Fogyasztóvédelem, reklámjog és Facebook

2012.04.27. Dr. Csabai Virgínia / Jogi Fórum

A jogiforum legutóbbi rendezvényén az Alaptörvényben államcélként rögzített fogyasztóvédelem, a reklámjog, valamint az oly népszerű facebook és promócióinak jogi szabályozási kérdései voltak terítéken.

A reklámok nemcsak immanens részei mindennapi életünknek, hanem akarva-akaratlanul befolyásolják is azt. A modern kori kikapcsolódás velejárója, hogy a várva várt filmhez hasonlóképpen tudunk csak hozzájutni, mint a kedvenc csokoládénkhoz: ahhoz, hogy megszerezzük az édességet, először meg kell szabadulnunk a felesleges csomagolástól. Legyen szó moziról, televízióról, vagy ingyenes videómegosztó portálról, mára már szinte kivétel nélkül reklámokba ágyazott a szórakoztatás.

A különböző virtuális és hétköznapi csatornákból a fogyasztókat bombázó hirdetések azonban a jog szigorú kontrollja alatt állnak. Dr. Balogh Virág reklám-, fogyasztóvédelmi és versenyjogász, a CLV Partners Ügyvédi Iroda tagja a reklámozásra vonatkozó hazai és uniós jogszabályi háttér kibontásával kezdte meg előadását, és a magyarországi szabályozás specialitásaira hívta fel közönsége figyelmét.

Fontos kiindulópont, hogy hatályos szabályozásunk általános rendelkezései negatív tartalmú rendelkezéseken keresztül szabják meg a reklámozás általános feltételeit. Ezen tilalmak és korlátozások szerteágazóak és generálklauzula jelleggel érvényesülnek tág teret engedve a gyakorlatnak.

Legsúlyosabb tilalmak egyike a teljes reklámtilalom, mint pl. a vényköteles gyógyszerek vagy a dohánytermékek esetében. Ettől enyhébb megoldás, ha egy terméket csak bizonyos megkötésekkel lehet reklámozni: mint pl. a fogyókúrás termékek esetében a fogyás konkrét mértékére vonatkozó állítás, ami tilos.

Érdekességként hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.) tiltja a megtévesztő mulasztást is. ( Pl. egy kötelezően feltüntetendő tartalmi elem elmaradása: pénzügyi vállalkozás egy adott reklámjában nem tünteti fel a THM-et. ) Széles körben ismertek a kiskorúak védelmére létrehozott valamint a termékkörök szerint létrehozott tilalmak (pl. szexuális áruk tilalmával vagy pl. a lőfegyverek, lőszerek tilalmával kapcsolatosak). Az ágazati kötelező előírások megsértésével pedig nemcsak egy ágazati specifikus eljárást von maga után, hanem az Fttv. megsértése is megállapítást nyerhet.

Három leginkább érintett szektor a vényköteles gyógyszerek (3/2009. (II. 25.) EüM rendelet), étrend-kiegészítők (European Food Safety Authority (EFSA) jóváhagyáshoz kötött ) és a pénzügyi termékek reklámozása. Az előadó kitért a fentiekben részletezett szabályozások gyakorlati, hatósági jogalkalmazási és a különböző szabályozások egymás közti relációinak kérdéseire is. Kiemelt figyelmet kapott az Fttv. megtévesztő illetőleg agresszív kereskedelmi gyakorlat, mely speciális, hiszen utóbbi esetben információátadás hiánya a jellemző.

Danitz Eszter a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Iroda munkatársa gyakorlati szakmai tapasztalatain keresztül a gazdasági versenyhivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége és eljárási lehetőségei bemutatásával kezdte meg a konferencia második előadását.

A kapcsolódó jogalkalmazási gyakorlaton és hatósági eljárás részletkérdésein túl rendkívül hasznos és mindennapi életben elengedhetetlen információk birtokába juthattak a résztvevők. Hagyományos és tömegével előforduló fogyasztói problémák megelőzése érdekében a fogyasztóknak célszerű már előre tudakozódni és tisztában lenni lehetőségeikkel- különösen a szolgáltatói felelősség és a fogyasztói körültekintés határmezsgyéjét érintő kérdésekben. Ilyen lehet pl. csengőhangok, logók telefonra való letöltése, telefonos nyereményjátékok, ingyenes online szolgáltatások stb..

A Gazdasági Versenyhivatal ebben a kettősségben törekszik a balansz fenntartására mindkét oldalon, így a keresleti oldalon: elvárható információ keresés, valamint a kínálati oldalon: a információhiányos állapot mesterséges előidézésének kiküszöbölésével. A Hivatalnak tehát célja a keresleti oldalon a fogyasztói információ keresés támogatása, fogyasztói tudatosság növelése, míg a kínálati oldalon a vállalkozások magatartásának befolyásolása, az elkerülhető információhiányos helyzetek szankcionálása. Ezen célok megvalósulását az előadó gyakorlati példákból merítve prezentálta. Az előadó részletesen ismertette a GVH eljárásának fontos sarokpontjait is.

A téma súlyát mutatja, hogy az előadó által ismertetett 2008. szeptember 1-jétől kezdődően folytatott fogyasztóvédelmi eljárások statisztikája adatai szerint a megindult eljárások felénél állapított meg jogsértést a hivatal, és összesen közel 1,4 milliárd Ft összegű bírság kiszabására is sor került.

A Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Iroda másik előadója, Dr. Filemon Zsófia az előbbi témakörnél maradva és a fenti gondolatmenetet továbbfűzve izgalmas jogesetekkel fűszerezett előadásában a GVH gyakorlatában felmerülő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, megtévesztő reklámokkal és jogellenes összehasonlító reklámokkal foglalkozott.

Ezen ügyek tipikusan négy különböző ágazatból kerülnek a Hivatal elé: a nagy- és kiskereskedelem, az infokommunikáció, a pénzügyi szektor, valamint a szolgáltatások piaca. Az előadó a GVH legérdekesebb, közelmúltban indított eljárásai közül szemezgetett.

Így szó esett a kirobbanásakor nagy sajtóvisszhangot keltő ingatlandepo ügyéről (Vj/122/2010) melynek a hivatal vizsgált gyakorlata hemzsegett a jogszabálysértésektől (tisztességtelen feltételek szerinti kereskedelmi gyakorlat, fogyasztói panaszok perifériára mellőzése, lakást keresők / kínálók megtévesztése.. stb) , valamint az infokommunkikáció területéről a Vj/119/2010. sz. „Nyerj a Vodafone-nal” SMS játék-ról is.

Két izgalmas ügyet mutatott be az előadó a kereskedelmi szektorból. a Vj-12/2011. ügyszámon a Lidl Magyarország Bt-vel szemben indított eljárásról, mely a „6 éve a legjobb árak” szlogen kapcsán kezdődött, valamint az Aldival kapcsolatos „magyar minőség” –ügyként emlegetett (Vj/008/2011, Aldi) vizsgálatról is. Ennek érdekessége, hogy a Hivatal rögzítette, a szakmai gondosság követelményébe beletartozik, hogy a „magyar minőség” jelölés alkalmazása egy előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján történjen, amely élelmiszerek esetében legalább a termék gyártási / származási helyére, illetve alapanyagainak eredetére figyelemmel van. Az egymástól független beszerzők szóbeli állításaira hagyatkozó, írásbeli kritériumok mellőzésével, hiányos információ-és adatanyaggal (pl. a gyártókról illetve az alapanyagokról) operáló, kiépítetlen rendszer elegendő volt a jogsértés megállapítására.

Érdekességként ismertette a magyar termék (Vj/88/2010, Hansa Kontakt) ügyet, melyben a Szerencsi Party étbevonót és a Tomi Kristály mosóport, illetve az ERU Camping teavajat a cég „magyar termék” felirattal és nemzeti zászlóval hirdette, miközben e termékek származási helye nem Magyarország volt. Ebben az ügyben – ellentétben a kereskedő állításával, miszerint a magyar piacon közismert, hagyományos receptúra alapján nem Magyarországon készített termék is jelölhető így- rögzítésre került, hogy a „ magyar termék” megjelölés bennefoglalt része a származási hely, az ,hogy adott termék, ha ilyen megkülönböztetéssel van ellátva, valóban Magyarországon készüljön.


Az előadássorozat második felében Dr. Finszter Erika ügyvéd, a Magyarországon több, mint 10 éve működő Önszabályozó Reklámtestület jogásza a Testület működésébe, az önszabályozás anyagi jogi alapvetéseibe, és egy új, kialakulóban lévő szabályrendszer, az online felületen történő reklámok önszabályozási kérdéseibe, valamint egy különleges- jogi normákkal vetélkedő-attól szigorúbb etikai szabályrendszer rejtelmeibe avatta be a résztvevőket. Hangsúlyozta az előadó a Testület függetlenségét, mely mind az állammal, mind a hatóságokkal, illetve a fogyasztókkal való relációban is maradéktalanul érvényesül. A reklámozók, reklámszolgáltatók, és reklámokat közzétevő médiák közül kikerülő tagokat tömörítő, „háromoldalú” Testület folyamatosan törekszik a nemzetközi szabályozással összhangban, lehetőség szerint egységes reklámmegítélés alapján folytatni gyakorlatát, ám az előadó felhívta a figyelmet, az adott nemzeti közízlés, szokások, hagyomány komoly formálója a reklámszabályok szempontrendszerének. A Testület nem hatóság, nincs szankcionálási jogköre, így működése önkéntes alávetésen alapuló rendszer, azonban a hatósági gyakorlat mentén alakítja ki álláspontját és igyekszik saját gyakorlata folyamán is egyedi döntéseiben következetesnek lenni. Jelentősége folyamatosan nő, szerepe a tisztességtelen gyakorlat kiszűrésében és a fogyasztói bizalom növelésében kulcsfontosságú.

A hirdetések és online reklámok speciális lelőhelye, valamint a nyüzsgő közösségi élet online felülete a Facebook, melynek promóciós szabályozásával kapcsolatos tudnivalókat az előadássorozat záró részében Dr. Szilágyi Károly ügyvéd tárta a hallgatóság elé. Előadásából megtudhattuk, a Facebook kapcsán hétköznapi fogalmak új értelmezést nyernek.

Gondolnánk-e, hogy a „vászon” mást is jelenthet a mindennapi szóhasználatban elterjedt jelentésétől? Az ügyvéd úr ezért a definíciók tisztázásával kezdte a téma kibontását, hiszen a speciális fogalmak számba vétele a jobb átláthatóság és a könnyebb érthetőség kedvéért elengedhetetlen. Ennek keretében megismerkedhettünk a canvas alkalmazás - „vászon”, a platformok, social pluginek, a social channels, a stream és edge kifejezésekkel, melyek egy Facebook felhasználónak a rendszeres site - használat kapcsán ismerősen csenghetnek.

Az előadás folyamán betekintést nyerhettünk a Facebook szabályok forrásaiba (Facebook Platform Policies, Promotions Guidelines, Advertising Guidelines, stb..) és az előadó a Facebook promóciók
kapcsán elterjedt tévhiteket is eloszlatta. Külön felhívta a figyelmet a szabályozás alapvetésének is mondható rendelkezésre, mely szerint promóció csak alkalmazás lehet. Amennyiben egy hirdető úgy gondolja, egy üzenet, like, fotóbejelölő játék is elegendő a promótáláshoz, ezt tévesen gondolja, mert ez ellene megy a szabályozásnak. A nem alkalmazás keretein belül elkészített promóciók nem alkalmasak eredeti rendeltetésük betöltésére, hiszen az üzenőfalon való posztolás, vagy a fényképek lájkolása nem a marketingcélú felhasználásra lett kitalálva. Facebook funkciókkal való visszaélést eredményezhet, ha valaki a fentiekkel ellentétben mégis alkalmazáson kívül próbál ilyen jellegű tevékenységet csinálni ( pl. social channels-t probálja promóciós célokra felhasználni). Mindennek logikus magyarázata, hogy a Facebook nem szeretné a saját működését összemosni a promótálókéval, így a promóció sem keltheti az összefonódás látszatát.

Magukra a hirdetésekre és nyereményjátékokra is speciális szabályok vonatkoznak, ezek közül az előadó a legfontosabb szabályok felsorakoztatásán kívül érdekességeket is megosztott a hallgatóságával. Így például a társkereső szolgáltatások ajánlása kizárólag a magukat „egyedülállónak” jelölt Facebook tagoknak ajánlható, de találkozhatunk olyan megkötésekkel is, hogy az azonos neműek vonatkozásában az ilyen jellegű párkeresés csak azoknak ajánlható, akik ilyen irányú érdeklődésüket valamilyen módon feltüntetik a Facebookon. Szemfüles promótálók már rutinosan és célzottan közelítenek a felhasználók felé: a promóció keretein belül nem egyszer találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy pl. egy oklevél elküldéséhez e-mail címet kérnek a felhasználótól. Így abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva (szabálytalanság bejelentése, FB kizárás) kiszorulnának a Facebookról, a begyűjtött e-mail címeken keresztül a felhasználókkal való kapcsolatfelvétel, illetve kapcsolattartás nekik továbbra is megoldott. Az előadás záróakkordjaként a felhasználók adataikkal kapcsolatos, valamint egyéb jogaik, illetőleg a Facebook jogainak részletes megtárgyalására került sor.

  • kapcsolódó anyagok
REKLÁM
FOGYASZTÓVÉDELEM