A választási eljárás jogalkalmazói tanulságairól - Bitskey: Az alkotmányjogi panasz szépségtapasz az eljárás jogszerűségén

2014.07. 9. Jogi Fórum / MTI

A Társaság a Szabadságjogokért keddi budapesti választójogi konferenciáján Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára azt mondta, a választási eljárással összefüggő alkotmányjogi panaszokat a rendelkezésre álló három munkanap alatt nem lehet érdemben elbírálni. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője arról beszélt, hogy az áprilisi országgyűlési választás előtt a jelölési időszakban az ajánlóívekkel és a bírságokkal kapcsolatban nagyon sok beadvány érkezett

Bitskey Botond, a választási eljárás jogalkalmazói tanulságairól tartott kerekasztal-beszélgetésen elmondta: az alkotmányjogi panaszok esetében 180 napja van a testületnek azok befogadására, és további 180 nap, hogy a teljes ülés elé kerüljön az ügy, a választási eljárással összefüggő alkotmányjogi panaszok esetében azonban három munkanapon belül döntést kell hozni.

Az Ab-főtitkár személyes meggyőződése szerint a három nap alatt az alkotmányjogi panasz elbírálására érdemben nincs lehetőség. Úgy fogalmazott, az alkotmányjogi panasz "szépségtapasz a választási eljárás jogszerűségét, alkotmányosságát illetően", de a határidő ilyen drasztikus lerövidítése "szinte kiüresíti a jogintézményt".

Bitskey Botond azt mondta: a választási ügyekben az alkotmányjogi panaszok dömpingje elmaradt, az első félévben 68 alkotmányjogi panasz érkezett, ebből négyet bírált el érdemben a testület.

Pálffy Ilona, az NVI vezetője arról beszélt, hogy korábban a választás napján történtekkel, jellemzően kampánycsendsértésekkel kapcsolatban érkeztek dömpingszerűen beadványok a választási bizottságokhoz, de a kampánycsend eltörlése után a választás napján nagyon kevesen fordultak a bizottságokhoz.

Ugyanakkor - jegyezte meg - nagyon sok beadvány érkezett a jelölési időszakban az ajánlóívekkel és a bírságokkal kapcsolatban, ebben az időszakban napi száz ügyet bírált el a Nemzeti Választási Bizottság.
Az NVI elnöke elmondta: a választási eljárásban a legtöbb támadást azért kapták, mert túl szigorúak voltak a különböző (átjelentkezési, külképviseleti szavazásra vonatkozó) kérelmek elbírálásakor, és ha nem egyeztek az adatok a központi névjegyzékben szereplőkkel, elutasították a kérelmeket. Pálffy Ilona felhívta a figyelmet arra: a törvény betartása azért fontos, hogy ezzel is megakadályozzák a visszaéléseket, hogy valaki néhány adat birtokában "átjelentkeztessen" bárkit is.

Mint mondta, a legtöbb rossz tapasztalat az online ügyintézéssel volt, a kérelmezők például következetesen ékezetes betűkkel írták az e-mail címeket, több mint háromezer hibás címet adtak meg a választópolgárok.

Egy kérdésre elmondta: az NVI segíteni próbál a választóknak abban, hogy jobban eligazodjanak a kérelmek, nyomtatványok között, és egyetértett azzal, hogy egyszerűbbé kell tenni a nyomtatványokat, bár - mint hozzátette - azok tartalmát jogszabály állapítja meg. Mint mondta, több magyarázó szöveget kell a nyomtatványokhoz fűzni a jobb érthetőség kedvéért.

Azzal összefüggésben, hogy többen is késve vagy egyáltalán nem kaptak visszajelzést a kérelmükkel kapcsolatban, elmondta: a választás kitűzésétől a választási irodáknak egy napjuk van arra, hogy a kérelmeket elbírálják, így ha valaki nem kap ésszerű határidőn belül értesítést a kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról, nyújtsa be újra.

Pálffy Ilona beszélt arról is, hogy az őszi önkormányzati választáson többes ajánlás lesz, és 100 ezernél több jelöltre számítanak. A törvény háromról négy napra emelte ugyan az ajánlások ellenőrzésének határidejét, de az így is nehézséget jelent majd a választási irodáknak.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
VÁLASZTÁS