A büntetőjog elismeri, hogy az állat érző lény, így nem lehet indifferens, hogy szenvedése milyen mértékű, a büntetés céljainak eléréséhez így szükséges, hogy a jogalkotó tegye lehetővé a súlyosabb büntetés kiszabását is – ismertette Bárándy Gergely (MSZP) hétfőn az Országgyűlésben a büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely szigorúbban büntetné az állatkínzást.

A képviselőtársával, Csiha Judittal (MSZP) közösen kezdeményezett törvénymódosítás indoklásaként elmondta: a társadalmat az is minősíti, hogyan bánik az állatokkal, az állam polgárai milyen módon állnak az állatok védelméhez, és mit tesz a jogalkotás és a jogalkalmazás az állatok védelme érdekében.

Ennek értelmében sikeresnek nevezte, hogy négy éve bűncselekménynek minősítették az állatkínzást, amivel szavai szerint egy társadalmi igénynek tettek eleget. Ez a törvényhely azért tudott igazán sikeressé válni, mert erős társadalmi támogatottságot élvezett a jogszabály, sok lakossági bejelentés segítette a rendőrség munkáját – hangoztatta a szocialista képviselő.

Bárándy Gergely azt mondta, ennek ellenére érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehet árnyalni az állatkínzás törvényi tényállását. Javaslatuk lényegét összefoglalva kijelentette: az a céljuk, hogy “a brutálisan elkövetett” állatkínzást súlyosabban lehessen büntetni.

A különös szenvedést okozó állatkínzás fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak az átlagosnál lényegesen nagyobb szenvedést okozó cselekményeket sorolta.

Mint megjegyezte, nem kell tartani attól, hogy a laikus szemlélő esetleg nem tudja majd pontosan értékelni, mikor is tekinthető egy állat szenvedése rendkívüli mértékűnek. Ha ugyanis kétsége volna a jogalkalmazónak vagy a rendőrségnek, mekkora volt az állat szenvedése, akkor szakértőként egy állatorvos állapíthatja meg, különös volt-e a kérdéses szenvedés – magyarázta Bárándy Gergely.

Az elmúlt hónapok eseményei kapcsán szükségesnek tartotta kiemelni, hogy az állatvédelem csak az emberek érdekét tarthatja szem előtt, mert aki ezt nem így gondolja, inkább árt az állatvédelem ügyének.

“Mélységesen elítélem azokat, akik az állatvédelem apropóján családok százainak megélhetését veszélyeztetik, milliárdos károkat okoznak, és egy hungarikum tönkretételén fáradoznak” – jelentette ki. Az MSZP képviselője kiemelte: a módosítás a Btk. egyetlen szakaszának egyetlen bekezdését érinti, ezért rövid határidő is elegendő lehet arra, hogy alkalmazására felkészüljenek.

Az igazságügyi és rendészeti államtitkár egyetértett a törvénymódosítás fő célkitűzéseivel, mert szerinte is sokak felháborodását váltották ki azok az emberek, akik fokozott szenvedést okozva kínoztak meg állatokat.

Avarkeszi Dezső ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányos büntetőjog alapvető követelménye a kiszámíthatóság és a megfelelő felkészülési idő, ezért helyesebb lenne, ha a törvény nem a kihirdetést követő nyolcadik napon, hanem legalább harminc nap elteltével lépne hatályba.