Múlt héten Rio de Janeiro-ban zajlott az ENSZ által idén második alkalommal szervezett internet-kormányzásról szóló konferencia, melynek keretében a világ minden tájáról összegyűlt mintegy 1500 szakértő vitatta meg az újfajta tömegmédium irányításáról és jövőjéről vallott elképzeléseit.
Az internet kormányzásáról szóló konferencia World Internet Governance Forum, IGF, bár az ENSZ szervezésében kerül megrendezésre, nem egy nemzetközi szervezet, hanem (mint neve is mutatja) egyfajta informális találkozó, ahol az érdekeltek (kormányzati szereplők, a technológiai iparágak képviselői és civil szervezetek kb. 1500 képviselője) mintegy 80 különböző munkacsoportban és öt plenáris ülésen vitatták meg az aktuálisnak tekintett kérdéseket. Ilyenek voltak például az internet biztonsága, a hozzáférés, a diverzitás és a továbbra is rohamosan terjedő médium infrastrukturális igényei. Felmerültek a szokásos, anonimitás kontra nyomon követhetőséggel kapcsolatos kérdések, a harmadik világ (főként az afrikai országok) információs társadalmi lemaradása, az árak csökkentése és a technológia fejlődésével járó energiaigény és hulladéktermelés problémái. Egyes felszólalók a drótnélküli hozzáférési lehetőségek terjesztését sürgették, míg mások egyfajta nemzetek feletti szabályrendszer kidolgozása mellett foglaltak állást. Az idei év talán legfontosabb témája a gyermekek védelme volt , a fórum záróakkordjaként maga az ENSZ főtitkár is sürgette az ezzel kapcsolatos problémák megszüntetése érdekében teendő lépések megtételét.
Az alábbi írásban bemutatunk néhány érdekesebb gondolatot, problémát az IGF keretében megvitatott kérdések közül.
Az internet kormányzása
A fórumnak helyet adó Brazília képviselői több javaslatot is megfogalmaztak az (amerikai kormány befolyása alatt működő) internet kormányzásáért felelős szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) jogköreinek visszaszorítása érdekében. Az ENSZ hivatalos álláspontját tolmácsoló főtitkár-helyettes azonban egyértelműen leszögezte, hogy a világszervezet nem kíván szerepet vállalni az internet irányításában, egyelőre megelégszik azzal, hogy az IGF megrendezésével kiáll annak további terjesztése mellett. Szerinte az IGF a nemzetközi együttműködés egy újabb, a kormányközi kapcsolatokban eddig példa nélküli módját képviseli, mert nem a döntéshozatali mechanizmusokra és a tárgyalásokra, hanem az eszmecserére helyezi a hangsúlyt. Az ICANN szerepével elégedetlen országok úgy látják, hogy éppen az ilyesfajta civil együttműködésből kiindulva lehetne a felügyeleti reformokat végrehajtani. Az egyik, a házigazda brazilok által felvetett ötlet szerint az ICANN feladatainak szétdarabolása lenne a megoldás. A különféle funkciók szétválasztásával létrejöhetne egy, a legfelső szintű doménneveket (mint például a .hu Magyarország esetében) felügyelő nemzetközi hatóság (Generic Name Supporting Organisation, GNSO), míg az internetes címek (pl. IP címek) kiosztásával egy másik szervezet foglalkozna, amely a világon ezzel foglalkozó öt regionális szervezet munkáját koordinálná (Number Resource Organisation, NRO). Az ICANN hatásköreinek effajta szétválasztásával megfelelő nemzetközi egyensúlyt lehetne létrehozni az internet irányítása tekintetében és a jelenleg széles feladatokkal felruházott szervezet csak a kiszervezett tevékenységek összehangolásáért lenne felelős.
Szellemi tulajdonjogok
Az internet és a szellemi tulajdonjogok védelmének kapcsolatát látványosan kerülték az IGF-et életre hívó két éves ENSZ információs társadalmi csúcstalálkozó résztvevői. A mostani rendezvényen azonban több munkacsoport is foglalkozott a kérdéssel, bár a nyílt forráskódú programokkal, az információhoz való hozzáféréssel és az on-line oktatással foglalkozó ülések résztvevői inkább az oktatással és a társadalmi problémák kezelésével összefüggésbe hozható problémákat tárgyalták meg. Az oktatók, akadémikusok, kiadóvállalatok és politikusok együttműködését kutató digitális oktatás munkacsoport például felvállalta, hogy az elkövetkező egy évben egy világméretű felmérést fog készíteni a szellemi tulajdonjogok és az oktatás kapcsolatáról, annak érdekében, hogy fejleszthessék az oktatásban szerephez jutó anyagokra vonatkozó szabályanyagot.
A résztvevők üdvözölték továbbá a Certified Open elnevezésű projekt megindítását. A koncepció lényege, hogy a (teljesen vagy részben) szabad forráskódú szoftvereket előállító személyek illetve szervezetek maguk határozhatnák meg, hogy az adott program milyen mértékben alapul nyílt forráskódú technológián, majd a forgalomba hozatal után bizonyos szervezeteknek jogukban állna ellenőrizni ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát. A nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását támogató európai FSF alapítvány elnöke szerint a rendszer védené a fogyasztók érdekeit, akik ennek segítségével több megbízható információt kapnának ezekről az alkalmazásokról.
Adatvédelem, adatbiztonság
Biztonságosabb internetes tartalomszolgáltatás mellett foglalt állást az olasz delegáció, amikor egy új, az információs társadalom követelményeire tekintettel megfogalmazott, digitális jogokról szóló katalógus kidolgozását szorgalmazta. Vimercanti miniszterhelyettes szerint a digitális világ létrejöttével ugyanis egyre szélesedik bizonyos hagyományos emberi jogok tartalma, s ezek elvi összefoglalásával nemzetközileg is biztosítani lehetne az információáramlás szabadságát, az internethez való hozzáférés jogát és a le lehetne fektetni az önszabályozás kereteit.
A japán küldöttség a hálózatsemlegesség érvényesülésének erodálódását állította a figyelem középpontjába. Álláspontjuk szerint a szélessávú elérések bővülő száma és az igénybe vehető szolgáltatások nagy spektruma veszélybe sodorja a méltányos használat és a közös teherviselés eddig többé-kevésbé érvényesülő koncepcióját, vagyis a hálózatok üzemeltetői egyre inkább hajlamosak különbséget tenni az általuk továbbított adatok között, fontosabbnak ítélve egyiket a másiknál.
Más résztvevők inkább a tartalomszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre koncentráltak. Egy adatvédelmi szakértő szerint helyes dolog a nyilvánosság és az átláthatóság érdekében hivatalos dokumentumokat nyilvánosságra hozni, azonban itt sem szabad átesni a ló másik oldalára. Egy latin-amerikai a HIV fertőzöttek neve vált on-line elérhetővé, máshol pedig azért utasítottak el valakit egy állásinterjún, mert neve elérhető volt a netre kitett munkaügyi bírósági ítéletekben. „A magántitok védelme egyre inkább gyengül és nagyon nehéz ez ellen bármit is tenni” – mondta Carlos Gregorio adatvédelmi szakértő.
Szabványok
A Sun Microsystems részéről érkezett Susan Struble egyértelműen sikeresnek nevezte a technológiai szabványokkal foglalkozó munkacsoportüléseit. Kiemelte, hogy a szabványok egyfajta „második szabályozást” jelentenek, amennyiben nem csak az ezek meghatározásában érdekelt szakmai intézmények, hanem egész iparágak számára fontosak kiemelkedően. Struble szerint az IGF lehetőséget biztosít arra, hogy a kormányzatok figyelmét ráirányítsák a szabványok fejlődésösztönző szerepére. A résztvevők fontosnak tartották tudatosítani a szabványok szellemi tulajdonjogi és társadalmi hatásait, hiszen alkalmazásukkal nem csak a technológiai költségek csökkentését, hanem a különböző eszközök közötti interoperabilitást is szolgálják.
