Az internet, mint a modern technikai vívmánya, határtalanul széles felületet biztosít az arctalan megnyilatkozások és közlések számára. A felhasználók egy része pedig sajnálatos módon még nem tanulta meg az online felületek kulturált és jogszerű használatát. Pedig az internetes felületeken leírt mondatoknak ugyanolyan súlyuk van, mintha azokat az illető szóban, saját arcát felvállalva, közvetlenül az érintett szemébe mondaná. Hatásuk azonban a személyes megnyilvánulásokhoz képes sokszoros erejű, mert elképesztően széles nyilvánosságot érhetnek el, így következményeik is sokkal súlyosabbak lehetnek. Jelen tanulmány kizárólag a polgári jog, azon belül a személyiségi jogi jogsértések oldaláról járja körül a problémát. a sérelemdíj jogkövetkezményre helyezve a hangsúlyt....
Szakmai felelősségbiztosítás
A jogintézmény tartalma, légtjogosultsága és a vonatkozó jogszabályi kötelezettségek.
Polgári jogi követelések végrehajtása az Európai Unió joga alapján
Az európai integráció elmélyülése folytán a határokon átnyúló követelések érvényesítése sem állhat meg a tagállamok szintjén. Az alapszabadságok biztosítása mellett szükséges a bírósági és bíróságon kívüli határozatok szabad mozgásának biztosítása is. Az EUMSz 81. cikke deklarálja, hogy az Unió a határokon átnyúló polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amelynek keretében célul tűzte ki a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását. Jelen tanulmány az európai polgári eljárásjog bírósági/hatósági határozatok, döntések végrehajtására vonatkozó jelenlegi legfontosabb szabályait mutatja be, emellett röviden bemutatja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) kapcsolódó rendelkezéseit is. A Szerző...
A gépjármű és vad ütközésének egyes felelősségi szabályai
A vad által a mező és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk körében a leggyakoribbak a veszélyes üzemek találkozásából és azon belül is a vad és gépjárművek „összeütközéséből” eredő károk. Adódik hát a kérdés, hogy egy ilyen összeütközés kinek a felelőssége, ki köteles a gépjárműben keletkezett kár megtérítésére vagy az elhullott vad értékének megfizetésére. A tanulmány bemutatja, hogy alakultak a gépjármű és vad összeütközéséből eredő felelősségi szabályok, és milyen út vezetett a 2023. év július 1-jén hatályba lépett módosításig. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
A munkáltató kártérítési felelőssége és az előreláthatósági klauzula
A kontraktuális kárfelelősségi rendszer a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) X. Címének XII. fejezetében, a munkajogi kárfelelősségi rendszer pedig a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XIII-XIV. fejezetében került szabályozásra. A tanulmány első része a munkáltató kártérítési felelősségének jogcímeit tárgyalja. Az I. fejezet – a kontraktuális kárfelelősségi rendszerrel szembeállítva – áttekinti a munkáltatói kárfelelősség sajátosságait, a II. fejezetben pedig egyenként értékeli a kártérítési jogcímeket, a kár fajtája szerinti csoportosításban. Az írás második része bemutatja az előreláthatósági kaluzulát, amely mindkét felelősségi rendszerben fontos újítást jelentett. A Szerző bírósági titkár, a mű kártérítési jogi szakjogász képzés keretében...
Az általánostól eltérő mentesülési feltételek a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség esetén a bírói gyakorlatra is tekintettel
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a kárfelelősségi szabályok körében jelentős változásokat hozott azzal, hogy a kontraktuális felelősségért való helytállást új alapokra helyezte többek között a kimentés feltételrendszerének eltérő szabályozása által, mely alapján a kontraktuális felelősség tekintetében a mentesülés szigorúbbá, objektív alapúvá vált szemben a deliktuális felelősség kimentésével, mely a korábbi szabályozással egyezően szubjektív, felróhatóságon alapul. A Ptk. 6:142. §-a alapján a kontraktuális felelősség esetén a kimentéshez az szükséges, hogy a szerződésszegő fél bizonyítsa, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje...
A házasság, mint jogintézmény polgári és egyházjogi összehasonlítása, különös tekintettel a házasság létrejöttére és érvényességére
A tanulmány témája a polgári (világi), illetve a kánonjogi (római katolikus) házasság összehasonlító elemzése, kiemelt figyelmet fordítva a házasság létrejöttére és érvényességére. A két jogintézmény sok ponton hasonlít egymáshoz, ugyanakkor jelentős különbségeket is találunk, főként az érvénytelenségi okoknál. A téma érdekességét – a profán, illetve egyházi jogintézmény meglepő hasonlóságainak és jelentős különbözőségeinek megismerhetőségén túl – a működő joggyakorlatban megnyilvánuló fontossága adja, tekintettel arra, hogy a polgári jogi házasságkötés mellett jelenleg is gyakran előfordul a „templomi esküvő”. Mindenekelőtt egy lényeges kérdést szükséges tisztázni: melyik egyház szabályozását vizsgáljuk? Jelen tanulmány a hazánkban legnagyobb arányt képviselő keresztény, ezen belül is a római katolikus...
Leválás, mint a cégátalakulás új formája
Mi az előnye a Ptk. által január 1-el bevezetett új jogintézménynek?
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói gyakorlatnak ismertetésével mutatja be a szabályt. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Szerződést megerősítő jogintézmények
Hogyan biztosítható, hogy a kötelezett a szerződés lejáratakor teljesítsen? Mit takarnak jogi szempontból a köznyelvben is előszeretettel használt foglaló és kötbér kifejezések? Mi jelent a jogvesztés kikötése? - Amit tudni érdemes!
