Versenyhivatali rajtaütések - A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatainak jogi szabályai

2017.05.15. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

Januártól már a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat a Gazdasági Versenyhivatal. És nem csak a multiknak kell tartaniuk a meglepetésszerű rajtaütésektől! - Mihez van joga a hatóságnak, és mihez nincs? Milyen szabályok védik a cégeket?

A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak. A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.

Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartelltevékenységet Magyarországon a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatók, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.

Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat kapcsán az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütéseken. A német vasúttársaság jogi képviselői ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a Bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyíték-halászásnak.

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartell eljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb” természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában. A hatóság oldaláról az utóbbi időben számos esetben felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági „áldást” ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, akikre a gyanú ilyen árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai.

A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartani. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi, a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások!

A vállalkozásoknak nem árt tisztában lenni a helyszíni kutatás során őket megillető jogokkal és kötelezettségekkel. Túl késő akkor segítségért folyamodni, amikor a hivatalnokok megjelentek a cégnél, elvitték a bizonyítékként felhasználni kívánt iratokat, vagy bírságot szabtak ki a vállalkozásra vagy az alkalmazottakra.

A „hajnali rajtaütésen” a versenyhatóság által főszabály szerint a cég tevékenységének helyszínén (székhelyén, telephelyén) végzett, előzetes értesítés nélküli (azaz meglepetésszerű!) helyszíni kutatást értjük. Célja dokumentumok és adatok felkutatása és (másolatok) lefoglalása, hogy a vállalkozást versenyjogsértésért felelősségre vonják. A „rajtaütések” ha nem is a hajnali, de általában a reggeli órákban kezdődnek. Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság, mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai is végezhetik. A vizsgálók elsősorban a vállalkozás hivatalos helyiségeiben – irodák, tárgyalók, raktárak – kutatnak, de magánhasználatban lévő helyiségeket és járműveket is átkutathatnak, ha azok a jelenlegi vagy volt ügyvezető(k), alkalmazottak, megbízottak, vagy pl. az irányítást gyakorló tag használatában vannak vagy voltak a vizsgált időszakban. Így nem kizárt egy céges vagy akár egy magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem.

A hivatalnokok az ügyvezetés, a recepció, az alkalmazottak, sőt a jogi képviselő beleegyezése (vagy éppen a jelenléte) nélkül is beléphetnek a helyiségekbe. A kutatást ugyanakkor lehetőleg az érintett jelenlétében kell végezni. A versenyhatóság a helyszíni kutatást a gyakorlatban a munkakezdés óráiban kezdi meg, és hajlandó (rövid ideig) várni a vezetőség megérkezésére. A vizsgálók összegyűjtik és lemásolják a jogsértést alátámasztó lehetséges bizonyítékokat – többek között írásos anyagokat, szerződéseket, kézzel írt jegyzeteket, naptárbejegyzéseket, adathordozókat.

A hatóságnak meglepően korszerű technikai eszközök állnak rendelkezésére az adatok minél hatékonyabb felkutatása és átmentése céljából. A jelszavas védelem és a külső szerverek használata sem véd ezen intézkedésektől. A vizsgálók kérdéseket is feltehetnek a jelenlévőknek.

A versenyhatóságok a vállalkozásokra súlyos – az előző üzleti évben elért nettó árbevétel 1%-áig terjedő – eljárási bírságot szabhatnak ki az együttműködés megtagadása, a kutatás akadályozása esetén (ha például nem engedik be az eljáró hatóságot). A GVH nemcsak cégekre, hanem alkalmazottakra, mint természetes személyekre is kiszabhat félmillió forintig terjedő eljárási bírságot, például ha egy munkavállaló megakadályozza azt, hogy a hatóság másolatot készítsen a számítógépén található dokumentumokról.

A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, mely tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a helyszíni kutatás kereteit, valamint időbeli korlátait. A GVH az eljárás megindításáról külön végzést hoz. Célszerű tehát e dokumentumok tartalmát a kutatás kezdetekor alaposan megvizsgálni, hogy a cég tisztában legyen a vizsgálat pontos terjedelmével, és az ezzel kapcsolatos jogaival - az kire, hol, milyen időszakra, milyen termékekre, piacra, vevőkre, ügyfelekre vonatkozik, mert ez keretet szab a hatóság jogainak.

A helyszíni kutatás során a céget megillető egyik legfontosabb garanciális szabály a védekezési joggal kapcsolatos. A vizsgált cég jogi védelmet vehet igénybe a versenyhatóság eljárása, így a helyszíni kutatás során is - ugyanakkor a versenyhatóság nem köteles megvárni az ügyvéd megérkezését. A helyszíni kutatás kapcsán gyakran felmerül a vállalkozásokat védő azon jog, hogy a vállalkozás és a jogi képviselői közötti, a védekezés céljából készült kommunikáció (pl. email) nem foglalható le, nem vizsgálható meg a helyszíni kutatás során, és az később sem használható fel bizonyítékként a versenyfelügyeleti eljárásban a vállalkozás ellen, feltéve, hogy annak jellege magából az iratból kiderül. Viszont a belső jogásszal, jogtanácsossal folytatott kommunikáció, levelezés sem a magyar, sem az európai uniós szabályok alapján nem esik a fenti védelem alá.

Az Európai Unió versenyjogi szabályaival ellentétben a magyar versenytörvény alapján a eljáró GVH átkutathat és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem foglalt iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a GVH-nak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói végzést. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
GVH