Az elmúlt hetek élelmiszerbotrányai révén a magyar közbeszédben is fontos szerep jutott a fogyasztóvédelem kérdéseinek. Az európai uniós szervek és a nemzetközi jogi piac szereplői azt reméleik, hogy az amerikai típusú “class action”-gyakorlat átültetésével pár éven belül egy újabb jogintézmény segítheti a fogyasztói jogok érvényesülését az EU-ban, így akár hazánkban is.
Lefektetni a kereteket
Az Európai Parlament a múlt héten nagy arányú többséggel támogatta, hogy az európai fogyasztók a tömegkereseteket kihasználva érvényesítsék fogyasztói jogaikat. A tagállamok képviselői a szocialista frakció egy francia képviselőnője, Béatrice Patrie javaslatára 2007. szeptember 6-án felszólították a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kollektív jogorvoslati lehetőségek egységes jogi hátterét. A Parlament üzenete tulajdonképpen az amerikai “class action” rendszer mintájára biztosítaná az egyének számára a tőkeerős gazdasági társaságok fogyasztói jogsértései elleni fellépést.
Az Európai Parlament határozata egyértelműen illeszkedik abba a folyamatba, amely kimondva-kimondatlanul az USA-ban kialakult intézmény európai változatának bevezetésével végződik majd. A Bizottság már idén márciusban útjára indította az Európai Unió fogyasztói stratégiájának reformját, amely a kereskedelem fejlődését (például a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem terjedését) követve, a tagállamok fogyasztóvédelmi jogának harmonizálásával emelné a fogyasztókat hazai és nemzetközi viszonyaikban megillető jogait biztosító jogszabályok által meghatározott védelmi szintet. A fogyasztóvédelmi reformért személyében felelős biztos az év elején kinevezett bolgár Meglena Kuneva. A fogyasztói jogok erősítése a közös piac hatékonyabb működéséhez és végső soron az európai gazdasági lehetőségek jobb kibontakoztatásához vezet.
A statisztikák szerint az európai jogalkotó egy létező társadalmi igényre adna választ a jogalkotási folyamattal, ugyanis az európaiak többsége elégedetlen a határokon átnyúló ügyletekben (tehát például egy másik országból történő internetes vásárlás alkalmával) őt megillető fogyasztói jogokkal és az ilyen minőségében számára átadott információkkal. Egy zöld párti európai képviselő szerint a jelenlegi, nem egységes jogszabályi háttér “bünteti” a fogyasztókat, akik a vásárlásaik során őket ért hátrányok miatti kifogásaikkal gyakorlatilag védtelenül vergődhetnek az egyes nemzeti hatóságok között. Sok esetben viszont az információk hiánya eleve lehetetlenné teszi az állampolgárok számára jogaik érvényesítését.
Ugrásra készen
A tömegkeresetek várható elterjedésére Európa legnagyobb gazdasági központjának vezető jogászai is számítanak, érveik persze egy cseppet sem hasonlítanak az eurokraták elsősorban a közjót szem előtt tartó argumentációjára. A Legal Week folyóirat legutóbbi felmérése szerint a vezető beosztású jogászok majd 25 százaléka a tömegkeresetek európai piacának lényeges bővülésére számít az elkövetkező években, míg a gyakorló jogászok több mint fele vár valamilyen szintű növekedést. Jellemző, hogy a felmérésben a válaszadók 3 százaléka gondolta úgy, hogy e téren semmilyen változás nem várható a közeljövőben. A piaci optimizmus a cégek konkrét lépéseiben is tükröződik, a nemzetközi ügyvédi irodák londoni főhadiszállásaiban egyre több peres jogászt alkalmaznak, akiknek akad is dolguk.
Az elmúlt időszakban egyre nő multinacionális vállalatok ellen indított peres eljárások száma az öreg kontinensen, ide tartozik (hogy csak két példát említsünk) a Shell, illetve a YouTube és az európai labdarúgó ligák szervezete között zajlott ügy is. Angol jogászok szerint az európai kormányzatok egyre inkább felismerik a class action intézményében rejlő lehetőségeket és ezek megkönnyítése érdekében módosítják a perjogokat, de néhány alapvető kérdés tekintetében még nincs egységes álláspont.
Az egyik ilyen a jogi piac szereplőinek óvatossága az új piaci szegmens kihasználásában: még mindig nem fektettek be elegendő anyagi és emberi erőforrást annak érdekében, hogy igazán nagymértékben megnöveljék a tömegkeresetek mennyiségét. A másik, a fentinél bizonytalanabb alapokon álló kérdés egészen üzleti jellegű és arra vonatkozik, hogy mennyiben lehetséges befektetőket bevonni a tömegkeresetek mögé. Akármilyen furcsán hangzik is, de az Egyesült Államokban ma már intézményi befektetők sorakoznak fel egy-egy nagyobb eljárás mögött, hiszen az igényükkel bírósághoz forduló jogkereső fogyasztók általában nem képesek fedezni az ügyvédi költségeket. Az üzleti kockázat ebben az esetben annyi, hogy a peres eljárásba pénzt fektető harmadik személyek profitja nem a jogkereső polgároktól és az őket képviselő ügyvédektől függ, hanem a perben ítéletet hozó bírótól is. A Legal Week felmérésében egyébként a válaszadók nagy része támogatta a befektetői tőke bevonásával való pereskedést, majdnem tíz százalékuk pedig a pereskedés szempontjából döntő fontosságúnak tartotta az ilyesfajta módon előteremtett biztos pénzügyi alapokon nyújtó perindítást.
A Legal Week felmérése szerint a tömegkeresetek jogalapját elsősorban a fogyasztóvédelmi jogi esetek jelentik, rögtön utánuk következnek a társasági jogi (részvényesi igényeken alapuló) és versenyjogi esetek. Talán meglepő, de a felmérésre válaszolók nagy része szerint nem valószínű, hogy Európában különösebben elterjednének a munkajogi alapú tömegkeresetek.
Az európai parlamenti képviselők szerint ugyanakkor Európának nem lehet célja az amerikai modell utánzása, mert az semmiképpen sem egyeztethető össze az európai államokban kialakult jogi kultúrával.
A Bizottság tehát “dolgozik az ügyön” és a jogalkalmazók is készülnek az új lehetőségekre, de még jó ideig eltarthat, amíg bármilyen konkrétum is származna az európai jogalkotási kezdeményezésből, hiszen mind az Európai Unió jogának más intézményeivel, mind pedig az európai polgári jogalkotási kezdeményezésekkel, továbbá a belső jogi eszközökkel összhangban álló fogyasztói reform szükséges, és ennek kidolgozása rendkívül időigényes.
