Az Alkotmánybíróság 2009. július 7-i teljes ülésén határozatot hozott a büntető­eljárásról szóló törvénynek az ügyész tárgyaláson való részvételére vonatkozó rendelkezéseiről.

Az Ab megállapította, hogy a büntető­eljárásról szóló törvény (Be.) azon szabályai, amelyek lehetővé teszik bünte­tőügyekben a tárgyalás tartását ügyész részvétele nélkül, alkotmányelle­nesek, ezért ezeket a rendelkezéseket a jövőre nézve, 2010. december 31-i hatállyal meg­semmisí­tette. Az Ab megítélése szerint az Alkotmányon alapuló ügyészi vádképviselet felté­telezi az ügyész tárgyaláson való jelenlétét, a vád szemé­lyes képviseletét. Az ügyészi jelenlét hiánya korlátozza, hogy az ügyész – Alkotmány 51. § (2) bekezdésében meg­határozott – közvádlói feladatának maradéktalanul eleget tegyen. A büntetőeljárási törvény szerint a tárgyalás a bizonyítás fő helyszíne. Ha az ügyész nincs jelen, a bíró vádlói szerepbe kényszerülhet, adott esetben – a váddal összefüggésben – az ügyészre tartozó kérdéseket kell feltennie, ami nem egyeztet­hető össze a bírák al­kotmányos szerepkörével.

Az Ab szerint az ügyész tárgyaláson való jelenléte a büntetőeljárás garancia-rend­szerét közvetlenül érinti, ezért pergazdaságossági és eljárás-egyszerű­sítési szem­pontok nem indokolhatják, hogy a bírói és az ügyészi funkciók esetleges keveredése révén kétség merüljön fel a bíróság pártatlanságával, az eljárás tisztességes voltával kapcsolatban.

Az Ab azért döntött az alkotmányellenes rendelkezések 2010. de­cember 31-i ha­tállyal történő megsemmisítése mellett, mert a megsemmisítés során előállt helyzet­ben a jogalkotásnak megfelelő anyagi és jogszabályi feltételeket kell teremteni, illetve mert kellő időt kívánt biztosítani az ügyészi szervezet számára az új helyzethez való alkalmazkodáshoz. A határozathoz Balogh Elemér, Lenkovics Barnabás és Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján