2012-től jelentősen átalakult a takarékos béren kívüli juttatások rendszere, a legismertebb támogatott béren kívüli juttatások szerepét a SZÉP Kártya vette át.
A Széchenyi Pihenő Kártya egy, a bankkártyákhoz hasonló elektronikus cafeteria-utalvány, amellyel szálláshelyeken, éttermekben, szabadidős és rekreációs szolgáltatóknál lehet fizetni. A SZÉP-kártya alkalmas internetes fizetésre is, így szállodai előleget, vagy a világhálón rendelt ételek számláit is ki lehet vele egyenlíteni.
A munkaadók 30,94 százalékos közteher megfizetése mellett összesen évi 450 ezer forintot juttathatnak a SZÉP-kártyára, amely három alszámlára (Szálláshely, Vendéglátás, Szabadidő) oszlik. A meleg étkeztetési alszámlára évente 150, a szálláshely alszámlára 225, a rekreációs alszámlára 75 ezer forint utalható át kedvezményesen, a további kifizetéseket 51,17 százalékos adó terheli.
A munkáltatónak kell igényelnie a kártyákat
A SZÉP-kártyát a munkáltatónak kell igényelni a kibocsátó bankoktól, a kibocsátók ezért nem kérhetnek a munkáltatóktól semmilyen díjat vagy jutalékot. A kártyákat a bankok fiókjaiban vagy az erre a célra létrehozott internetes felületeken lehet igényelni. A kártya a munkáltató és a munkavállaló számára is ingyenes, fizetni csak a közeli hozzátartozóknak igényelhető társkártyáért, illetve az ellopott, elveszett vagy megrongálódott kártyák pótlásakor kell, 1500 forint+áfa összeget.
A munkaadók adminisztrációs terheit csökkenti, hogy elég egyszer szerződniük a kibocsátó bankkal, utána már csak a juttatások összegét kell átutalnia a pénzintézetnek, a bank pedig megbízás alapján szétosztja a munkavállalói kártyákra a kiutalt juttatásokat. A munkaadók akár differenciáltan is utalhatnak támogatásokat a SZÉP-kártyára, így jutalmak, bónuszok is kifizethetők ebben a formában. A SZÉP-kártya juttatásaival egyben teljesíthető a kormány által 2012-re előírt béremelés is.
Kártya kibocsátók, szolgáltatók
SZÉP-kártyát eddig a K&H Bank, az MKB Bank és az OTP Bank bocsátott ki. Az egyes kibocsátók SZÉP-kártyái között nincs lényegi különbség, a társkártya vagy a kártyapótlás díja azonban bankonként eltérhet, illetve abban lehet különbség, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló igényelheti-e a társkártyát. Társkártyák száma nincs korlátozva, de ezeknél a kártyák díja a munkavállalót terheli. Az elkészült kártyákat vagy a munkáltató osztja szét, vagy a kibocsátó bank postázza ki a munkavállalóknak, vagy a munkavállóknak kell átvenniük őket a bankfiókokban.
A kibocsátó bankoknak a személyi azonosításhoz (név, lakcím) szükséges adatok mellett meg kell adni az munkavállaló adóazonosítóját, valamint néhány kibocsátó kéri a TAJ- számot is. Érdemes megadni egy az értesítések elküldésére szolgáló e-mail címet, illetve telefonszámot is.
Adófizetés a SZÉP-kártya után
A SZÉP-kártya utáni adót a munkáltatónak kell befizetnie, legkésőbb a juttatás átutalását követő hónap 12-ig. A juttatás 19,04 százalékát a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (10032000-06056353), 11,9 százalékát (vagy ha a határértéket meghaladták, az 32,13 százalékát) pedig a NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (10032000-06056212).
SZÉP-kártya működési modellje
Az új cafeteria-utalványról szóló kormányrendelet szerint a kibocsátók telefonos ügyfélszolgálatot működtetnek. Ez a „telefonos felhatalmazó központ” azonosítja a szolgáltatót és a munkavállalót, az általuk telefonon megadott adatokat ellenőrzi, majd igazolja, hogy a munkavállaló elektronikus utalvány nyilvántartásán (kártyáján) rendelkezésre áll a szolgáltatás ellenértékének megfelelő kredit, és ezt rögzíti terhelésként a munkavállaló egyenlegén.
A kártya a támogatásban részesülő munkavállaló, a közeli hozzátartozója és a munkáltató, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikuspénz tárolására és közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas, nem lehet például készpénzt felvenni vele.
Utalványok beváltása, fizetés a SZÉP-kártyával
Az elfogadóhelyek elektronikus terminálokat működtetnek a kártyák olvasására, illetve a terhelések levonására. A szolgáltatást igénybe vevő kártyatulajdonosnak nem kell az utalványok számolgatásával és összeadásával bajlódnia, nem szükséges külön áfás számlát kérnie az elszámolás miatt – a kártyát csak leolvassák a POS-terminálon, a kártyatulajdonos pedig aláírja a bizonylatot. Ott is egy-két perc alatt lehet fizetni a kártyával, ahol nincs terminál: a kártya használatakor a szolgáltató továbbítja az elfogadott elektronikus utalványt a kártyát kibocsátó banknak, ami alapján az intézmény azt beváltja.
Az utalványok felhasználására lehetőség van a kártyakibocsátó bank internetes felületén, vagy a szolgáltató saját beváltási felületén keresztül, ezen kívül kibocsátó intézménynél működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján.
Ha az utalványt a telefonos felhatalmazó központon keresztül használják, akkor a szolgáltatót és a munkavállalót a kibocsátó intézmény által kezel személyazonosító adatok, vagy az intézmény által kiadott egyedi azonosító alapján azonosítani kell, ez után lehet beváltani az elektronikus utalványokat, vagyis fizetni a SZÉP-kártyával.
Nem mozgathatók az összegek az alszámlák között
A SZÉP-kártyára juttatott támogatásokat külön alszámlákon kell tárolni, ezekre az alszámlákra csak a jogszabály szerinti keretig és cél szerint elkülönítve érkezhetnek a támogatások. Az egyes alszámlákra utalt támogatások másik alszámlára nem utalhatók át, azokat csak a munkáltató által megjelölt alszámlán lehet tartani és csak az alszámlának megfelelő szolgáltatásra lehet felhasználni.
Arról, hogy a munkáltatói juttatásból mennyi kerüljön az egyes alszámlákra, a munkáltató dönt, de ebbe a döntésbe bevonhatja a munkavállalókat. Így a munkáltatónak kell ügyelnie arra is, hogy a juttatások ne haladják meg a kedvezményes cafeteria felső összeghatárait.
A kártyát kibocsátó bank minden munkavállalónál személyes elektronikus nyilvántartást vezet, amelyben naprakészen szerepelnek a meghatározott jogcímeken nyújtott munkáltatói támogatások egyenlegei. Ugyanazon SZÉP-kártyára egyébként egyidejűleg több munkáltató is juttathat támogatásokat.
Társkártyát kaphatnak a közeli hozzátartozók
A munkavállaló közeli hozzátartozói számára is igényelhet társkártyát a munkáltatójánál, vagy közvetlenül, a kártyakibocsátó ügyfélszolgálatán. A PTk. szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha vagy a nevelőszülő, valamint a testvér. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállalónak nyilatkozattal kell igazolnia a munkáltatója vagy a kártyakibocsátó intézmény felé. A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozónak a munkavállalóval azonos jogosultságai vannak a kártya felhasználása során.
A SZÉP-kártyával igénybe vehető szolgáltatások
A szolgáltatók kizárólag a tevékenységi körükbe tartozó, az elektronikus utalvány funkciója szerinti belföldi szolgáltatást nyújthatnak, ezek közé tartozik:
A „Szálláshely” alszámla terhére:
- szálláshely szolgáltatás
- belföldi utazásszervezés
A „Vendéglátás” alszámla terhére:
- éttermi és mozgó vendéglátás
- egyéb vendéglátás
- szálláshely szolgáltatás
A Szabadidő alszámla terhére:
- egyéb humán egészségügyi ellátás (a kórházi, orvosi és fogorvosi ellátáson túli egészségügyi szolgáltatások, amelyek nem foglalnak magukban orvosi gyógykezelést, ide tartozik például az ápolói, szülésznői, fizioterápiás ellátás, munkaterápia, beszédterápia, gyógymasszázs, csontkovácsolás, homeopátiás kezelés)
- előadó-művészeti szolgáltatás
- múzeumi tevékenység
- növény és állatkert, természetvédelmi terület működtetése
- vidámpark, szórakoztatóipari tevékenység
- máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás (például masszázs, fogyasztószalonok, szolárium)
- testedzési szolgáltatások
- egyéb sporttevékenység (verseny- és lovasistállók tevékenysége)
- belvízi személyszállítás
- egyéb foglalás (idegenvezetés)
- szálláshely-szolgáltatás
A szolgáltató nem válthatja át készpénzre vagy készpénzt helyettesítő eszközre az elektronikus utalványt.
Költségek, díjak, jutalékok
Az elfogadó terminált működtető szolgáltatók a kártyakibocsátó bank felé díjat számolhatnak fel, ennek mértéke a kibocsátó és az elfogadóhelyet működtető gazdasági társaság közti megállapodás kérdése, de nem lehet nagyobb, mint az ott beváltott elektronikus utalványok összértékének 0,3 százaléka.
A kártya kibocsátója az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlását leszámítva a munkavállalónak és a munkáltatónak semmilyen jogcímen nem számolhat fel díjat. A pótlásért legfeljebb 1500 forintot kérhet a kibocsátó a munkavállalóktól, a kártyával kapcsolatos egyéb költségeket a kibocsátó intézmény, illetve a szolgáltató viseli, a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint.
Marketingre költik a szolgáltatók által befizetett jutalékot
A kártyakibocsátó a szolgáltató felé legfeljebb az adott szolgáltató által a SZÉP-kártyán keresztül bonyolított beváltási forgalom 1,5 százalékát számíthatja fel, a kibocsátó bank az így befolyt összeget elkülönítve tartja nyilván számviteli rendszerében és köteles azt a kártyával közvetlenül összefüggő működési és marketing költségekre fordítani. A társkártyák előállítási, kézbesítési költségeit a kibocsátó intézmény a munkavállalóra háríthatja, ez az összeg azonban nem haladhatja meg az 1500 forintot társkártyánként.
A kibocsátó bankoknál a munkavállalók interneten lekérdezhetik a kártyájuk egyenlegét egyedi tranzakciók és forgalmi időszak szerinti bontásban, mobiltelefonon pedig a kártya egyenlegét lehet lekérdezni. A kártya kibocsátója értesítést küld a munkavállalónak minden alkalommal, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik a kártyára.
Elveszik a fel nem használt keret
Az adott évben kibocsátott utalványokat a rákövetkező naptári év végig lehet felhasználni. Aki a keretet a megadott időn belül nem használja fel, az elveszíti ennek értékét, a kártya kibocsátójának ezt az ellenértéket nem kell visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállalónak.
A kártya kibocsátója a SZÉP-kártyát és a hozzá tartozó társkártyákat visszavonhatja, ha a munkaadó a kártyára 24 hónapon keresztül nem juttat támogatást a dolgozónak. A nyilvántartás megszüntetéséről és a kártya visszavonásáról az intézmény legalább 2 hónappal előre köteles tájékoztatni az érintettet. A SZÉP-kártya lejárati ideje minimum három év, és ha a támogatások 24 hónapnál rövidebb időközönként érkeznek a kártyára, a kibocsátó köteles a lejáratkor új kártyát biztosítani.
Kártyák és elfogadóhelyek (2012. február 1-jei adatok)
- 4500 munkáltató igényelt SZÉP-kártyát
- 65 ezer SZÉP-kártya a munkavállalóknál
- 7600 elfogadóhely
- A Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint az elfogadóhelyek száma az év végére 20 ezerre emelkedhet.
