Arról, hogy egy államfő aktív, ellensúlyozó, vagy reprezentatívabb jellegű szerepet képvisel-e, útmutatásul szolgálhat, hogy milyen gyakran él széleskörű alkotmányos jogosítványaival. A köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvények tekintetében élhet a politikai és az alkotmányos vétó eszközével, továbbá egyes kormányfüggetlen állami posztok betöltése is az ő kinevezésén múlik.
Az augusztus 4-ig hivatalában lévő Sólyom László eddig 31 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, 16-szor fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab) és 109-szer élt az egyéni kegyelmezés jogával.
Az alkotmány értelmében a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés öt évre választ – és e tisztségre legfeljebb egy alkalommal választhat újra – kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet.
Ő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára egyes kormányfüggetlen posztok betöltőit, köztük a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét.
Kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben.
Az országgyűlési biztosokra, a Legfelsőbb Bíróság elnökére, a legfőbb ügyész személyére, illetve a költségvetési tanács egy tagjára ő tesz javaslatot az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök javasolja a miniszterelnököt és nevezi ki a kormányfő előterjesztése alapján a minisztereket, államtitkárokat.
Az alkotmány szerint az államfő gondoskodik a törvények kihirdetéséről, de élhet a politikai vétó eszközével: “ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt (…) megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek”. A parlament által újratárgyalt és elfogadott törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
Van lehetősége alkotmányos vétóra is. Ez azt jelenti, hogy az államfő a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. “Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni” – rendelkezik a jogszabály.
Göncz Árpád első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, Mádl Ferenc hat alkalommal döntött így. Sólyom László ötéves hivatali működése alatt 31 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek: beiktatása évében csak egyet, a pártingatlanokról szóló jogszabályt, a legtöbbet, szám szerint 13-at, 2009-ben küldte vissza. A jelenlegi Országgyűlés három elfogadott jogszabályt kapott vissza megfontolásra az államfőtől: a kormánytisztviselők jogállásáról, az alkotmánybírók jelölésével kapcsolatos alkotmánymódosításról és az ahhoz kapcsolódó Alkotmánybíróságról szóló jogszabály-változtatásról szólókat.
Az Ab-hoz Sólyom László 16 alkalommal fordult az Országgyűlés által hozott törvények ügyében. A legtöbbször, öt alkalommal, 2008-ban jelezte alkotmányossági aggályát, míg 2005-ben egyetlen alkalommal sem. 2008-ban küldte át a taláros testületnek többek között a Büntető törvénykönyvnek azt a módosítását is, amely a gyalázkodás büntethetővé tételéről szólt.
Sólyom László 2005 óta köztársasági elnökként 109 esetben élt az egyéni kegyelmezés jogával, míg 5.180 esetben elutasította a hozzá érkezett kérvényeket. A legtöbb kegyelmet 2006-ban adta, ekkor 26 kérelmet bírált el kedvezően. Idén például kegyelmet adott annak a borsodi házaspárnak, akiknek kiskorú veszélyeztetése miatt kellett volna egyszerre börtönbe vonulniuk két gyermekük iskolai hiányzásai miatt. Az államfő Zalatnay Sarolta kegyelmi kérvényét viszont annak idején elutasította.
Az Ab 2007 júliusában úgy döntött: a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását. A határozat indoklása szerint az államfőnek érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, annak adományozását megtagadja. Az államfőnek indokolnia kell döntését. Sólyom László köztársasági elnök 2006 március 13-án – a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából – fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az Ab-hoz a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban. Az ügy előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta Sólyom Lászlónak, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát a külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. Ezt végül az államfő visszautasította, az erről szóló előterjesztést nem írta alá.
