LIBOR, EURIBOR botrányok - Illegális kartellezésért milliárd eurós pénzbírság

2013.12. 6. Jogi Fórum / BruxInfo

Több mint 1,7 milliárd eurós pénzbírsággal sújtott nyolc bankcsoportot szerdán a kamatderivatíva piacán működtetett illegális kartellben való részvétel miatt az európai versenyhatóság.

Kiosztotta az első pénzbüntetéseket szerdán az Európai Bizottság a LIBOR és EURIBOR néven elhíresült botrányok ügyében, amelyek során bankok és brókercégek összejátszására derült fény a pénzügyi eszközök és pénzügyi szerződések árképzésében meghatározó szerepet játszó referenciamutatók manipulálásában.

Az uniós versenyhatóság szerdai döntése értelmében nyolc nagybanknak több mint 1,71 milliárd euró büntetést kell befizetnie az EU költségvetésébe a kamatderivatíva piacán létrehozott illegális kartellben való részvételük miatt.

A pénzbírsággal sújtott bankcsoportok közül négyen az euróban jegyzett kamatderivatíva termékeket érintő kartellt hoztak létre és éveken át működtettek, míg hat hitelintézet a jen alapú kamatderivatíva termékek érintő egy vagy egyszerre több kétoldalú kartellben vettek részt. A piaci versenytársak közötti összejátszás az EU működéséről szóló szerződés 101-es cikkének rételmében tiltott dolognak számít.

„Ami a LIBOR és az EURIBOR botrányokban különösen sokkoló, az nem csak a referenciamutatók manipulálása, hanem azoknak a bankoknak az összejátszása, amelyeknek elvileg versenyezniük kellene egymással. A mai döntéssel a Bizottság határozott jelzést küld arra vonatkozóan, hogy elszántan felveszi a harcot a pénzügyi szektorban előforduló kartellekkel és megbünteti őket” – jelentette ki Joaquín Almunia, a döntést bejelentő versenypolitikai biztos.

A kamatderivatívák (határidős ügyletek, csereügyletek és opciók) olyan pénzügyi termékek, amelyekkel a bankok vagy a cégek a kamatlábak ingadozása jelentette kockázatokkal szemben fedezik magukat. Az ilyen termékek az egész világon elterjedtek és meghatározó szerepet játszanak a világgazdaságban. Értékük az olyan kamatreferencia szinttől függ, mint a londoni bankközi kamat (a LIBOR) vagy az euró esetében irányadó európai bankközi kamat, az EURIBOR. Ezek a referenciamutatók egy bizonyos számú bank által ajánlott átlagárnak felelnek meg. Normális esetben a befektetéssel foglalkozó bankok közötti verseny és a tárgyalások alakítják az árat.

Az euróban jegyzett kamatderivatívákra kiterjedő kartell 2005 szeptembere és 2008 májusa között működött a Barclays, a Deutsche Bank, az RBS és a Societé Génerale részvételével. Összebeszélésük tárgya a származtatott termékek árát alkotó komponensek normális kialakulásának a befolyásolása volt. A szóban forgó bankok kereskedői egyeztették egymással tárgyalási stratégiáikat és rögzítették az árakat.

A Barclayst a Bizottság mentesítette a pénzbírság alól, cserébe a kartell leleplezésében való aktív közreműködéséért. A másik három pénzintézet pénzbírságát 10 százalékkal csökkentette a Bizottság, mert együttműködtek a vizsgálattal. Nem úgy mint három másik bank, a Crédit Agricole, a HSBC és a JPMorgan, amelyekkel szemben még nem zárult le a kartellben való részvétel miatt indult eljárás.

A jen alapú kamatderivatívák esetében a bizottsági vizsgálat hét kétoldalú szabálysértésre bukkant, amelyek időtartama 1 és 10 hónap között váltakozott a 2007 és 2010 közötti időszakban. Itt az UBS, az RBS, a Deutsche Bank, a Citigroup és a JPMorgan érintettségét erősítette meg a 2013 februárjában indult vizsgálat.

Ebben az ügyben lebuktatóként az UBS úszta meg szárazon, míg a többi bank büntetését is 10 százalékkal mérsékelték díjazván az együttműködési szándékot. A kartellben érintett brókercég ellen tovább folyik a vizsgálat.

Összességében a legnagyobb pénzbírságot, több mint 700 millió eurót a Deutsche Banknak kell megfizetnie a Bizottságnak. A Societé Generale büntetése pedig közel 450 millió eurót. A maradék a többi említett bank között oszlik meg.

Kérdésre válaszolva Almunia elmondta, hogy a büntetési tétel kiszámításánál három szempontot vettek figyelembe. Először is a kartell segítségével a bankok által illegálisan realizált extraprofit nagyságát. Másodszor azt, hogy mennyi időn keresztül üzemelt a kartell. Végül pedig az is számított, hogy milyen súlyosnak ítélték a vétséget.

A Bizottság alelnöke azt mondta, hogy bár már a válság előtt is voltak fenntartásai a pénzügyi szektor bizonyos praktikáival szemben, a válság alatt tanúsított magatartásuk után a maradék illúziója is elszállt.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
VERSENYJOG
BANK
EURÓPAI BIZOTTSÁG