IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Megvédte a bíróság a közérdekű bejelentőt – megbukott a koncepciós eljárás

Pintz és Társai - 2015. május 29.

Remélhetőleg pontot tesz a lassan két éve húzódó ügy végére és a nagyobb nyilvánosság számára is világossá teszi a történteket az a bírósági ítélet, mely kimondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található biztonsági résre figyelmeztető Pintz György elleni koncepciós per alaptalan.

A sajtóban széles nyilvánosságot kapott történet egyes elemeit elevenítjük fel röviden, mely sztori abszurditását egy Gogol-Kafka-Vonnegut hibrid is simán megirigyelné.

A történet ott kezdődik, hogy egy szabadalmi bejelentésnél (melynek iratai a benyújtástól számított 18 hónapig a fejlesztő érdekei miatt titkosak) a bejelentés egy egyedi URL-t kapott, amelynek legvége az ügyszám volt, pl.: www.sztnh.gov.hu/…badalomp1234. Ezt a számot átírva mondjuk 1238-ra, bárki megtekinthette egy másik bejelentő még titkos iratait. Erről például az Index számolt be.

Az Alapvető Jogok Biztosa az eset kapcsán folytatott vizsgálatában megállapította, hogy az SZTNH 2012 óta "elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát" és ezért "az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek".

A közérdekű bejelentő „jutalma” az lett, hogy kizárták a kamarából.

A kizárást kimondó kamarai határozat indokolása több sebből is vérzett.

Először is a közérdekű bejelentőnek rótták fel, hogy nem közvetlenül a hivatalt, hanem az azt felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot értesítette, és ezzel etikátlanul járt el. A felügyeleti szerv értesítésének kötelezettsége az akkor hatályos 2009-es közérdekű bejelentésekről szóló törvényben volt kimondva. A Kamara fegyelmi tanácsa egy konkrét törvényi rendelkezés (a felügyeleti szervet kell értesíteni) és egy nagyon általános hivatásetikai szabály (ügyvivői jogviszonyokban etikusan kell eljárni) közül az utóbbit találta alkalmazhatónak. A fegyelmi tanács tagjai biztos nem olvasták Hans Kelsennek a Tiszta Jogtan c. művében kifejtett normapiramis elméletét, pedig igen kitűnő olvasmány.

A kamara részéről a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy „szisztematikus adathalászat” történt, melynek elkövetőjeként a közérdekű bejelentőt állították be. Arra a felvetésre, hogy a történtek idején hatályos közérdekű bejelentésekről szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a bejelentőt nem érheti hátrány a bejelentés miatt, lakonikusan csak annyit mondtak, hogy nem a bejelentés miatt marasztalták el, hanem az adathalászat miatt. Hogy a közjegyzői ténytanúsítvány felvétele a hiba bizonyítása érdekében, épp a bejelentés megalapozottságának bizonyítása miatt volt szükség, és azt bizonyíthatóan nem az eljárás alá vont személy készíttette, az nem hatotta meg a képzett ügyvivő urakat és hölgyeket.

A kizáró határozatot a bejelentő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg, mely 2015. május 21-én hozott jogerős döntést. Ebben a kizáró határozatot hatályon kívül helyezte és a kamarát az új eljárás lefolytatásának lehetőségétől is megfosztotta. A független bíróság összesen nyolc az ügy érdemére kiható súlyos eljárási szabálysértést talált. Többek közt nem biztosították Pintz György számára a védekezéshez való jogot, nem tájékoztatták megfelelően az eljárás tárgyáról, a döntésnek nem volt megfelelő indoklása (pl. nem indokolták meg, hogy miért volt vétkes a kötelezettségszegése, milyen szempontok alapján választottak a lehetséges szankciók közül), a megtörtént eseményeket nem tisztázták, és hiányzott a marasztaló határozat jogalapja, mivel azon cselekmények, amiket vádként megfogalmaztak, nem kapcsolódtak a szabadalmi ügyvivői tevékenységhez.

Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése szerint mind Bendzsel Miklós, mind Török Ferenc érintett az ügyben. A jelentés szerint a Kamara tevékenysége (ti. megtorló intézkedések alkalmazása a közérdekű bejelentő ellen) „alkalmas a közigazgatásba és ezen keresztül az államba vetett bizalom megingatására”.

Dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje, aki Pintz György védelmét látta el úgy vélte, hogy az ítélet megállapításiból egyértelműen kiderül, hogy Pintz György jóhiszemű fellépésével szemben egy bosszúhadjárat indult egy koncepciós fegyelmi vizsgálat keretében, ami a közérdekű bejelentő üldözését jelentette. Szerencsésnek nevezte, hogy a szabadalmi ügyvivői kamara eljárását a bíróság nagyon határozott módon jogellenesnek nyilvánította.

Csirik Márton




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.