Magyar Köztársaság Ügyészsége július 24-én három gyorsjelentést jelentetett meg honlapján: Félévi gyorsjelentés az ügyészségi ügyforgalomról Félévi gyorsjeletésa büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről Félévi gyorsjelentés a bűnözés és bűnüldözés alakulásáról.

Napokon belül bejegyzik a cégbíróságon az MFB Üzletrész-hasznosító Kft.-t, amely várhatóan még ezen a héten ajánlatot tesz a külső üzletrészekre. A cég teljes egészében az MFB tulajdonában áll, az ÁPV Rt. nem rendelkezikbenne részesedéssel. A társaságot 3 millió forint minimális tőkével hozzák létre, míg a külső és nyugdíjas szövetkezeti tagok kifizetése több mint 100 milliárd forintot emészt majd fel. A cég feltőkésítése folyamatos lesz.

A kormány létszámstopot rendelt el a közigazgatásban. A kancellária szerint azért volt szükség az intézkedésre, hogy jobban összehangolják a feladatokat a létszámmal. A szakszervezetek viszont politikai okokra gyanakszanak, mert az Európai Unió, illetve az OECD országaiban egyaránt többen dolgoznak a közigazgatásban, mint Magyarországon.

A II.-III. kerületi bíróság felfüggesztette és alkotmányellenesnek minősítette a melegrendezvényeket a Sziget Fesztiválról kitiltó szerződést. Az indoklás szerint a megállapodás – amelyet a Sziget szervezői és Tarlós István, Óbuda polgármestere kötött – sérti az alkotmányt, szexuális orientáción alapuló diszkriminációt fogalmaz meg. A döntés ideiglenes, de a végleges határozatig nem lehet a szerződésre hivatkozni, vagyis az óbudai polgármester nem akadályozhatja meg a melegrendezvények megtartását. Kárpáti József, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért Egyesület ügyvédje szerint ezzel magyar bíróság először mondta ki, hogy tilos a szexuális kisebbségek megkülönböztetése. A polgármester fellebbez a döntés ellen.

Viszonosság hiánya lehet az oka annak, hogy pert nyert Grespik László, a Fővárosi közigazgatási Hivatal vezetője egy ingatlanértékesítési perben.

“Védelmi programot dolgozott ki a kormány arra az esetre, ha a személyi védelem hagyományos eszközrendszere már nem elégséges a tanúk épségének, illetve életének védelméhez” – közölte Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón. A védelmi programot súlyos bűntények, illetve a tanúk súlyos fenyegetettsége esetén alkalmaznák, emellett azokra az esetekre is kiterjedne, amelyek révén az igazságszolgáltatás jelentős előnyhöz juthat. A kormányszóvivő jelezte, hogy a program alkalmazása során a tanúkat titkos objektumokban helyezhetik el, adataikat titkosíthatják, nevüket megváltoztathatják és adott esetben gondoskodhatnak más államba történő áthelyezésükről is.

A nemzetközi felháborodástól megrettent Adobe revideálta álláspontját, és a szoftverkalózkodásért letartóztatott orosz hacker szabadlábra helyezését kéri a hatóságoktól. A huszonhét éves Dimitrij Szkljarov olyan programot írt, amely kikerüli az Adobe elektronikus könyvolvasó szoftverének másolásvédelmét. A fiatal programozót akár ötévi börtönnel és 500 ezer dolláros pénzbüntetéssel is sújthatják a digitális szerzői jogvédelmi törvény megsértése miatt. A huszonhét éves Dimitrij Szkljarovot egy nappal a DefCon hackerkonferencián tartott előadása után tartóztatta le az FBI, a digitális szerzői jogvédelmi törvény megsértésével vádolva az orosz ElcomSoft vezető programozóját. Szkljarov ugyanis megtalálta az Adobe eBook szoftverének biztonsági hiányosságait, és nemcsak programot írt ennek kiaknázására, hanem egyenesen...

Az Oktatási Minisztérium megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon elutasította a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók (KKDSZ) kifogásait az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) átszervezésével öszszefüggő intézkedésekkel kapcsolatban. A szaktárca tudatja: a Fővárosi Munkaügyi Bíróság álláspontja szerint a munkavállalók érdekei nem szenvedtek sérelmet, az intézkedés semmilyen gazdasági és szociális hátrányt nem okozott. A minisztérium állásfoglalása rámutat: a bíróság döntése nem kérdőjelezi meg a tárca intézkedéseinek jogszerűségét. A tárca szerint a bíróság nem hozott olyan állásfoglalást, amely akadályozná az OMIKK érdekeit szolgáló szervezeti megújítást, átszervezést.

A felhasználói csoportok, piaci elemzők és fejlesztők egybehangzó véleménye, hogy a gyors javítgatások és magyarázkodások helyett olyan átfogó szemléletváltozásra lenne szükség a digitális adatbiztonság területén, amely felér egy kulturális forradalommal. Ontario személyiségi jogi felügyelője, Ann Cavoukian elmondta, hogy a kanadai cégek olyan önszabályozó kulturális átalakuláson mentek keresztül az elmúlt két évtized során, amelynek következtében tárt karokkal fogadták a januárban életbe lépett új adatbiztonsági törvényt. Szerinte valamilyen hasonló evolúciós folyamatra lenne szükség az Egyesült Államokban és a világ más részein is, hiszen “a törvénykezés nem működhet önszabályozó folyamatok nélkül”. Amerikában egyébként a digitális biztonsági törekvések megvalósításának területén az autóipari cégek járnak...