Kedden kezdődik a Magyar Állam kontra Aurul polgári per, melyben a tavaly januári tiszai ciánszennyezés miatt több mint 28,5 milliárd forintot és kamatait követeli kártérítésként Magyarország a romániai cégtől.

A bírák új kollégiumvezetőket szeretnének, korábban pedig új elnökhelyettest jelöltek. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke januárban terjeszti a javaslatokat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elé. A bírákat elsősorban az motiválja, hogy az ítélkezés szeretne kitörni abból a szorongatott helyzetből, amelybe az elmúlt idők politikai-jogi vitái és az oktalan pénzügyi huzavonák kényszerítették. Személyi változtatásokat is terveznek a megújulást elősegítendő, a Legfelsőbb Bíróság új elnökhelyettese várhatóan Lomnici Zoltán lesz, akinek pályázatát a bírák támogatták, az OIT pedig elfogadta. A kollégiumvezetőket a bírák javaslata alapján az Országos Igazságszolgáltatási Tanács választja ki a pályázók közül. Solt Pál mandátuma a jövő év június 25-én...

A Legfelsőbb Bíróság szerdára tűzte ki a 4-es metró perében a felperes Fővárosi Önkormányzat felülvizsgálati kérelmének megtárgyalását.

A külügyi szóvivő a Romániából érkezők utazási pénzkötelezettségéről

Az állami vadászvizsga anyagába kerüljön be a vadászati kultúra és etika oktatása, és legyen kötelező tananyag a vadászhoz méltó viselkedés szabályainak gyűjteménye – szorgalmazzák a Vadászati Kulturális Konferencia résztvevői.

A nőgyógyász szakkollégium szerint az otthonszülés életveszélyes lehet, eddig azonban még soha nem történt haláleset

Egy alkotmánybíró az idén közel 80 millió forintjába kerül az országnak.

A Fidesz jogi kabinetje azt szeretné, ha a kormány a bírákra és az ügyészekre is kiterjesztené a köztisztviselôk és pedagógusok számára kiírt kedvezményes számítógéphez jutási pályázatát.Répássy Róbert, a kabinet vezetôje elmondta: az Európai Unió országjelentése kifogásolta a bíróságok és az ügyészségek technikai színvonalát.

A parlamenti pártok vezetői ma egyeztetnek Martonyi János külügyminiszterrel a NATO-tagságunkkal összefüggő két alkotmánymódosító javaslatról. Az egyik a kormány, a másik az MSZP előterjesztése. A kormány azt javasolja, hogy a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyének életbe lépése esetén az Országgyűlés helyett a kormány dönthessen a szövetséges erők csapatmozgásának engedélyezéséről, a magyar légtér és repülőterek igénybevételéről, külföldi csapatok állomásoztatásáról, magyar katonák külföldre vezényléséről. Ez egy ponton tér el az MSZP által javasolt alkotmánymódosítástól. A szocialisták ragaszkodnak ahhoz, erősítette meg csütörtökön nyíregyházi fórumán Kovács László pártelnök, hogy a parlament engedélyezze magyar katonák külföldön történő bevetését. Az alkotmány módosításához kétharmados parlamenti...