Bírósághoz fordul a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) a repülésirányítók 2002. január 2-től tervezett sztrájkja miatt. Az LRI jogtalannak tartja a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezetének követeléseit.

Közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt kezdeményezte ifjabb Hegedűs Loránt MIÉP-alelnök mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. A képviselő, az Ébresztő című XVI. kerületi lapban megjelent írása ügyében már szeptember óta nyomozott ismeretlen tettes ellen a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal.

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a lex Répássyként ismertté vált jogszabály válaszadásra vonatkozó részét. E szerint nem kötelezhető egyetlen orgánum sem álláspontjával ellenkező előjelű vélemény közzétételére. Répássy Róbert törvénygazda szerint a testület csak a módszert utasította el, ezért már dolgoznak a jogszabály bevezetésén.

Csaknem 29 milliárd forint kár megtérítését kéri a magyar állam a román-ausztrál Aurul cégtől a ma kezdődő ciánperben. A vállalat szennyvíztároló gátja 2000. január 30-án szakadt át. Emberi hanyagságból ennél súlyosabb környezeti katasztrófa még nem érte Magyarországot.

A Nógrádi család hirtelen meggazdagodott a rendszerváltás körüli években. Az apa jól nősült, aztán seftelésből, borhamisításból, olajszőkítésből folyt be számolhatatlanul a pénz. Fiainak meggyűlt a hatóságokkal a baja: Zsolt az olajbizottságnak vallott, és azóta pereskedik, Ádámot apja megölésével gyanusítják. Az egyik fiú, a kedvenc – akár a mesékben – mindenben apját követte. Maga is szőkített olajat, aztán öt évig a rendőrség elől bujkált a család egyik házában. Soha nem találták meg, mintha nem is keresték volna. A bűncselekmény elévülése óta ismét szabadon jár-kel, sőt egy ideig a politikai életet is fölkavarta. Nógrádi Zsoltról van szó, akit az olajbizottság koronatanújának kiáltottak...

Akár többéves, letöltendő szabdságvesztésre is ítélheti a bíróság Székely Zoltán volt kisgazda képviselőt. Székely Zoltán pere szerdán kezdődik a Fővárosi Bíróságon. Az országgyűlési képviselőt kétrendbeli, hivatalos személy által fontosabb ügyben elkövetett vesztegetéssel vádolják. Székely Zoltán valószínűleg bilincsben, a börtönből érkezik majd szerdán kezdődő tárgyalására. Pedig jöhetett volna otthonról is, ha a bíróság nem szűnteti meg a múlt héten házi őrizetét. De ez történt, a házi őrizet szabályainak megszegése miatt. Székely Zoltán, ügye kirobbanása óta folyamatosan támadja azokat, akik őt vádolják. Feljelentette azt a Balla Dánielt, akit a vád szerint ő zsarolt meg, és aki közreműködött a képviselő tettenérésében. Tavaly október...

Egy hónap múlva elkészülhet a vádirat kazettaügyben, a nyomozás iratai ugyanis már a Fővárosi Főügyészségen vannak. Torgyán Attilával szemben megszüntette a rendőrség a nyomozást, mivel nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt ő követte el. Befolyással üzérkedés miatt viszont felősségre vonást kezdeményez a nyomozóhatóság mindazokkal szemben, akik résztvevői voltak annak a megbeszélésnek, amelyen az egykori földművelésügyi miniszter fiának szánt hárommillió forint kenőpénz célba juttatásáról egyeztettek. Információink szerint Benczéné dr. Tóth Judit elismerte, hogy átvette a pénzt, ám elmondása szerint azt nem adta tovább Torgyán Attilának. Így a kisgazda pártelnök fia ellen a vádemelési javaslathoz már nincs elég bizonyítéka a nyomozóknak.

Közalkalmazotti életpálya szakértői bizottság néven a közalkalmazotti törvény átfogó felülvizsgálatával foglalkozó testületet hoztak létre a kormány, a szakszervezetek és az önkormányzati érdek-képviseletek szakértői a Miniszterelnöki Hivatalban pénteken. A hivatal közleménye szerint a szakértői bizottság elsődleges célja a hosszú távú közalkalmazotti életpálya koncepciójának kialakítása. Az alakuló ülésen a közszektorban reprezentáns minisztériumok, szakszervezetek és önkormányzati érdek-képviseletek szakértői ismertették a törvény reformjával kapcsolatos legfontosabb szakmai elképzeléseiket. A rendszeresen ülésező testület a jövő év januárjában tartja következő találkozóját, amelyre a résztvevők elkészítik szakmai koncepciójukat.

A nyilvános kormányzati bírálatok, az átvilágítási törvény megkésett kiterjesztése, a bírósági költségvetés kormányzati ellenőrzése, valamint az ítélőtáblák felállításának elhalasztása összességében veszélyezteti, amit Magyarország eddig elért a ténylegesen független bíróságok megteremtéséért – állapította meg a Nyitott Társadalom Intézet által az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások fényében készült jelentése. Az Európai Bizottság mindenekelőtt az igazságszolgáltatás időszerűségét és hatékonyságát várja el a tagjelölt országoktól. A bírói függetlenségről készült jelentés szerint a csatlakozásra váró országok egyike sem rendelkezik teljesen hatékony és független bírósági rendszerrel.