Ügyvédi regulák

2017.01.30. Jogi Fórum / Sereg András

Kormányzati tervek szerint 2018 elején – az eljárási kódexekkel együtt – lépne hatályba az új ügyvédi törvény, amely kizárná a tisztán sikerdíjas megállapodások lehetőségét, többszörösére emelné az ügyvédi felelősségbiztosítás minimális összegét, és megnyitná a kamara kapuit a jogtanácsosok előtt.

Tavaly októberben jelent meg a kormányzat honlapján az új ügyvédi törvény előkészítéséhez kapcsolódó tézisek, a „tervezett szabályozás sarokpontjai”. A jogalkotók előzetes elképzelései szerint az ügyvédi tevékenység lényegét tekintve nem változna, maradna a kötelező kamarai tagság, sőt a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) tagságába kerülnének azok a jogtanácsosok is, akik jogi képviseletet kívánnak ellátni. A kamarába be nem lépő jogtanácsosok megnevezése a jövőben csupán munkakörükre utalna.

Az ügyvédi hatáskörbe tartozó, taxatíven felsorolt tevékenységek körét kibővítenék a bizalmi vagyonkezelői, a társasházi közös képviselői és a biztosítási tanácsadói tevékenységgel. Ehhez azonban a szükséges speciális szakmai követelményeknek is meg kell felelniük. Az igazságügyi tárca támogathatónak tartja továbbá, hogy az új törvényben rögzítsék, milyen más szakmát űzhetnek az ügyvédek, és azt is, hogy összeférhetetlenség miatt ingatlanközvetítéssel ne foglalkozhassanak, illetve saját ügyükben ne járhassanak el.

A kamarának a megbízók védelme érdekében komplex, önkéntes minőségbiztosítási rendszert kellene kidolgoznia. Kötelező továbbképzést írnának elő, azaz adott időszak alatt minden ügyvédnek meghatározott kreditpontot kell majd szereznie. E kötelezettség nem teljesítéséhez jogkövetkezményeket fűznének.

A hatályos szabályozás szerint az ügyvédi megbízási díj minden esetben szabad megállapodás tárgya. A munkaanyag egyik legvitatottabb tézise szerint a tisztességes verseny érdekében kizárnák a tisztán sikerdíjas megállapodások lehetőségét, és az elvégzett munkával arányos díjazás kikötését támogatnák.

Bizonyos típusügyekben minimális ügyvédi rezsióradíjat rögzítenének. A jogalkotó ezzel az intézkedéssel megszüntetné „az ún dömpingárak aggályos gyakorlatát”, megjegyezve, hogy például a cégalapítások kapcsán irreálisan alacsony árak alakultak ki. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint egy ilyen szabályozás akkor nem versenykorlátozó, ha bíróság konkrét esetben felülmérlegelheti a legalacsonyabb díj indokoltságát.

Az új törvény jelentősen erősítené az ügyvédek anyagi felelősségét. Törvényben rögzítenék a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét. A jelenlegi kamarai szabályzatban rögzített alsó határ nyolcmillió forint, ami nemzetközi összehasonlításban is alacsony, egy átlagos belföldi ingatlanügy értékét sem közelíti meg. Fogyasztóvédelmi okból ezért ezt az összeget legalább húszmillió forintra emelnék fel. Harmincmilliós minimális összeg előírása esetén az intézkedést hosszabb átmenettel, több lépcsőben vezetnék be.

A büntetőügyekben kirendelendő ügyvédeket a jövőben nem a nyomozóhatóság választja ki, hanem a kamara saját maga által működtetett rendszerből jelöli, a kirendelés azonban a jelölést követően változatlanul a hatóság feladata és kötelezettsége lesz.

Az új törvény módosítaná a kamara szervezeti rendszerét. Tovább növekszik a MÜK súlya: az ügyvédek kettős kamarai tagsággal rendelkeznének, vagyis bármely területi kamarába történő bejegyzéssel egyúttal az országos kamarának is tagjává válnak. A kettős tagság rugalmassá teszi az alirodák létesítésére és az ügyvédek együttműködésére vonatkozó szabályokat is, így az ügyvéd az ország egész területén akár egyedül, akár másokkal közösen folytathatja ügyvédi tevékenységét, amely magába foglalja az ügyvédi aliroda székhelyen kívüli megnyitásának lehetőségét is. Ezért azonban nem kell kétszeres tagdíjat fizetni.

Más tekintetben is csökkenne a területi kamarák mozgástere. A jövőben ugyanis kizárólag az országos kamara feladatkörébe tartozna az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, a szabályzatok megalkotása, az országos kamarai névjegyzék és egyéb nyilvántartások vezetése, az ehhez kapcsolódó egységes műszaki-informatikai háttér biztosítása, továbbá a képzések, továbbképzések tematikájának meghatározása is.

A fővárosi kamarai választások tanulságai is visszaköszönnek a tézisekben. Mint ismert, a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi tisztújító közgyűlésének választási eredménye megjárta a törvényszéktől a Kúriáig szinte a teljes igazságszolgáltatást. Akkor a választásra jogosult 5533 budapesti ügyvédből 2442-en jelentek meg a voksoláson. A jogalkotók azt tervezik, hogy az ezer főnél nagyobb tagsággal rendelkező területi kamarák esetében a tisztségviselőket és az országos kamarába delegált tagokat közvetett módon, választmány útján válasszák meg. Az igazságügyi kormányzat elképzelései szerint a választmány létszáma meghatározható lesz rögzített létszámmal, vagy a tagok arányában (például ezer tagonként tíz fő). Biztosítani kell, hogy a választmány tagjainak megválasztása fokozott tagi érdeklődés esetén is gördülékenyen lebonyolítható legyen; ennek érdekében szükséges lehet az elektronikus szavazás lehetővé tétele vagy a szavazatszámláló bizottság taglétszámának jelentős megemelése.


Trócsányi László az ügyvédnapon, a háttérben Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - Fotó: Véssey Endre

Trócsányi László igazságügyi miniszter a készülő ügyvédi törvény kapcsán hangsúlyozta: „A közbizalom olyan kiemelkedő érték, amelyet minden egyes ügyvédnek saját munkája során, az ügyvédség egészének érdekei védelmére hivatott kamarának és a jogalkotónak is védenie kell”. A legtöbb európai ország alkotmányában, beleértve Magyarország Alaptörvényét is, az ügyvéd kifejezés egyáltalán nem szerepel, legfeljebb mint védő jelenik meg – a védelemhez való joghoz kapcsolódva. Az ügyvédi hivatás státuszjogi helyzetét közérdekből a közjog, míg a gazdasági-piaci helyzetét – ugyancsak közérdekből – a magánjog szabályozza. Az ügyvédi felelősség többirányú: egyfelől a gyakorló ügyvédé a jogkereső ügyféllel, a társadalommal, illetőleg saját hivatásrendjével szemben; másfelől a jogalkotóé az ügyvédség megfelelő intézményvédelmét biztosító jogi keretek kialakításáért. Az ügyvédségnek nélkülözhetetlen szerepe van a jogállami igazságszolgáltatásban, az ügyvédi hivatás különös jelentőségű az alapjogok biztosításában.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, akinek tavaly jelent meg „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című könyve, úgy vélekedik, hogy a rendszerváltás után megindult a jogalkotás azon az úton, ami az ügyvédséget nélkülözhetetlenné tette a büntetőeljárásban a kötelező védelemmel, a bárki által bármikor választható védelemmel, illetve a bírósághoz fordulás jogának deklarálásával. Az Alkotmánybíróság is egyértelműen kimondta, hogy az ügyvédek alapjogvédelmi funkciót látnak el, és hogy milyen döntő az ügyvédség közjogi meghatározottsága. Az ügyvédség azóta speciális helyet foglal el a jogállamban, mert bár nem kötődik az államhoz, az állam mégsem tud nélküle bizonyos funkciókat gyakorolni.

Szerinte az ügyvédség jövőjével kapcsolatban sok még a nyitott kérdés. Az ügyvédeknek a piacról kell megélniük. A piac annyi ügyvédet bír el, amennyit. Ha a gazdaság fejlődik, akkor többet. Magyarországon komoly aránytalanság is van a budapesti, a vidéki nagyvárosi és a kisvárosi ügyvédség között. Ez egyrészt anyagi, másrészt ügycsoport szerinti aránytalanság. Egy multinacionális  vagy egy budapesti székhelyű ügyvédi irodának egészen más lehetőségei vannak. Specializálódhat, más bevételi lehetőségei is vannak, mint mondjuk egy kisvárosinak.

Varga Attila, a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke szerint a változó társadalmi és gazdasági környezet igényei új törvény létrehozása nélkül is kiszolgálhatóak. A hatályos jogszabály megnyugtatóan rendezi az ügyvédek jogállását, illetve biztonságosan működik az ügyfél-ügyvéd jogviszonyban is. A kamarai vezető cáfolta azt a híresztelést, hogy megszűnik az ügyvédi sikerdíj. Mint kifejtette, a jogalkotó változatlanul azt az álláspontot fogadja el, hogy az ügyvédi díjszabás szabad megállapodás tárgya. Az eddigi gyakorlaton egy helyen változtatna, nevezetesen megengedhetetlennek tartja a tisztán sikerdíjas megállapodásokat. "A sikerdíj intézménye változatlanul fennmarad – folytatta –, de annak egy alapmunkadíjhoz kell kötődnie." Kiemelte azt is, hogy az új jogszabály szélesebb lehetőséget biztosítana az ügyvédi tevékenység összehangolására ügyvédi társulás, illetve rezsiközösség formájában. Ez azért fontos, mert a szakosodott ügyvédek adott ügyfelet – például többirányú kiszolgálást elváró gazdasági társaságot – egy helyen és magas szinten tudnának kiszolgálni.

Bittsánszky Géza jogtanácsos megítélése szerint a közzétett tézisek alapján a készülő törvény alkotmányossági, esélyegyenlőségi, versenyjogi és összeférhetetlenségi aggályokat is felvet. Példaként említette, hogy a jogtanácsosok továbbra sem járhatnának el természetes és jogi személyek megbízása alapján, így az új terhek és kötöttségek mellett versenyhátrányban maradnának az ügyvédi hivatást gyakorlókkal szemben. Az is nehezen összeegyeztethető az ügyvédi kamarai tagsággal, hogy a jogtanácsosokat a megyei törvényszék veszi végzésével nyilvántartásba, és legtöbbjük a Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjai. Nem szólva arról, hogy jelentősen megnőnek az állam kiadásai, hiszen fizetnie kell alkalmazottai után a kamarai díjakat és a biztosítás költségeit. Szerinte a megfelelő megoldás az lenne, ha lehetővé tennék az ügyvédeknek a munkaviszonyban történő alkalmazást a megbízási jogviszonyok létesítése mellett, és a „jogtanácsos” elnevezés csak azt tükrözné, hogy az illető kolléga alkalmazásban is áll. Ez esetben a jogtanácsosok is teljes jogú ügyvédként folytathatnák tevékenységüket a kamara szervezetébe integrálódva.

A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslatot márciusban nyújtják be az Országgyűléshez, amely előreláthatóan még a nyári szünet előtt szavaz róla.

 

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
JOGALKOTÁS