A kedden parlamenti zárószavazásra kerülő módosítás a kormány szerint korlátozza a munkáltatók lehetőségeit a visszaélésre, valamint elősegíti a jogalkalmazás biztonságát. Ezzel szemben a szakszervezetek úgy látják, e módosítás több eleme is hátrányos a dolgozóknak, főként igaz ez a munkaidő-szervezés kérdéseiben. E körbe tartozik például az éjszakai munka meghatározása, amely a parlament elé kerülő anyag szerint azt jelenti, hogy az este tíz óra és a reggel 6 óra közötti időszakban kétórányi munka éjszakai pótlék kifizetése nélkül is elrendelhető. Ugyancsak sok vita volt az idénymunka fogalmának meghatározásakor, ezt a szakszervezetek túl tágan megfogalmazottnak, általánosnak tartják. A munkavállalói szervezetek szerint hátrányos a munkaidőkeret...

A Pénzügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatásokat az általános forgalmi adó 25-, 12-, és nullszázalékos kulcsaiban. Az adóbevételeket és kiadásokat jelenleg a kétéves költségvetés, az adókulcsokra vonatkozó szabályokat pedig az adótörvények rögzítik. Eszerint 2003. január elsejéig megmaradnak a jelenlegi kulcsok – adja hírül a Világgazdaság. Az érvényben lévő szabályozást mindenképpen meg kell változtatni Magyarország uniós csatlakozásakor, mivel az Európai Unióban nem létezik nullszázalékos forgalmiadó-kulcs. A pénzügyi tárca korábban – 1999-ben – már megpróbálta a kulcsok egymáshoz közelítését, azonban a folyamat megrekedt. A 2000-es adótörvényekben a kormány két lépcsőben javasolta a nullszázalékos adómérték növelését, először az idei évtől 3 százalékkal, majd pedig...

Sürgősen, még az idén meg kell alkotni a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlásáról szóló jogszabályt – derül ki az ombudsmani hivatal beszámolójából. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, a Párizsi Békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy kártalanítást fizet az elvett vagyonért. A kárpótlásra lehetőséget adó jogszabályra az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es vagyonjogi egyezmény által okozott károk miatt is szükség lenne. Ugyanis a Csehszlovákiából áttelepülteket kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták. Az Alkotmánybíróság négy évvel ezelőtt figyelmeztette az Országgyűlést a mulasztásos alkotmánysértésre. A külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály megalkotását....

Az Európai Uniónak a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatosközös tárgyalási álláspontjára tett javaslatban most még sok azismeretlen elem – állapította meg csütörtökön Magyarország brüsszeliEU-missziójának vezetője. Az Európai Bizottság szerdán ismertetetttervezete szerint legfeljebb hétéves időszakra nem vállalhatnánakmunkát az új tagállamok polgárai a közösségben. Ebben az időszakban atagországok saját nemzeti szabályozásukat alkalmazhatnák,Magyarországot azonban természetesen nagyon érdekelné, milyeneklennének ezek a szabályozások a csatlakozás után. Ugyanakkor“semmiképpen nem mondanám, hogy (a javaslat) elfogadhatatlan” – fűztehozzá a főtárgyaló, hangsúlyozva, hogy Magyarország a tagállamokáltal jóváhagyandó hivatalos álláspontra kíván majd érdembenreagálni. A hétéves átmeneti időszakot elsősorban Németország ésAusztria szorgalmazza, több tagállam viszont nem ért egyet ajavaslattal.

Megtárgyalta és támogatta csütörtökön az Országgyűlés informatikaibizottsága Zuschlag János MSZP-s képviselő indítványát, miszerintpapír helyett e-mailen és interneten kommunikáljanak a testületbenülő képviselők. Zuschlag az Indexnek elmondta: a bizottság következőülésén a témát újból napirendre tűzik, és az Országgyűlés feléajánlást fogalmaznak meg, hogy a parlament tevékenységét, azinformáció áramlását megkönnyíthessék. A képviselő szerint abizottságban rég nem tapasztalt egyetértés alakult ki a javaslatkapcsán a különböző pártokhoz tartozó képviselők közt.

Az Aurul nem utalta át a követelt 28,6 milliárd forintos kártérítést a magyar államkincstár számlájára és arról sincs hír, hogy a nagybányai cég biztonsági intézkedéseket kívánna tenni a környezet védelméért. Mint Montskó Éva, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda szóvivője a Magyar Hírlapnak elmondta: semmiféle hivatalos választ nem érkezett Nagybányáról. Csupán sajtónyilatkozatokban szerepelt az, hogy az aranykinyeréssel foglalkozó bányavállalat szédítőnek tartja a magyar állam kártérítési igényét. Ez – a szóvivő szerint – arra utal, hogy a cég nem vitatja a felelősségét. Montskó Éva elmondta, hogy a megbízott ügyvédi iroda az utolsó simításokat végzi a keresetlevél szövegén: az egyeztetések zajlanak. A kártérítési per...

A magyar tőkepiacot tovább kell fejleszteni, ennek egyik jelentős eleme lehet a Magyarországon még nem működő, de nagy jövő előtt álló eszközalapú értékpapír-kibocsátás(ABS) – mondta Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a Világbank leánycége, az IFC és a Magyar Nemzeti Bank által Budapesten rendezett kétnapos konferencia záróbeszédében. A pénzügyi tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy az új értékpapír-törvény szövegét májusig kell a parlament elé terjeszteni, a jövő hét elején a tervezet már a kormány elé kerülhet. Kiemelte, hogy az ABS-re vonatkozó szabályozás az idő rövidsége miatt már nem kerülhetett be a mostani tervezetbe. Hangsúlyozta viszont, hogy a parlamenti vita során lehetőség...