Megújult a Ctv. és a Gt.

2012.04.26. Jogi Fórum / dr. Léhner Zsuzsa

A közelmúltban jelentősen módosították a gazdasági társaságokról és a cégeljárásról szóló törvényeket. A Jogi Fórum konferenciáján e változásokat mutatták be az előadók.

Dr. Gál Judit, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese elmondta, hogy márciustól magasabbak lettek az egyszerűsített eljárásban történő cégalapítás költségei: kft. és zrt. esetén 50 ezer Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 ezer Ft, egyéni cég esetén pedig 15 ezer Ft illetéket kell fizetni. Már nem lehet nyilatkozni az illeték befizetéséről, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Államkincstár igazolását. A Gt. változásait illetően az előadó elmondta, hogy változtak a társasági szerződés kötelező tartalmi elemei. Már nem elég a tagok nevét és lakcímét feltüntetni, hanem szerepeltetni kell a természetes személyazonosító adatokat is, melyeket az 1996. évi XX. tv. 4. § (4) bekezdése határoz meg. A tevékenységi kört illetően újdonság, hogy a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet egyaránt. Azonban továbbra is bármely tevékenységet meg lehet határozni, amit jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A TEÁOR-számokat a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia, csak a cégbírósági kérelemnyomtatványnak és az adóhatósági bejelentésnek. A tevékenységi kör változása továbbra sem igényli a társasági szerződés módosítását, csak NAV-bejelentés szükséges.

A tagokkal és a vezető tisztségviselőkkel szembeni eltiltási szabályok is szigorodtak. Ha például egy meghatározó tag felelősségét jogerősen megállapították, de kötelezettségét nem teljesítette, az ellene folytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított 5 évig eltiltás hatálya alatt áll. A vezető tisztségviselőkre is hasonló szabályok vonatkoznak, ám ezek még szigorúbbak. További újdonság, hogy már nemcsak a felszámolásra vonatkozik, hogy amennyiben nem sikerült kielégíteni minden követelést, akkor a tagok és vezető tisztségviselők ellen lehet fordulni, hanem akár végelszámolás esetén is, elsősorban azonban a kényszertörlési eljárásban megszűnt cégek esetében.

Az átalakulás körében változás, hogy minden hitelező kérhet biztosítékot, míg korábban csak a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők tehették ezt meg. Akkor is lehet biztosítékot kérni, ha a cégnek nagy köztartozása van, a biztosítékkéréssel pedig akár meg is lehet akadályozni az átalakulást.

A cégeljárások terén történt változásokról dr. Kenesei Judit, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese tartott előadást. Elmondta, hogy az alapbejegyzéseknél megmaradt az egyszerűsített eljárás, de változásbejegyzésnél már csak hagyományos eljárás létezik. Már az egyszerűsített eljárás sem egyórás, mert bevezették az adóregisztrációt, és az egy óra az adószám kiadásától kezdődik, ám az kiszámíthatatlan, hogy ez mikor történik meg. Elvileg egy napon belül kiadják az adószámot, azonban a gyakorlatban ez sokszor hosszabb időt vesz igénybe. Ha az adóhivatal jogerősen elutasítja az adószám kiadását, akkor a cégbíróság is elutasítja a bejegyzést.

Fontos változás, hogy ismét be kell nyújtani a székhely, a telephely, illetve a fióktelep jogszerű használatára vonatkozó igazolást. A cégbíróság elfogadja a teljes bizonyító erejű magánokiratot is. Ha korábban a cég már beadott ilyen igazolást, a következő változásbejegyzési kérelem benyújtásakor elég erről nyilatkoznia a jogi képviselőnek. Ha korábban nem nyújtottak be székhely-nyilatkozatot, akkor a következő – bármilyen jellegű – változás bejelentésénél ezt is csatolni kell, legkésőbb azonban 2013. február 1-ig.

Szigorodtak a bírságolás feltételei is, így például, ha a kérelmet a 30 napos határidőn túl nyújtják be, kötelező a bírság kiszabása. Ugyancsak bírságolást von maga után, ha egyszerűsített eljárásban azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a kérelemben szereplő adat nem felel meg a jogszabályoknak.
Megszűnt a kényszervégelszámolás jogintézménye, ugyanakkor bevezették a kényszertörlési eljárást. Ha például a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be és nem kérte a megszűntnek nyilvánítást, el kell rendelni a kényszertörlési eljárást.

Az előadó végül a résztvevők kérdéseire válaszolt, majd zárásképpen utalt arra, hogy mivel az új Ptk-ba bekerülnek a Gt. szabályai, ez valószínűleg új cégeljárási törvény megalkotását fogja szükségessé tenni.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
CÉGBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS