Az augusztustól életbe lépett Btk. módosítás értelmében kitolódtak a jogos védelem határai. Alapjaiban azonban az önvédelemhez való jog ezzel nem változik.

Az Amerikai Egyesült Államokban például a szabad fegyvertartás és viselés egyértelmű jelzése annak, hogy a polgárnak alkotmányos joga megvédeni magát a jogtalan támadásokkal szemben. Ezt a történelmi gyakorlat alakította így, amikor a frissen kialakuló települések lakói, civil önszerveződéssel, erős autonómiával, saját önkormányzati irányítással kénytelenek voltak saját és közösségük élet- és vagyonbiztonságát megszervezni, megoldani.

A jellemzően európai gyakorlat ezzel szemben egészen más: Az állam területén a kialakult feudális rendben a fegyverhasználat ugyanis nemesi kiváltság volt. A mai rendőrségi gyakorlat is erre a szokásjogra épül, hiszen uralkodó helyett a politikai vezetők, a nemesség helyett a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjai kaphatnak önvédelmi fegyvert.

Ma azonban, amikor a felmérések szerint a társadalom közbiztonságérzete egyre romlik, megnőtt az igény arra, hogy az állampolgár saját kezébe vegye a védekezést. Lehet, hogy a jogalkotásnak, ehhez az igényhez kéne igazodnia. Ám ez – figyelmeztetnek egyszerre szakértők és elemzők – könnyen vezethet meggondolatlan lépésekhez, hiszen nálunk még nem alakult ki az egyéni védekezés kultúrája. A jogos védelemre vonatkozó Btk. módosítás mintha most ezt az utat próbálná egyengetni, ugyanis az volt a cél, hogy ne azé legyen a kockázat, aki saját személyét, családját próbálja védeni, hanem a rizikó legyen a sérülés és a büntetés tekintetében is a támadóé.

A jogos védelem szabályozása tulajdonképpen két ponton változott, az egyik, hogy már semmilyen esetben nincs kitérési kötelezettség, ugyanis a jogos védelem kibővült a Btk. 29. § (3) bekezdésével, amely kimondja, hogy „A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”. Ezzel szemben korábban a Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve bizonyos esetekben előírta a kitérést a jogtalan támadóval szemben, így például hozzátartozó vagy a súlyosabb fokú kóros elmeállapotban, szemmelláthatóan tudatzavarban levő személyek jogtalan támadása esetén.

Ami a valódi újdonság a jogos védelem törvényi szabályozásánál a Btk. 29/A. §, tehát a megelőző jogos védelem beiktatása, amely kimondja, hogy: „Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.” Ebben az esetben még nincsen intézett, vagy közvetlenül fenyegető jogtalan támadás, ezért a normaszöveg a büntetőjogi felelősség alóli mentesüléshez szigorúbb feltételeket szab. Három körülménynek kell megvalósulnia ahhoz, hogy alkalmazni lehessen: 1. a védelmi eszköz alkalmazása nem lehet az élet kioltására alkalmas, 2. csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, és 3. az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett a sérelem elkerülése érdekében.

Újdonságot tehát a bírói munka során a megelőző jogos védelem alkalmazása jelent majd, különösen a három szükséges feltétel vizsgálata. A gyakorlat fogja kimunkálni azt, hogy konkrét esetekben mi felel meg a három pontban foglalt feltételeknek. Jelen pillanatban azonban nehéz elképzelni olyan védelmi berendezést, amely a fenti három pontnak eleget tud tenni, különösen annak, hogy csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet. A megelőző jogos védelemmel tehát a védekező is kockázatot vállal.

A bírói gyakorlat fogja megválaszolni azt is, hogy értelmezhető-e ez a módosítás az élet kioltására nem alkalmas egyéni önvédelmi eszközök (pl. gázpisztoly) használatára. Ugyanis önmagában nehéz meghatározni, hogy egy adott eszköz az élet kioltására alkalmas-e. A Btk. értelmező rendelkezései között, a 137. § 4. pont kimondja, hogy: „a) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el, b) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál”. A teljesen egyértelmű eszközök, mint a szúró és vágó fegyverek, lőfegyver, nagy erősségű, illetőleg magas feszültségű áram egyértelműen alkalmasak az élet kioltására, ugyanakkor a bírói gyakorlat a felfegyverkezve elkövetés vizsgálata során kimondta már többek között, hogy a légpuska , a farúd, vagy az alumínium cső is alkalmas az élet kioltására. Arra tehát, hogy mi alkalmas élet kioltására, az adott eljárás során bevont szakértő fogja meghatározni.

Ugyanakkor a megelőző jogos védelem nehezen alkalmazható olyan, magunknál tartható önvédelmi eszközökre, mint pl. a gázpisztoly, hiszen a megelőző jogos védelmi helyzetnél a jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközről van szó, tehát még nincsen intézett, vagy közvetlenül fenyegető jogtalan támadás. Azzal, hogy valaki magánál tartja például a gázpisztolyt még nem előzött meg semmit. Mikor viszont használnia kell az eszközt, akkor már lennie kell egy intézett, vagy közvetlenül fenyegető támadásnak, ekkor pedig már a klasszikus jogos védelem alkalmazandó.

A megelőző jogos védelem alkalmazhatóságát tehát majd a bírói gyakorlat fogja megmutatni, a saját testi és vagyoni épségét önállóan megvédeni kívánó állampolgárnak pedig továbbra is számolnia kell a kockázattal, hogy vajon jogosan védekezett-e a jogtalan támadóval szemben.