Címke: Európai Unió Bírósága

Mely bevételeket kell számításba venni a társasági adóhoz kapcsolódó éves beszámolóban? – A NAV gyakorlata nem sért uniós jogot az Európai Bíróság döntése szerint

A magyar adóhatóság azon gyakorlata, amely szerint a társasági adóhoz kapcsolódó éves beszámoló tekintetében az üzleti évhez tartozó bevételeket számításba kell venni, függetlenül az ilyen bevételek beérkezésének az időpontjától, összhangban van az uniós joggal – mondja ki az Európai Unió Bírósága C-363/20. számú MARCAS MC ügyben hozott ítéletében.

Levonhatja-e az adóalany a reklámszolgáltatások utáni héa-t? – Magyar ügyben döntött az Európai Unió Bírósága

Az adóalany levonhatja a reklámszolgáltatások után megfizetett héát, ha azok nyújtása héaköteles ügyletnek minősül, és az azokat érintő kiadások közvetlen és azonnali kapcsolatban állnak a gazdasági tevékenységével, függetlenül attól, hogy a szolgáltatások ára az adóhatóság szerint túlzott mértékű, vagy hogy azok nem eredményeznek árbevétel-növekedést az adóalanynál – szögezi le ítéletében, egy magyar vonatkozású ügyben az Európai Unió Bírósága.

Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság!

Az uniós jog elsőbbségének elve alapján a tagállami bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti bírósági gyakorlatot, amely megakadályozza, hogy kérdést intézzen az uniós bírósághoz – ismertette egy magyar ügyben hozott ítéletét az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága kedden.

Áthelyezhető-e egy bíró hozzájárulása nélkül másik bíróságra? – Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Valamely bírónak a hozzájárulása nélkül másik bíróságra, vagy ugyanazon bíróság két kollégiuma között történő áthelyezése sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét.  Semmisnek kell tekinteni azon végzést, amellyel a végső fokon, egyesbíróként eljáró fórum az akarata ellenére áthelyezett bíró jogorvoslati kérelmét elutasította, ha ezen egyesbíró kinevezésére az érintett bírósági rendszer kialakítására és működésére vonatkozó alapvető szabályok nyilvánvaló megsértésével került sor – szögezi le ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Egyenesen Luxembourgból, egyenesen Strasbourgból – Egy hiánypótló kezdeményezés! – Podcast-sorozat indult az EuB és az EJEB aktuaálitásairól

Hiánypótló kezdeményezésként indítja útjára online adását a Magyar Jogász Egylet október 12-én. A keddenként megjelenő podcastokban első kézből nyújtanak aktuális információkat az érdeklődő jogászoknak a két meghatározó európai bírói fórum, azaz a luxembourgi és a strasbourgi bíróság előtti legfontosabb ügyekről.

Megkérdőjelezheti-e a pénzbüntetést végrehajtó hatóság a kibocsátó hatóság által alkalmazott jogi minősítést? – EuB-döntés magyar vonatakozású ügyben

A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre történő alkalmazása kizárja, hogy a végrehajtó hatóság megkérdőjelezze a szankcionált magatartás vonatkozásában a kibocsátó hatóság által alkalmazott jogi minősítést. Így, ha a kibocsátó hatóság „a közúti közlekedés szabályait sértő magatartásnak” minősíti azt, ha valamely gépjármű üzembentartója nem hajlandó felfedni azon járművezető személyazonosságát, aki a közúti szabálysértés elkövetésekor a gépjárművet vezette, akkor főszabály szerint végre kell hajtani e hatóság azon határozatát, amely a személyazonosság megjelölésének elmulasztását szankcionálja – szögezi lítéletében e az Európai Unió Bírósága.