Az apai jogállás és az ehhez kapcsolódó perek szabályozásának változásai az új Ptk. hatálybalépése után

Apai jogállás

Az új Ptk. jelentős változást hozott a keletkezés és megdöntés területén. - A polgári perek szabályairól

Az apai jogállás és az ehhez kapcsolódó perek szabályozásának változásai az új Ptk. hatálybalépése után

A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változást hozott az apai jogállás keletkezésének, és megdöntésének területén is. A tanulmány ezen a területen bekövetkező változásokra kíván rávilágítani, kitérve a kapcsolódó polgári perek szabályaira, és összevetve a korábbi, családjogi törvény (1952. évi IV. törvény, Csjt.) szerinti előírásokkal. A Szerző először az apai jogállás keletkezésének eseteit és feltételeit, majd az apaság bírói megállapításának módját, végül az apaság vélelmének megdöntése iránti pereket, azok speciális szabályait és az új lehetőségként megjelenő nemperes eljárást tárgyalja. A tanulmány kitér a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokra, a szakértői bizonyítás módszerére, jogeseteken keresztül bemutatja a bírói gyakorlatot,...

Gondolatok a szabálysértési törvényben szabályozott közvetítői eljárásról

A tanulmány célja a szabálysértési törvény 2014. január 1. napjától hatályos módosításával bevezetett közvetítői eljárásra utalás elrendelésével, a szabálysértési eljárás felfüggesztésével kapcsolatban – különösen a bíróság elé állításos ügyekben – felvetett elméleti aggályokra és gyakorlati problémákra, valamint a szabálysértési törvény szóhasználatából (is) adódó bírósági, illetőleg a rendőrségi hatáskörök rendezetlenségére történő reflektálás. A Szerző rögzíti a mediáció lényegi elemeit, a szabálysértési törvény közvetítői eljárására vonatkozó jelenlegi eltérő jogértelmezést, és gyakorlatot, valamint egyúttal vázolni kíván a különböző megmerevedni látszó álláspontok miatt nyitott kérdéskörre egy jövőbeli lehetséges megoldási utat. A Szerző kijelölt bírósági közvetítő a Jászberényi Járásbíróságon. Letöltés

Bűvös kocka és az állatorvosi ló: Hogyan védhette a világ egyik legjobb találmányát a világ egyik leggyengébb szabadalma?

Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad. Csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy e csodálatos találmányt a világ a magyarokhoz köti, és Rubik Ernő is kapott némi pénzt utána. Ez azonban elsősorban a névhasználat következménye, nem a szabadalmi védelemé.