Elektronikus aláírás - Változások július 1-től!

2016.06.28. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

A papír alapú dokumentumok helyét fokozatosan átveszi az elektronikus okirat, és a hagyományos szerződéskötés vagy hatósági eljárás helyett teret nyer az elektronikus szerződéskötés és ügyintézés. Az elektronikus eljárások egyik kiemelt kérdése az eljárás során keletkező elektronikus iratok hitelessége, bizonyító ereje. - Milyen változások várhatók július 1-től?

2016. január 1-én bizonyos kivételekkel hatályba léptek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései, mely jogszabály alapja a 910/2014/EU rendelet. Júliustól teljes egészében ez az uniós rendelet határozza majd meg Magyarországon az elektronikus tranzakciókat, az egész EU területére kiterjedően. Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az unió egész területén elfogadott lesz, így várhatóan szélesedik mind az elektronikus aláírást létrehozó technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Bizalmi törvény) 2016. július 1. napjától hatályon kívül helyezi többek között az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt, így az elektronikus aláírás szabályait ettől az időponttól kezdődően az 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) tartalmazza.

A rendelet alapvető újdonsága az egyenértékűség elve. Ennek értelmében egyrészt az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú.

Másrészt valamennyi tagállam köteles a más tagállamokban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást minősített elektronikus aláírásként elismerni. Így a különböző tagállamokban az elektronikus aláírások készítésére kifejlesztett technikák az EU egész területén elfogadottak lesznek, megnyitva a teret a különböző technikák elterjedésének, ami nagy valószínűséggel hosszú távon a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldások elterjedését hozza.

A Bizalmi törvény szabályozza egyrészt a bizalmi szolgáltatók működését, másrészt itt találhatóak az elektronikus ügyintézés szabályai, melyek azonban csak 2017 januárjától lépnek hatályba. A Bizalmi törvény módosítja továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) is.

A Pp.-t érintő egyik legjelentősebb módosítás (eltekintve az e-per szabályaitól), hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratok körébe bekerül egy új elektronikus dokumentumfajta. Az új szakasz értelmében teljes bizonyító erővel rendelkezik az a magánokirat, amely „olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.” Ez a definíció tulajdonképpen a biometrikus aláírás hiteles aláírásként való felhasználását és használatával hiteles okirat készítésének lehetőségét teremti meg a magyar jogban.

A gyakorlatban az új rendelkezésnek megfelelő aláírás során az ügyfelek számára egy elektronikus eszközre (aláíró pad) telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, melyet ezen az eszközön az ügyfelek áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak. Az ilyen aláírás során az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikai információival (sebesség, nyomóerő, stb.) együtt tárolják az elektronikus dokumentumot, amit az azt rögzítő zárt rendszerben generált, elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tanúsítvány hitelesít. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egy adott személynek előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs (aláíró kártya) nélkül is lehessen olyan elektronikus dokumentumot létrehozni, amelyet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok bizonyító erejű okiratként elfogadni kötelesek.

Bár a rendelkezés csak 2016. július 1. napján lép hatályba, a gyakorlatban már sok esetben találkozhatunk az elektronikus aláírás ezen formájával, például csomagküldő szolgáltatók vagy telekommunikációs cégek esetében. A leírtak alapján 2016. július 1-jét követően valószínűleg szélesedni fog mind az elektronikus aláírások létrehozására használt technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre.

Kapcsolódó cikk:

Nyílik az e-Perkapu! - Júliustól csak elektronikusan kommunikálhatnak a perekben a cégek, a jogi képviselővel eljárók és az online ügyintézést önként vállalók

 

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁSI REFORM
E-KÖZIGAZGATÁS
E-BÍRÓSÁG