Adózás 2014 - Az adózás rendjéről szóló törvény változásai

2013.12.17. Jogi Fórum / Magyar Szilvia

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2014. január 1. napjával hatályos módosításai elsősorban már meglévő jogintézmények alkalmazásához szükséges kiegészítéseket, valamint adminisztrációt egyszerűsítő pontosításokat tartalmaznak. - Az Art. Adóigazgatási eljárás fejezetében (ellenőrzés, hatósági eljárás, végrehajtás) foglalt változások, a törvény további fejezetei új, illetve pontosított szabályai

Az Ellenőrzést érintő változások

A felszámolás alatti adózók kötelező ellenőrzése 2012. január 1. napjával megszűnt, így már nem áll fenn az a helyzet, hogy az adóhatósági ellenőrzések miatt a felszámolási eljárás elhúzódjon. Ennek alapján tehát a törvény szövegéből törlésre került a felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenőrzésére nyitva álló egy éves határidő.

Az ellenőrzés gyorsabb, hatékonyabb lefolytatását szolgálja, hogy a megbízólevél elektronikus úton is kézbesíthető válik.

Az adóhatóság az ellenőrzés során már a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát is vizsgálhatja a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereken, informatikai rendszereken keresztül.

Eddig az ellenőrzés során bevont iratok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével voltak benntarthatóak, ezt követően azonban az iratok az ellenőrzés végéig az adóhatóságnál maradhatnak.

A Hatósági eljárásban történt módosítások

Elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.

Amennyiben egyéb örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot, mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot, mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést. Eddig a tartozás és túlfizetés törléséről, valamint a mögöttes felelős kötelezéséről az adóhatóságnak határozatot kellett hoznia

A feltételes adó-megállapítás szabályai már 2013. január 1. napjával jelentősen módosultak, 2014. január 1-jével azonban további változások lépnek életbe.

A feltételes adó-megállapítás iránti kérelem csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát.

A kérelmek elbírálásának ügyintézési határideje emelkedik, a határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében sürgősségi eljárást kezdeményezhet, amelynek során a határozathozatalra nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható.

Amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adó-megállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.

A feltételes adó-megállapítás díjának megállapítására vonatkozó szabályok leegyszerűsödtek, így a kérelem díjának mértéke 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, tartós feltételes adó-megállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adó-megállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.

A módosítás megteremti az ún. előzetes konzultáció lehetőségét a kérelem benyújtását megelőzően. Ennek során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adó-megállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. Az előzetes egyeztetés eredménye az eljárásban sem az adózót, sem az adópolitikáért felelős minisztert nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint.

Eddig a törvény nem biztosította a feltételes adó-megállapítás tárgyában hozott döntés bírósági felülvizsgálatát. Továbbiakban azonban egyfokú eljárás lesz, azaz ezen döntések esetében kérhető a bírósági felülvizsgálat.

Az Art. Végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályai is több helyen módosultak

A végrehajtható okiratok köre kibővült, így az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat mellett a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés is.

Jövő évtől a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás erejéig lefoglalhatják. A lefoglalás az eddigi gyakorlatban úgy nézett ki, hogy ha a pénzügyőrök eljárásuk során olyan ingó vagyont tártak fel, amely a tartozás fedezetéül szolgált, értesítették a NAV adóztatási szervét a lefoglalás foganatosítása érdekében.

Ez a megoldás tehát mindenképpen csökkenti az adminisztrációt és az eljárás gyorsabb lefolytatását teszi lehetővé.

Az előzőhöz kapcsolódóan egy új jogintézmény is bevezetésre került, mely szerint a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.

A végrehajtók kizárására vonatkozó szabályokat, valamint a hagyományos ingatlan árverés intézményét 2014. január 1-jétől az Art. teljes körűen szabályozza.

Ennek oka, hogy az adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehetett egyértelműen alkalmazni a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény végrehajtók kizárásáról szóló rendelkezéseit, valamint hogy a bírósági végrehajtásban megszűnt a hagyományos árverés és kizárólag elektronikus úton árverezhető az ingatlan.

Az elkésett végrehajtási kifogás elutasításának szabályozása az elkésett fellebbezés elutasításának rendelkezéseivel összhangba került.

Ennek megfelelően tehát az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

Az adótartozás végrehajtásához való jog elévülhet az adótartozások érvényesítése érdekében az adóhatóság által kezdeményezett per alatt. Ennek megakadályozása érdekében az Art. végrehajtási eljárás szüneteléséről szóló rendelkezése egy új ponttal egészült ki, amely szerint „A végrehajtási eljárás szünetel, ha az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerős befejeződéséig.”

Szintén új rendelkezés, hogy az adó megállapításához való jog elévülése a költségvetési csalás és csalás miatt folytatott büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. Így ezen magatartások adójogi következményei akkor is megállapíthatóak, ha az általános elévülési idő már eltelt.

Jogkövetkezmények tekintetében kiemelendő változás, hogy a feltöltési kötelezettség elmulasztása esetén a fizetendő mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalap-kiegészítés bevallásának napján és a mérleg-fordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított árfolyamjellegű különbözetet, ha az adóalapot képez.

A törvény egyéb módosításai

Az adózó képviseletével kapcsolatos szabályok kiegészültek, így az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.

A 2014. évtől a felszámolás, a végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően elkövetett jogsértés miatt a volt tisztségviselővel, illetve a volt végelszámolóval szemben kell a mulasztási bírságot megállapítani.

Az adóhatóság a magánszemélyek egészségügyi járulékfizetési kötelezettségét ezentúl hivatalból törli, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és
nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott.

Eljárásbeli könnyítést jelent az a szabály, mely alapján az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság azt a Közösségen kívülre kiléptet.

Eddig az adózó költségvetési támogatást, adó-viszaigénylést, adó-visszatérítést csak abban az esetben kérhetett, ha adóazonosító számmal rendelkezett. A módosítással ez a szabály a túlfizetésre is érvényes.

Abban az esetben, ha az adózó a bevallási vagy adófizetési kötelezettségének – az adóhatóság felszólítása ellenére – a törvényi határidőtől, illetve esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget az adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti.

Az eddigi szabályozás szerint ebben az esetben az adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függesztette fel. Az adószám törlésére pedig akkor került sor, ha az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Így a határozott időtartam lejártával abban az esetben is megnyílt az adózó adólevonási joga, ha az adózó bevallási vagy adófizetési kötelezettségének elmulasztása miatt az adóhatóság az adószám törlését rendelte el.

Az új rendelkezés szerint az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget.

Fentiek alapján tehát az adószám 180 napon túli törléséig felfüggesztett marad az adószám.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS