Fellélegezhetnek az autósok. A Fővárosi Bíróság legutóbbi ítéletében példaértékű ítéletet hozott. Eszerint a parkolótársaságok a jövőben számíthatnak arra, hogy a bíróságok a korábbi gyakorlattal ellentétben nem fogadják el bizonyító erejűként a nyilvántartásukban szereplő gépjárművek adatait. A nemfizetés tényét innentől kezdve a cégeknek kell bizonyítaniuk.

A fővárosi parkolótársaságokkal perben álló autósok ügyében fordulat következett be. Másodfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság ugyanis bizonyítottság hiányában elutasította a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keresetét azon autósok ellen, akiket a parkolási díj megfizetésének elmulasztása miatt perelt be a cég. A parkolási társulás olyan adatlapot nyújtott be bizonyítékként, amelyen az autó típusa, rendszáma, színe, a parkolás helye és időpontja, valamint egyéb adatok szerepeltek. A bíróság másodfokon azt állapította meg, hogy ezek csak azt bizonyítják, hogy a társaság egy adott autóról milyen adatokat rögzített és tart nyilván saját rendszerében. Azonban az adatbevitel ellenőrizhetetlensége miatt önmagukban alkalmatlanok a bizonyításra. A társaság fényképet is csatolt bizonyítékként, de a képen szereplő időpont korábbi volt, mint a parkolójegyen szereplő lejárati idő, ezért a képet a bíróság nem fogadta el bizonyítékként. Az eddigi joggyakorlat a legtöbb esetben elegendőnek találta a társaságok által benyújtott bizonyítékokat, a Fővárosi Bíróság azonban most az autósoknak adott igazat. Az ítélet után várhatóan megszakad az a korábban alkalmazott gyakorlat, miszerint a parkolótársaság állításainak alátámasztására pusztán a perben becsatolt adatlap elegendő lenne.

A parkolási bírságokkal kapcsolatban a Magyar Hírlapnak korábban Fürst György, a Centrum Parkoló Kft. vezérigazgatója azt mondta, hogy a cég a perek kilencvenkilenc százalékát megnyerte. Kiemelte, hogy a nyilvántartó rendszerük rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, valamint informatikai rendszerük hitelességét is ellenőriztették. A korábbi manipulációs vádakról, melyben azzal gyanúsították a céget, hogy valótlan adatokat is felhasznál bírságoláskor, annyit mondott, hogy az évi egymillió megbírságolt autó mellett felesleges különböző trükköket alkalmazni újabb büntetések beszedéséhez. A cég vezetője a “mikuláscsomagos” bírságolásról azt mondta, hogy valóban nem a legüdvözítőbb módszer, bevezetésekor a külföldi normákat vették alapul, többek közt az Egyesült Arab Emírségekben és az Egyesült Államokban is ezt a módszert alkalmazzák. Véleménye szerint a végleges megoldást a parkolójegyek helyett a mobiltelefonos számlarendezés elterjedése jelentheti, ebben az esetben ugyanis nem kell a bizonyításokkal foglalkozni, a digitálisan rendezett parkolási díj útja teljes egészében visszakövethető.

Precedensjog nincs és mégis van

“A közelmúltban a perekben legtöbbször egyértelműnek vették, hogy ha a személygépjármű a parkolócégek nyilvántartási rendszerében szerepel, akkor a bírságolás jogos. Ez a döntés nem precedens értékű, mivel ilyen nincs a hazai joggyakorlatban, de a bíróságok minden bizonnyal figyelembe veszik majd a többi parkolási per esetében is. Mindazonáltal a polgári perrendtartás szerint minden esetben a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség, korábbi ügyekben is többször hivatkoztunk erre a kitételre. Ezzel az ítélettel ezekben az ügyekben is helyreállhat a rend” – mondta Magyar György ügyvéd.