Az amerikai igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva nem hajlandó ismertetni billentyűzet-lehallgató technológiáját. Az FBI keyloggerjét a maffiakörökben számon tartott ifjabb Nicodemo Scarfo ellen használta bizonyítékok gyűjtésére. A kereskedelmi forgalomban is kapható készülék speciális változatát első ízben használta a hivatal bírósági bizonyításra. A kormányzat a bíróság felszólítására a Classified Information Procedure Actel titkosította a dokumentumokat, hogy a védelem ne juthasson a bíróságon bizalmas információkhoz. A minisztérium szerint a védelem nem tudná hasznosítani bizonyításához a technikai részleteket, ellenben a jövőben használhatatlanná tenné a rendszert.

Az amerikai szövetségi nyomozók várhatóan már októbertől figyelni kezdik a drótnélküli kommunikációs hálózatok adatforgalmát, közölte aggodalmát a mobiltelefonos és internetes szövetség (Cellular Telecommunications & Internet Association). Az FBI a korábban Carnivore, most DCS1000 néven futó internetes forgalmat figyelő rendszer használatát kiterjeszthetik a mobil hálózatokon küldött emailek és egyéb szöveges üzenetek ellenőrzésére is. A CTIA attól tart, hogy a hivatal a drótnélküli adatkommunikáció egységes kormányzati felügyeletének kidolgozása nélkül saját kezébe veszi a dolgok irányítását. A távközlési felügyelet szeptember 30-ig várja a DCS1000 működési tervének kidolgozását, de elképzelhető, hogy meghosszabítja a határidőt. Az FBI nem nyilatkozott, használták-e már a rendszert mobiltelefonok megfigyelésére.

Félmilliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolja Bartha László szegedi polgármestert és tizenhét városházi képviselőt a Polgári Szegedért Egyesület; ellenük hétfőn büntetőfeljelentést tettek a Szegedi Városi Ügyészségen. A város jegyzője alaptalannak tartja a vádakat.

Az Európai Uniónak az európai integrációs folyamat dinamikáját át kell vinni a világpolitika területére is, s el kell érni, hogy Európa ne csupán gazdasági, hanem politikai területen is “törpéből óriássá” váljon – mondta egyebek között Wolfgang Schüssel osztrák kancellár az Alpbachi Fórum politikai beszélgetésein hétfőn.

A kormányzati portál elkészítésére kiírt pályázat tárgyalásos eljárása várhatóan szerdán kezdődik meg és szeptember 10-ig zárul le. Az öt jelentkező közül csak egy magyar cég maradt versenyben. A Selectrade Computer Kft. versenytársai közül a legdrágábban – 575 millió forintért – a Microsoft vállalná az internetes oldal építését, a legkisebb – 248 millió forintos – ajánlatot a debis IT Services Unisoftware Kft. tette. A kormányportál egyes szolgáltatásait a tervek szerint november 12-étől vehetik igénybe a felhasználók.

Európai különlegesség a magyar ügyészségi adatbázis, amely a bűncselekmények és bűnelkövetők jellemző adatait rögzíti. Az információkhoz azonban a szűkös technikai háttér miatt egyelőre maguk az ügyészek is nehézkesen jutnak hozzá.

Pénteken lottóhúzásszerűen választották ki Colleen Kollar-Kotelly kerületi bírót, így az egykori igazságügyi minisztériumi büntetőjogász, aki 1997 óra a Columbia Kerület kerületi bírája, veszi át a bíró szerepét az USA kormányzata és a Microsoft közötti trösztellenes ügyben, és neki kell meghoznia a jogorvoslati döntést a törvénytelen monopoleszközök felhasználásában elmarasztalt Microsoft ellen. Kollar-Kotellyt Clinton elnök 1997 májusában nevezte ki bíróvá. A jogásznő egész pályafutását Washingtonban töltötte, először fogalmazóként a fellebbviteli bíróságon, majd 1984-95 között bíróként. A szakértők szerint a bírónő jó választás a kormányzat számára, hiszen alaposan ismeri a washingtoni politikát, másrészt többször volt a kormányzat képviselője büntetőperekben. Ám hosszú gyakorlata ellenére...

Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára cáfolja azt a lapértesülést, amely szerint néhány hónappal ezelőtt, a MiG-felújításban érdekelt DaimlerChrysler cég meghívására Németországban tárgyalt.

Kedden kerül az Alkotmánybíróság elé a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvény, közismert nevén lex Répássy, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök több ponton alkotmányellenesnek talált, ezért a május 30-án kihirdetésre megküldött törvényt nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte a testületnek.

Nagy nyilvánosság előtt jelentős érdeksérelmet okozó bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt hétfőn büntető-feljelentést tett Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a stop! internetes újságot kiadó Telnet Magyarország Rt. ellen.