Két ponton nyúlna a hatályos szabályozáshoz egy KDNP-s javaslat. Egyrészt a kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet úgy rendelkezne, hogy a boltok kizárólag 6 és 22 óra között lehetnének nyitva. Vasárnap és munkaszüneti napon peidg – kevés kivételtől eltekintve – nem lehetne nyitva tartani.

„Kis és nagy bonyodalmak csőstül sűrűsödnek életünkben; semmi nem kap alakot, mindenben ellenállás van, különös, rendszeres akadályok torlaszodnak mindenben, mindenben… Ezt a hét próbát, ami a valóságban hétszer hét, ki kell bírni; és nem hinni abban, hogy “aztán jobb lesz”; talán semmi nem lesz jobb. De a változás biztos, ez a törvény.”

Márai Sándor, Ami a naplóból kimaradt

A változások fő iránya

Márai Sándor fenti gondolata jutott eszembe először, amikor az alábbi törvénymódosítások tartalmáról tudomást szereztem. Sokan emlékezhetnek még arra, hogy évekkel ezelőtt már felvetődött annak a gondolata, hogy korlátozni kellene az üzletek vasárnapi nyitva tartását. A KDNP javaslata akkor a 280 m2 feletti üzletekre vonatkozott volna. Az NGM erre akkor úgy reagált, hogy ennek a megvalósítása bizonyára állásvesztéssel fog járni (akkor sem tőlük indult ki ez a kezdeményezés). A kezdeményezést a miniszterelnök is elutasította azzal, hogy “a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról majd akkor beszélhetünk, ha a munkavállalók heti 5 napos munkájuk eredményéből meg is tudnak élni.” A kérdés azonban nem került nyugvópontra. Kiszivárgott egy tervezet, mely két ponton nyúlna a hatályos szabályozáshoz. Egyrészt a kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet úgy rendelkezne, hogy a boltok kizárólag 6 és 22 óra között lehetnének nyitva. Ezen túlmenően vasárnap és munkaszüneti napon kevés kivételtől eltekintve nem lehetne nyitva tartani. Kivételt ez alól a 400 m2 alatti üzletek, trafikok, gyógyszertárak, benzinkutak, újságárusok és virágárusok, piacok, vásárok, repterek, pályaudvarok, kórházak boltjai, valamint egy bizottság által előre meg nem határozott „más típusú egységek” képeznek. Ez utóbbival kapcsolatban csupán találgathatunk. A megfogalmazás ezen tág formája azonban a jogbiztonság szempontjából nem túl megnyugtató. Amennyiben az USA-ban élnénk, a más típusú egységekre vonatkozó szabályozás bizonyára tankönyvi példája lenne az un. „void for vagueness” doktrinának (zavaros törvényi rendelkezések semmissége). A napvilágra került adatok szerint egyes üzletek pedig csupán tört időben nyithatnának ki. A tilalom a 400 m2 alatti üzleteket sem mentesítené csupán abban az esetben, amennyiben saját maguk vagy segítő családtagjukkal folytatják a tevékenységet.

A változás másik iránya a Polgári törvénykönyv módosítása útján jelentkezne. A kódex kimondaná, hogy a tartósan veszteséges működés jogsértő. Ennek indoka az, hogy a mesterségesen lenyomott árakkal a multik a hazai versenytársakat szeretnék kiszorítani. Ezt oldaná meg a javaslat akképpen, hogy azon üzleti vállalkozások, melyeknek az éves nettó árbevétele két egymást követő évben eléri az 50Mrd. forintot és nem produkálnak nyereséget, kötelesek a jogutód nélküli megszűnésükről határozni. Ennek hiányában a bíróság kényszertörlésüket rendeli el. A javaslat azon vállalkozásokra terjed ki, amelyeknek az árbevétele több mint fele részben fogyasztási cikkek kiskereskedelméből ered.

Kinek jó ez?

A kiszivárgott adatok alapján beazonosítható, hogy a szabályozás változása mely cégeknek kedvezne. A HVG számításai szerint az Auchan, Spar, illetve ALDI mindenképpen a vesztesek közé tartoznának. Ezzel szemben a CBA, a COOP és a Reál szerkezetük okán nem esnének a szabályozás hatálya alá. Számításaik szerint a vesztesek forgalmának hozzávetőlegesen 15%-a éppen vasárnap termelődik meg.

„Családbarát szabályozás”

A szabályozás értékelésével összefüggésben elsőként érdemes abból kiindulni, hogy a javaslat mögött meghúzódó célokkal egyet lehet érteni. Fontos a munka és a családi élet összhangja, mint ahogyan a kis- és középvállalkozások megfelelő jövedelem termelő képességének a megteremtése is. A munka és a családi élet összhangjával összefüggésben azonban nehéz figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az utóbbi években a munkavállalói jogok folyamatos erodálódása és nem a bővülése figyelhető meg. A 2012. évi I. tv. (új Munka törvénykönyve) alapján jogszerűen dolgoztathat többet a munkáltató kevesebb bérért, bővül azon esetek köre, amikor a munkavállaló munkabérre sem jogosult, jelentősen nőtt a munkavállalók kártérítési felelőssége, jelentősen csökkent a munkavállalóknak a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel szembeni védelme, valamint hátrányosan módosult a kollektív jogok érvényesíthetősége. A változások kedvezőtlen iránya alól talán csupán a gyermekvállalással kapcsolatos jogosultságok jelentenek kivételt, bár ezen jogosultságok is a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműen kedvezőtlen irányba változtak. A Széll Kálmán Terv ezt azzal indokolta, hogy az 1992-től élő, korábbi szabályozás munkavállalókra nézve kedvező szabályait indokolatlan szociális szempontok irányították. Ennek tükrében felvetődik a kérdés, hogy kevesebbért többet dolgozó hazai munkavállalókért való aggodalom miért nem tükröződik vissza más területen a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás alakulásában. A munkavállalóknak nem ellensége sem a SPAR, sem az ALDI (a COOP-pal és a CBA-val összehasonlítva a termék kínálatuk sem azonos). A munkavállalók kiszolgáltatottsága ugyanakkor folyamatosan nő egy olyan munkaerőpiacon, melyet a kereslet-kínálat tartós egyensúlytalansága határoz meg. Ez azt jelenti, hogy egy átlag magyar munkavállalónak kifejezetten nehéz megfelelő munkát találni (decent work). Ezzel összefüggésben pedig arra is fontos rámutatni, hogy heti 5 napi munkavégzésből ma sem lehet tisztességesen megélni. A változással ráadásul feltehetően sokan veszítenék el a munkájukat.

Zavaros jogi megoldás

A szabályozás változása a jogi logika számára is nehezen követhető. Többé-kevésbé világos prioritások mentén a jogszabályok kivételek és külön szabályok növekvő tömegével kerülnek teletűzdelésre, amelyek nem csupán a jogbiztonság alapelvét veszélyeztetik, hanem a joggyakorlat számára is nyilvánvalóan követhetetlenek. Jó példa erre éppen a változtatni kívánt új Ptk. esete, amely az Mt. háttérjogszabályául is szolgál. A Polgári törvénykönyvet értelmező kommentár ugyanis majdnem minden bekezdésnél kiemeli, hogy a szabályok többféle módon értelmezhetőek. Megkülönböztet ezeken belül valószínű és kevésbé valószínű, valamint helyes és helytelen értelmezési lehetőségeket. Azt is kiemeli ugyanakkor, hogy a helyes és a valószínű értelmezési lehetőségek nem szinonimák. Végezetül a befektetői kedvet sem fogja Magyarország vonatkozásában növelni az ügyetlen módon kivitelezett protekcionalista jogalkotás.

A jogállam és a jogbiztonság elvont fogalmak. Hart angol jogfilozófus mondta azt, hogy a jogállam illúziója a felnőtt ember apapótléka. Ezt egy olyan jogrendszerrel összefüggésben mondta, amely évszázadok alatt kikristályosodott stabil jogrendre épül. Nálunk erre még jobban kellene ügyelni.