Az Európai Bizottság a továbbiakban is melegen kívánja tartani az általa aggályosnak vélt magyar ügyeket, szükség esetén készen állva arra, hogy kiszélesítse az első lépcsőben három sarkalatos törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosítására irányuló eljárásokat – adták értésre csütörtökön brüsszeli források.
Az Európai Bizottság részéről csütörtökön értésre adták, hogy a kötelezettségi eljárások elindításával és a Magyarországnak szentelt parlamenti vita lefolytatásával nem zárult le az a folyamat, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ország megfeleljen az uniós szerződések és jog betűjének és egyúttal szellemének is. Erre egyébként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is egyértelműen utalt az EP előtt szerdán mondott beszédében.
„A három eljárás csak az első lépés a jogi fellépésben. Ha muszáj, készen állunk arra, hogy továbblépjünk a vizsgálatok hatókörének kiszélesítésével” – közölte egy nevének elhallgatását kérő forrás. Pia Ahrenkilde Hansen, Barroso szóvivője csütörtökön közölte, hogy a helyzet világos: a Bizottság a jogi és politikai kérdések kezelésére egyaránt nagy hangsúlyt helyez. „Első lépcsőben a konkrét eljárásokra összpontosítunk, anélkül, hogy megelőlegeznénk, vagy kizárnánk bármilyen további lépést” – tette hozzá a szóvivő.
A Bizottság szerint nem kizárható, hogy az újabb vizsgálódások az alkotmányban is feltárhatnak problémákat, noha az eddig indult eljárások alapjában véve az alaptörvényből eredeztetett sarkalatos törvényeket és az alkotmány átmeneti rendelkezéseit érintették. „Előfordulhat, hogy lesznek alkotmányos kérdések is” – vélekedett Barroso szóvivője.
Brüsszelben Orbán Viktor jövő keddi látogatásától azt várják, hogy a miniszterelnökkel egy világos menetrendet tudnak rögzíteni azoknak a problémáknak az orvoslására, amelyek a kedden elindított kötelezettségszegési eljárások részét képezik. A Bizottságnál elképzelhetőnek tartják, hogy ez hasonló formát nyer ahhoz, ahogy tavaly Franciaországgal a romák kitoloncolásának kérdését rendezték. Az illetékes francia miniszter akkor egy törvénymódosítási tervezetet hozott magával Brüsszelbe egy pontos, a törvénymódosítás dátumát megjelölő menetrenddel. De más megoldás is lehet – teszik hozzá Brüsszelben.
A Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy mindaddig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások Magyarországgal a hitelkérelemről, ameddig a legkisebb jogi bizonytalanság is fennáll a jegybanktörvény elsődleges és másodlagos uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Fellegi Tamás, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter péntek délelőtt folytat informális egyeztetést Brüsszelben Olli Rehn biztossal. Brüsszelben nem számítanak arra, hogy a tárgyalások február előtt elkezdődhetnek. Előtte a magyar parlamentnek előreláthatóan még módosítania is kellene a jegybanktörvényt.
Orbán Viktor szerdán Strasbourgban nyilvánvalóvá tette, hogy már csak egy kérdésben vitatkozik Brüsszelben, jelesül arról, hogy az EU kifogásolja, hogy az MNB elnökének és a Monetáris Tanács tagjainak esküt kell tenniük a magyar alkotmányra és az ország érdekeinek megvédésére. Ez brüsszeli források szerint azért okoz problémát, mert a jegybank elnökének a központi bankok európai rendszerének tagjaként mindenekelőtt az európai stabilitás megvédésére kell „felesküdnie”, a két eskü pedig potenciálisan nem fér össze egymással.
Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke médiaügyekben is fenntartja a nyomást Budapestre. Szóvivője útján csütörtökön újra értésre adta, hogy a testület szolgálatai jelenleg is vizsgálják, hogy a rádió frekvenciák megpályáztatása során nem szegték-e meg az engedélyezési irányelv rendelkezéseit. Ismeretes, hogy a tagállamoknak jogukban áll megszabni a pályáztatási feltételeket, ám a frekvenciákat nyílt, átlátható, objektív, diszkriminációmentes és arányos eljárás alapján kell kiosztaniuk. Kroes szóvivője jelezte, hogy a magyar hatóságoktól választ várnak a biztos legutóbbi, január 17-én kelt levelére, ami többek között ezzel a témával is foglalkozott.
