Döntés született a népszavazások eljárási szabályairól

2013.12.18. Jogi Fórum / MTI

Elfogadta kormánypárti szavazatokkal az Országgyűlés a népszavazásokról szóló törvényt idei utolsó ülésnapján.

Az indítványt még 2011 júniusában nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, tárgyalása azonban az általános vita után több mint két évre megakadt. A kormány érvelése szerint a folytatáshoz a választási eljárási törvény elfogadására volt szükség.

A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza. Legalább kétszázezer választó kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást, míg a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti.

Szintén az alkotmány szabályozza, hogy országos népszavazás tárgya - a korábban is hatályos korlátozásokkal - a parlament feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - nagyjából négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A most elfogadott, sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó jogszabály szerint ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a parlament 180 napon belül köteles az eredményes népszavazás döntésének megfelelő jogszabályt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező.

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választói kezdeményezést választójogú magánszemélyek, pártok és egyesületek szervezhetnek. A szervezőknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdése előtt a kérdés hitelesítésére be kell nyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

A komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése érdekében a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést.

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség. A kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést.

Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtástól számított harminc napon belül dönt.

Tilos aláírásgyűjtés a munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, állami és önkormányzati hivatalokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, tilos továbbá bármilyen előnyt ígérni az aláírásért.

Az aláírásokat a hitelesítés utáni 120 napon belül kell benyújtani a választási bizottsághoz, amely ellenőrzi őket.

A törvény részletezi az eljárási és a jogorvoslati szabályokat is. A kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntés ellen a Kúriától lehet felülvizsgálatot kérni, amely 90 napon belül határoz.

Az országgyűlési, az EP- és az önkormányzati választás napjára, valamint a megelőző és azokat követő 41 napon belül nem tűzhető ki országos népszavazás.

A most elfogadott törvény emellett megteremtette a levélben és a külképviseleten szavazás lehetőségét a referendumokon is.

Helyi népszavazást a képviselő-testület rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a költségvetést, a zárszámadást, a helyi adókat, a személyi és szervezeti kérdéseket. Referendumot a testületi tagok legalább negyede mellett az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezhet (legalább tíz, legfeljebb huszonöt százalék).

A törvény a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani.

A népszavazási törvény a 2014-es parlamenti választás kitűzésének napján lép hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
NÉPSZAVAZÁS