A nemzetiségi önkormányzati választásokra vonatkozó egyes eljárási szabályok módosítását kezdeményezi az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága. A testület csütörtöki ülésén a nemzetiségi szószólók támogatták azt a javaslatot, amellyel szerintük jobban meg lehetne szűrni a jelölőszervezeteket.

A bizottság támogatta azt a javaslatot, amellyel megszigorítanák a jelölőszervezetté válást: ennek feltételéül szabnák, hogy a szervezet már a választás előtt három évvel legyen bejegyezve.

A nemzetiségi választási névjegyzékbe való betekintésével kapcsolatban megszavazták azt a tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a jelölőszervezetek kampánycélokra ingyen kaphassák meg a névjegyzékben szereplők nevét és lakcímét. Ezzel háromnaponként élhetnének a javaslat szerint a szervezetek.

Fuzik János, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója, a bizottság elnöke a kezdeményezést azzal indokolta: a jelenlegi szabályozás szerint az egyszeri betekintés ingyenes, utána fizetni kell azért, hogy hozzájussanak ezekhez az adatokhoz.

Támogatta a testület azt a javaslatot is, amely szerint minden nemzetiségi választópolgár a saját szavazatkörében leadhatná szavazatát, és nem kellene külön nemzetiségi szavazóhelyeket kialakítani.

A testület támogatta a nemzetiségi regisztráció egyszerűsítését is, azt a javaslatot, hogy megbízott is leadhassa az összegyűjtött jelentkezési lapokat.

Mint az ülésen elhangzott, azzal volt a gond, hogy a jegyzők tiltott adatkezelésre hivatkozva nem fogadták el a dokumentumokat, ha a regisztrációs jelentkezési lapokat összegyűjtve akarták leadni.

A bizottság támogatta továbbá azt a módosítást, amely lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője a nemzetiségi önkormányzat tagja lehessen.

Ugyanakkor a szószólók többsége nem támogatta azt, hogy módosítsák a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt úgy, hogy nemzetiségi önkormányzatnak is tagjai lehessenek.

A testület által elfogadott tervezetcsomagot bizottsági törvénymódosító javaslatként terjesztik majd az Országgyűlés elé.

A bizottság az ülésén elfogadta a testület ügyrendjét, és létrehozott három albizottságot: az ellenőrző, a köznevelési és kulturális, valamint az önkormányzati, külügyi és költségvetési albizottságot.