Gyorsított eljárással, egy hónapos határidőt adva a válaszra indította el a kötelezettségszegési eljárásokat Magyarországgal szemben három különböző területen kedden az Európai Bizottság. Szerdán az Európai Parlament tart vitát a magyar miniszterelnök várható részvételével.
A szokásosnál rövidebb határidőkkel gyorsított kötelezettségszegési eljárásokat indított kedden Magyarország ellen az Európai Bizottság, miután jogi vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy három közelmúltban elfogadott sarkalatos törvény megkérdőjelezi a Magyar Nemzeti Bank és az adatvédelmi hatóságok függetlenségét és „az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket” tartalmaz.
Brüsszel a hivatalos felszólító levelek kiküldésével párhuzamosan további részletes információkat kér a magyar hatóságoktól egy negyedik kérdéskörben, az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Ez utóbbi a bírói szervezet átalakításával függ össze. A magyar kormánynak egy hónapja van arra, hogy megválaszolja a Bizottság által jelzett aggodalmakat.
„Magyarország, mint bármely más tagállam az EU-szerződések értelmében köteles garantálni a Magyar Nemzeti Bank és az adatvédelmi hatóság függetlenségét és a diszkriminációmentes bánásmódot a bírákkal. A Bizottság kész minden szükséges jogi lépés megtételére az uniós joggal való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében” – jelentette ki José Manuel Barroso, a testület elnöke.
Barroso a döntést követően a sajtó előtt felolvasott rövid nyilatkozatában emlékeztetett rá, hogy ezek azok a kérdések, amelyek kapcsán a Bizottság abban reménykedett, hogy Magyarország megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket az uniós jog tiszteletben tartására, ám ez mostanáig nem történt meg. „A mostani döntés eltökéltségünket tükrözi amellett, hogy az uniós jogot betűjében és szellemében is tiszteletben tartsák és valamennyi tagállamunkban stabil környezet uralkodjon” – tette hozzá.
A Bizottság elnöke egyúttal úgy vélte, hogy Magyarország kulcsfontosságú uniós partner. “Nem akarjuk, hogy továbbra is a kétség árnyéka vetüljön a demokratikus elvek és értékek tiszteletben tartását illetően az országra, ez mielőbb tisztázódik, annál jobb” – hangsúlyozta a politikus. Elégedettnek mondta magát annak kapcsán, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő jövő kedden (január 24-én) Brüsszelbe látogat, hogy együtt megvitassák a Bizottság aggályait.
„A magyar kormány tudomásul veszi, hogy a Bizottság kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal” – áll a kormányszóvivői iroda közleményében.
„Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk” – fogalmaz a közlemény.
Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos egyértelműen utalt arra, hogy a Bizottság által a jegybanktörvény kapcsán megfogalmazott aggályokat el kell oszlatni, mielőtt megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az EU-val és az IMF-fel a hitelkérelemről. „A központi bank függetlensége a Szerződés sarokköveinek egyike. A kormányoknak tartózkodniuk kell jegybankjaik befolyásolásától. Az új MNB-törvény és az új alaptörvény egyes rendelkezései megsértik ezeket az elveket. Arra sürgetem a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. „Ez magába foglalja valamennyi idevágó jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az alkotmányt is. Ezt kezelni kell mielőtt elkezdhetjük a hivatalos tárgyalásokat a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról” – közölte a Bizottság alelnöke.
Ami a jegybanktörvényt illeti, a Bizottság állítása szerint az elsődleges jog többrendbeli megsértését állapította meg, jelesül az EU működéséről szóló szerződés 130-as, a központi bank függetlenségét rögzítő cikkét, továbbá a 127(4) cikket illetően, ami konzultációra kötelezi a tagállamokat az EKB-val minden annak hatáskörébe tartozó törvénytervezetről. Brüsszel megítélése szerint az EKB-val időben történő konzultáció feltételei a jegybanktörvény elfogadása előtt nem teljesültek. A 130-as cikk értelmében pedig az EKB és a nemzeti jegybankok nem fogadhatnak el semmilyen utasítást az EU intézményeitől vagy a tagállamok kormányaitól.
A Bizottság által a magyar hatóságoknak küldött hivatalos felszólító levél ezentúl kötelezettségszegéseket tárt fel a jegybanktörvényben és az új alkotmányban is. Ezek: a pénzügyminiszter közvetlen részvételének lehetősége a Monetáris Tanács ülésein (a befolyásolás lehetőségével); az a rendelkezés, amelynek értelmében a jegybanki ülések napirendjét előzetesen meg kell küldeni a kormánynak (sérül a bizalmasság); a jövedelmezési szabályban bekövetkezett módosítások megint érintik hivatali ideje alatt az elnököt; az az előírás, miszerint az elnöknek ls a Monetáris Tanács tagjainak esküt kell tenniük az országhoz való hűségre (azért problémás, mert az MNB elnöke az EKB általános tanácsának is tagja).
A Bizottságnak ezenkívül kételyei vannak a jegybankelnök és a Monetáris Tanács tagjainak elmozdítására vonatkozó szabályokkal kapcsolatban (amelyek úgymond utat nyithatnak a politikai beavatkozás előtt); az MNB intézményi kereteinek gyakori módosításával kapcsolatban (3 év alatt tízszer változott), a Monetáris Tanács taglétszáma emelésének lehetősége révén, és az alelnökök számának növelésének lehetősége apropóján is, anélkül, hogy kellően figyelembe vennék az MNB szükségleteit.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy egy alkotmányos rendelkezés lehetővé teszi az MNB és a PSZÁF összeolvadását. Miközben az egyesülésük önmagában nem jelent problémát, az már annál inkább, hogy a jegybank elnöke az új szerkezetben egyszerű alelnökké válna, ami „strukturálisan csorbítaná a függetlenségét”.
Nyilatkozatában Viviane Reding igazságügyi biztos rámutatott, hogy már december elején komoly jogi aggályait hangoztatta, amikor először látta a törvénytervezeteket. „Most a törvényeket elfogadták, anélkül, hogy figyelembe vették volna a Bizottság jogi aggályait. A szerződés őreként a Bizottság feladata érvényt szerezni az uniós jognak. Azt várom a magyar hatóságoktól, hogy gyorsan kielégítő választ adjanak a Bizottság jogi aggodalmaira. Kizárólag a kérdéses jogszabályok tényleges módosítása vagy azonnali felfüggesztése lesz képes eloszlatni a Bizottság aggályait” – jelentette ki a maga részéről Reding.
A Bizottság az igazságügyi területen először is a bírók és az ügyészek nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt indított eljárást az életkor alapján történő munkahelyi diszkrimináció miatt. Az adatvédelmi hivatal függetlenségének kérdésköre kapcsán a Bizottság kifogásolja, hogy az eddigi adatvédelmi biztos az átszervezés miatt nem töltheti ki a hivatali idejét, és az új szabályok szerinte annak lehetőségét is megteremtik, hogy a kormányfő vagy az ország elnöke önkényesen elmozdíthatja hivatala éléről az új ombudsmant.
Ami pedig az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, Brüsszel szerint az új Nemzeti Bírósági Hivatal elnökének kezében túlzott hatalom központosul, mert ő felelős a bíróságok operatív működéséért, ő dönt személyi kinevezésekben, a költségvetésről és az ügyek elosztásáról is. „Egyetlen személy egyedül hoz most meg minden fontos döntést az igazságszolgáltatásban, a bírák kinevezését is ideértve” – fogalmaz a Bizottság, amely azt is nehezményezi, hogy a Legfelső Bíróság eddigi elnökének hatéves mandátumát idejekorán megszakították. Ezekről a kérdésekről részletes tájékoztatást vár Brüsszel Budapesttől.
