Bemutatjuk az egyes kórházi osztályok halálozási arányaira vonatkozó információk közérdekű adatnak minősítése kérdésében született ombudsmani állásfoglalást és az erre adott kritikus reakciót – a szakértő szerint ugyanis az állásfoglalás nem ombudsmani szemléletet tükröz.
Az [origo] internetes újságírója arról kért állásfoglalást, hogy közérdekű adatnak tekintendők-e az egyes kórházi osztályok halálozási arányaira vonatkozó információk. A kért állásfoglalást dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa adta meg az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva, 2008. január 28-i dátumozással.
A jogszabályi háttér
Az állampolgári jogok biztosa felvázolta a kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pontja szerint „közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.” Az Avtv. a közérdekű adatok megismerhetővé tétele kérdésében kimondja, hogy a közérdekű adat megismerése iránt bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – igényt nyújthat be, amely igénynek az adatot kezelő szerv a bejelentés tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
A konkrét esetben
Az ügy a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő Szent János Kórházhoz kapcsolódott, amely közfeladatot ellátó szerv, ilyenformán adatkezelésére az Avtv. szabályait kell alkalmazni. Az ombudsman kifejtette: „A közfeladatot ellátó szervek szakmai tevékenységére, ’annak eredményességére is kiterjedő értékelésére’ vonatkozó adatok – az Avtv. 19. § (2) bekezdése szerint – közérdekű adatnak minősülnek, azokat megismerni mindenkinek joga van. A törvény értelmében maguknak a kórházaknak lenne kötelességük ilyen adatokat nyilvánosságra hozni.” Hozzátette, hogy Avtv. azt is megköveteli, hogy a közfeladatot ellátó szervek pontosan tájékoztassák a közvéleményt, az általuk közzétett adatok legyenek pontosak.
A biztos a továbbiakban kórházak által szolgáltatott adatok minőségére (így azok pontosságára) ható tényezőket elemezte: „Az egyes kórházak statisztikai adatai azonban „nyers” adatok, önmagukban alig vagy egyáltalán nem alkalmasak az összehasonlításra.… Egy olyan régióban, ahol a lakosság általános egészségi állapota az átlagnál rosszabb, és esetleg infrastrukturálisan is elmaradottabb a térség, akkor is rosszabb lehet a halálozási mutató, ha a legkiválóbb orvosok a leglelkiismeretesebben, a legmodernebb eszközöket és gyógyszereket felhasználva foglalkoznak a betegekkel.”
Szabó Máté utalt arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) (felismerve a betegek igényeit) 2002-től kezdődően arra vállalkozott, hogy kialakítson egy olyan ún. indikátorrendszert – amint arról beszámoltunk –, amely lehetővé teszi az egyes egészségügyi szolgáltatási szakterületek teljesítményének elemzését, illetve a szolgáltatások minőségének mérését és értékelését. Az OEP nem törekszik arra, hogy a kapott eredmények alapján az intézményeket „minősítse” vagy rangsorolja, azonban ha a szakmai közvéleményben kialakul egy konszenzus az indikátorokról, akkor ezek az adatok támpontot adhatnak az egyes ellátó intézmények teljesítményének megítéléséhez.„ A nyilvánosságra hozott adatok helyes értelmezéséhez azonban minden esetben szükség lesz az indikátorokkal kapcsolatos ismeretekre is! E nélkül bármiféle „rangsor” szubjektív, és a valóságos helyzettől eltérő következtetésekre vezethet.”- tette hozzá az országgyűlési biztos.
Biztosi vélemény
A fentiekre tekintettel Szabó Máté hangot adott annak, hogy: „Megértve a ’köz’ azon igényét, hogy szeretné tudni, ’melyik kórházban mennyi a túlélési esély’, álláspontom az, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalakor különös gondossággal indokolt eljárni. A sajtónak ebben megkülönböztetett felelőssége van. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy ha ki is alakul szakmai konszenzus egy indikátor tekintetében, és összehasonlíthatóvá is válik az egyes kórházak tevékenysége, ez még nem jelent garanciát arra, hogy minden egyes beteg esetében valószínűsíthetők a túlélés esélyei. Ez ugyanis nagy mértékben a saját egészségi állapotunktól, nem pedig különböző „rangsoroktól” függ.”
A reakció – „rossz gyakorlat”
„…Ez az eset valójában egy iskolapéldája a titkolózó közhatalomnak. A megdöbbenést az váltja ki, hogy a példában bemutatott helytelen gyakorlatot mintha támogatná az (elvileg az) információszabadság érvényesüléséért dolgozó biztos. Az ilyen állásfoglalásokkal pedig nagyon rossz hatással lehet a közérdekű adatokat kezelő közfeladatot kezelő szervek további gyakorlatára.…”
Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró állampolgári jogok országgyűlési biztosának állásfoglalásáról megkérdeztük dr. Szabó Máté Dánielt, adatvédelmi szakértőt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar megbízott oktatóját. A szakértő kifejtette, hogy információszabadság lényege (s ez az Avtv. szabályaiból is következik), hogy a közérdekű adat definíciójának megfelelő adat az az iránt érdeklődő szándékaitól, adat-felhasználási céljaitól, szellemi képességeitől függetlenül nyilvános. A törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy az adatot közérthető formában kell az igénylővel megismertetni, és az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.
Szabó Máté Dániel szerint itt mégis valami hasonlóról van szó: „Feltehetően a kórház álláspontját mintegy megismételve az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arról értekezik, hogy a nyers adatok félreérthetőek lennének, nem biztos, hogy alkalmasak következtetések levonására. Nem mondja ki, hogy el kellene titkolni ezeket az adatokat, de… arról akarja meggyőzni a beadványozót, hogy az ilyen félreérthető adatok kitudódása veszélyes lenne. Inkább az OEP által készített mutatók felé próbálja terelni a beadványozó figyelmét, amely azonban egy másik közfeladatot ellátó szervkezelésében lévő teljesen más természetű adat, nem nyers adat, hanem abból és más adatokból képzett aggregátum, értelmezés eredménye. ” A szakértő álláspontja szerint a biztos nem lehet elnéző az ilyen esetekben a közfeladatot ellátó szervezetekkel: amennyiben a törvény szerint az adat nyilvános (ezt a biztos is megállapítja), akkor minden további mérlegelés nélkül meg kell azt ismertetni az az iránt érdeklődővel, akkor is, ha fennáll az esélye annak, hogy az illető félreérti az adatokat.
Dr. Szabó Máté Dániel szerint az állásfoglalás nem ombudsmani szemléletet tükröz, mert nem a tudatos polgárt szeretné segíteni jogai érvényesítésében.„ Az ombudsmannak… azon kellene munkálkodnia, hogy a hatalom tekintse felnőttnek a polgárait, akik maguk is képesek utánanézni dolgoknak, értelmezni adatokat, döntéseket hozni, és nem akarja saját maguktól megvédeni őket. A konkrét esetben: ne azzal akarja megvédeni a polgárokat attól, hogy félreértsenek, tévesen értelmezzenek nyilvános adatokat, hogy inkább eltitkolja előlük vagy megváltoztatja azokat.” – tette hozzá az adatvédelmi szakértő.
