Az Európai Unió adatvédelmi jogi szempontból kifogásolhatónak tartja, hogy a Google akár két évig is megőrzi az általa működtetett keresőprogram felhasználóira vonatkozó egyes személyes adatokat.

Az EU 27 tagállamának adatvédelmi biztosait tömörítő szervezet múlt héten levélben hívta fel az egyik legnagyobb számítástechnikai vállalatot, hogy ismertesse az internetezési szokásokra és keresésekre vonatkozó adatvédelmi szabályzatának rendelkezéseit.

Elemzők szerint a Google-nek küldött felszólítás a kezdete annak a folyamatnak, mellyel az EU az amerikai óriásvállalat és annak 400 millió európai felhasználója közti viszonyt kívánja befolyásolni. A lépés nem meglepő annak fényében, hogy az integrációs szervezet az utóbbi időben számos számítástechnikai óriásvállalatot kényszerített, vagy igyekezett kényszeríteni az európai szabályozásnak megfelelő üzletpolitika kialakítására. A legismertebb ilyen ügy a Microsoft ellen még 2004-ben kezdeményezett versenyjogi eljárás.

A Google esetében az nyugtalanítja az európai szervezetet, hogy az általa alkalmazott adatmegőrzési időtartam túl hosszú és kizárólag kereskedelmi célokat, így többek közt direkt marketing eszközöket szolgál. Az üzleti gyakorlatot befolyásolni kívánó szabályozási politika legfőbb problémája az, hogy miként lehet egy amerikai jog szerint működő társaságot európai jogszabályok alapján „megregulázni”.

A Google bizonyos értelemben magától értetődőnek tartja az adatvédelmi aggályokat és első reakciójában emlékeztetett arra, hogy az adatmegőrzési idő kérdését maga vetette fel az európai hatóságok felé, de ésszerűnek és indokoltnak tartja üzletpolitikájában egy 18-tól 24 hónapig terjedő adattárolási időszak alkalmazását. A társaság várhatóan azzal érvel majd, hogy a két év egyrészt biztonságtechnikai okok miatt szükséges, másrészt így lehet maximális hatákonysággal működtetni a program keresőmotorját.