A magyar médiatörvény igazán vitatott elemeinél nehézségbe ütközhet az alapvető jogok chartájának alkalmazása, mert utóbbi csak az uniós jogszabályokban foglaltak betartására kötelezi a tagállamokat – adta értésre kedden az Európai Bizottság.
Újabb részleteket árult el kedden az Európai Bizottság arról, hogy milyen paraméterek alapján és jogi keretek között veszi majd szemügyre a következő hetekben azt, hogy a magyar médiatörvény összhangban van-e uniós jogszabályokkal és uniós alapértékekkel. Brüsszel az első irányba már megkezdte a tapogatózást, amikor Neelie Kroes alelnök még karácsony előtt levélben kért információkat az illetékes magyar minisztertől, azt ellenőrizendő, hogy a december 20-án elfogadott médiatörvény megfelel-e az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 2007-es irányelvben foglaltaknak. A magyar kormány első válaszlevelében kitartott azon álláspontja mellett, hogy a törvény nem sért uniós jogot, a részletes válasz, a médiatörvény hivatalos bejelentésével együtt napokon belül megérkezhet Brüsszelbe.
A Bizottság kedden közvetve elismerte, hogy bizonyos korlátai lehetnek a vizsgálódásának. A törvénynek a sajtóban és külföldön legélesebben bírált rendelkezései ugyanis láthatóan nem az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvvel kapcsolatosak, hanem olyan pótlólagos elemekről van szó, amelyek a magyar kormány saját kezdeményezésére kerültek be a törvénybe. Ezt, az irányelvek eredeti céljain túlmenő jogalkotást a brüsszeli szóhasználatban „gold plating”-ként ismerik. Olivier Bailly szóvivő szerint a Bizottság csak akkor tudja figyelembe venni a magyar jogalkotó által a közösségi irányelv átültetése során befabrikált addicionális elemeket, ha azok limitálják és akadályozzák az eredeti direktíva céljainak megvalósulását. Arra, hogy fennáll-e ez a helyzet, majd a jogi vizsgálódásoknak kell választ adniuk.
Az alapjogi charta magyar médiatörvényre való alkalmazhatósága sem egyértelmű – derült ki a szóvivő újságírói kérdésekre adott válaszaiból. Az Alapvető Jogok Chartáját ugyanis két esetben lehet alkalmazni: egyfelől az uniós intézményeknek kell tiszteletben tartani az alapvető jogokat mindennapos működésük során. Másfelől a tagállamoknak és más szereplőknek is, amikor és ha az uniós jogot alkalmazzák. Értelemszerűen nem alkalmazhatók a charta rendelkezései olyan nemzeti törvényekre, amelyeket nem fed le uniós jogalkotás, a közösségi jog keretein kívül születtek. Ebből a szóvivő szerint az következik, hogy a charta csak addig vonatkoztatható a magyar médiatörvényre, ameddig az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv átvételéről van szó, a magyar kormány saját kezdeményezésére a törvénybe bekerült, a direktíva által nem lefedett rendelkezésekre már nem.
A Bizottság szóvivője ugyanakkor azt is értésre adta, hogy a brüsszeli szakszolgálatok még nem jutottak el olyan messzire a vizsgálódásukban, hogy a charta alkalmazhatóságára vonatkozó kérdésre kimerítő választ adjanak.
