Akár a kereskedelmi kedvezményeket is megvonná az EP a termékhamisítóktól és a szellemi tulajdonjogok megsértőitől. A parlament különösen Kínát szólítja fel a hamisítás elleni fellépésre.

A hamisított termékek piaca ma közel 500 milliárd euróra tehető, és a világkereskedelemnek mintegy hét-tíz százalékát teszi ki. Az Európai Uniót a világ második legnagyobb áru- és szolgáltatásimportőreként különösen veszélyezteti a hamisított termékek beáramlása.

Az EP a csütörtöki plenáris ülésen 309 igen, 232 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta a termékhamisítás elleni fellépésről szóló jelentést.

Kereskedelmi kedvezmények megvonása

Az EP szerint a szellemi tulajdonjogokat súlyosan megsértő kereskedelmi partnerek esetében – mint például a biztonság és a közegészség komoly veszélyeztetése -, az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia a kereskedelmi kedvezmények ideiglenes felfüggesztését. A képviselők szerint egy “nyomon követési rendszert” is létre kell hozni a védett szellemi tulajdonjogok megsértésének felderítésére, és ezt ki kell egészíteni kereskedelmi ösztönzőkkel. “Az Európai Bizottságnak minden új szabadkereskedelmi megállapodásba bele kell foglalnia a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó záradékot” – olvasható a Gianluca Susta (liberális, olasz) által készített jelentésben.

Egységes uniós rendszer a hamisítók ellen

Az EP szerint harmonizálni kell a tagállami jogszabályokat, javítani és egységesíteni kell a vámeljárásokat, valamint közös büntetőjogi normarendszert és minimumszankciókat kell elfogadni. Fel kell állítani “a hamisítás elleni küzdelemért felelős, és a tagállami és uniós erőfeszítéseket összehangoló egységes európai hatóságot is” – vélik a képviselők.

Kínai és török áruk

Az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek 60 százaléka Kínában készül – olvasható a jelentésben. Az EP ezért a kínai hatóságokat arra szólítja fel, tegyenek keményebb lépéseket a szellemi tulajdonjogokat megsértő vállalatok ellen.

Törökországgal kapcsolatban a képviselők szerint a szellemi tulajdonjogok védelme nem felel meg az uniós előírásoknak, ezért az uniós tagság elnyerése érdekében felül kell vizsgálni a török jogszabályokat.

Hamisítás elleni egyezmények

Az EP szerint a feltörekvő gazdaságokat – mint például Kína, India, Brazília – és a regionális kereskedelmi tömböket – például a Mercosur, az ASEAN – be kell vonni a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, az ACTA tárgyalásaiba, és fel kell szólítani őket a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartására.

A képviselők a szellemi tulajdonjogok kereskedelmét szabályozó megállapodást (TRIPS) is felülvizsgálnák, valamint “kiterjesztenék a hatályát a kiviteli, tranzit- és átszállítási műveletekre, illetve a szellemi tulajdonjogok egyéb megsértésére”. “A TRIPS súlyos megszegése esetén az EU-nak habozás nélkül a WTO vitarendezési szervéhez kellene fordulnia” – írja a jelentés.

A fogyasztók és a kis- és középes vállalkozások védelme

Az EP arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy “fokozzák a fogyasztók tájékoztatását a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás veszélyeiről”.

A képviselők szerint a kis- és középvállalkozásokat is erőteljesebben kell segíteni a hamisított termékek elleni védekezésben, mivel sokszor “akadályokba ütköznek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférésben azáltal, hogy helyi vállalkozók jogellenesen használják szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat”.

Az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól az EP a termékhamisítással kapcsolatban segítséget nyújtó ügyfélszolgálatok létrehozását is várja, valamint olyan nemzetközi összehasonlító eredménytáblát is szeretne, amely mutatná azon tagállamokat, amelyek átlag alatt teljesítenek a hamisított áruk visszaszorítása terén.

2007-ben az uniós vámszervek több mint 43 ezer esetben találtak hamisított terméket a külső határokon, ami az előző évihez képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A luxustermékek nyers utánzásának kora lejárt, a hamisítás és kalózkodás iparága mára a játékok és számítógépes programok, textiláruk, gyógyszerek, kozmetikai cikkek és élelmiszerek gyártására szakosodott – olvasható a jelentésben. A hamisított termékek nemcsak az uniós vállalatok és a közösségi belső piac számára okoznak jelentős gazdasági kárt, hanem a fogyasztókat és a környezetet is súlyosan károsíthatják.

Jelentéstevő: Gianluca Susta (ALDE, IT)

Jelentés (A6-0447/2008) – A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat