Címke: alkotmányjog

Fegyveres önvédelemhez való jog a cseh alkotmányban – A szenátus jóváhagyta az Emberi Jogok Listájának bővítését

A cseh parlament felsőháza, a szenátus szerdán jóváhagyta, hogy az alkotmány részét képező Emberi Jogok Listáját kibővítsék egy bekezdéssel, mely szerint “az állampolgárnak a törvényben megállapított feltételek szerint joga van fegyverrel védelmeznie saját és más emberek életét“. Az alkotmány módosítását a képviselőház, a parlament alsóháza már korábban jóváhagyta, életbe lépéséhez már csak az államfőnek kell aláírnia. Miután úgynevezett alkotmánytörvényről van szó, az elnök nem vétózhatja meg.

Törvényszék sértette meg a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát – Az Alkotmánybírósg bírói döntést semmisített meg

A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik az, ha a bíróság a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével dönt az indítványozó számára hátrányosan a kártalanítási igényről – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1698/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

A jogalkotó mulasztott – Alaptörvényt sért a köznevelési törvény – Többletgaranciák SNI-s gyerekeknek – Az Ab jogalkotásra hívott fel

A köznevelési törvény 45. § (2) bekezdésének módosítása önmagában nem Alaptörvény-ellenes, azonban többletgaranciák nélkül nincs összhangban az Alaptörvénnyel – szögezi le az Alkotmánybíróság jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában. Az eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyedének indítványa alapozta meg.

Alaptörvénysértő-e az adóhiány 200%-ának megfelelő mértékű adóbírság? – Az Alkotmánybíróság döntést hozott

Azokkal az adóhiányhoz vezető adózói jogsértésekkel szemben, amelyek kiemelkedő mértékben veszélyeztetik a költségvetést, arányaiban magasabb bírságmértéket indokolt kilátásba helyezni a főszabályhoz képest – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1437/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenesség a munkaidőkeret szabályozásában – Az Ab jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést

Mivel a munkaidőkeret jogi természetéből az következik, hogy egyes rövidebb időszakok tekintetében a munkavállalók hátrányára eltérést enged a munka törvénykönyvének az Alaptörvény XVII. cikk (3) és (4) bekezdéseinek érvényesülését biztosítani hivatott előírásaitól, az erre vonatkozó törvényi szabályozás egyik legfontosabb eleme a kollektív megállapodáshoz kötöttség – szögezi le az Alkotmánybíróság II/83/2019. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában.

A Kúria túllépte a jogértelmezési tartomány alkotmányos kereteit – Az Alkotmányíróság bírósági ítéleteket semmisített meg

Amikor egy bíróság ítéletében figyelmen kívül hagy valamely, az Alkotmánybíróság által kimondott alkotmányos követelményt, túllépi az alkalmazott jogszabályi rendelkezésre vonatkozó értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, ezért döntése alaptörvény-ellenes – szögezi le a Testület IV/1577/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Alaptörvény-sértő rendelkezés a közbeszerzési törvényben – Az Alkotmánybíróság döntést hozott

A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében követelmény kellett volna hogy legyen, hogy a KDB ne csupán az intézkedés elrendeléséről, hanem az azt kezdeményező kérelem elutasításáról is indokolással ellátott döntést hozzon – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/334/2016. számú, törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító határozatában.

Alaptörvényt sért a bírói pályázat eredményével szembeni jogorvoslat szabályozása – Az Ab törvényi rendelkezéseket semmisített meg

Aggályos, hogy a bírói álláshelyre pályázók kiválasztási eljárásának kimenetele szempontjából döntő jelentőségű pontszámítás jogszabályban rögzített, mérlegelést nem igénylő elemeinek nincs semmilyen kontrollja – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1592/2020. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában.

Alaptörvényt sért az előzetes letartóztatás felső határának szabályozása – Az Ab megsemmisítette a Be. rendelkezését

Az előzetes letartóztatás objektív felső határának jelenlegi szabályozása határozatlansága folytán lehetőséget ad olyan mértékű szabadságelvonásra is, amely alaptörvény-ellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadsághoz fűződő alapjogát – szögezi le az Alkotmánybíróság II/733/2015. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában.