A magyar Alkotmánybíróság Európában elsőként fogalmazta meg tavaly év végi határozatban, hogy a nemzeti önazonosság megőrzéséhez párbeszédre van szükség az Európai Unióban – mondta Sulyok Tamás, a testület elnöke a georgiai Batumiban, az európai alkotmánybíróságok XVII. konferenciáján.
Az Alkotmánybíróság közleményében idézte Sulyok Tamást, aki úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróság ezzel “egyszerre tett hitet mind a magyarságunk, mind az európaiságunk megőrzése mellett”.
Közölték: Sulyok Tamás a nemzetközi konferencia előadójaként Georgiában hangsúlyozta: az alapjogok védelmében az európai alkotmánybíróságoknak erős és jól működő hálózatot kell kialakítaniuk és működtetniük.
Az új globális kihívások egyértelműen jelzik, hogy az alapjogok hatékony védelme rendkívül fontos, ez azonban “nem képzelhető el az együttműködő, egyúttal erős és nemzeti identitásukat őrző tagállamok nélkül” – emelte ki.
Meglátása szerint a párbeszédet a tagállamok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak, illetve az Európai Unió Bíróságának folyamatosan fenn kell tartaniuk, mivel közös cél érdekében munkálkodnak.
Az EU alapjogvédelmi rendszere, illetve az Európai Unió Bírósága jelenleg hatékonyan biztosítja az alapvető jogok érvényesülését. Az Alkotmánybíróságnak azonban “mögöttes felelőssége” van – írták az elnököt idézve -, közbe kell lépnie, ha az emberi méltóság, más alapjog lényeges tartalma, illetve Magyarország szuverenitása vagy nemzeti identitása sérül.
Az Alkotmánybíróság tavaly november 30-án tette közzé határozatát, amelynek alapján vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
Székely László, az alapvető jogok biztosa kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tévő uniós kvótarendszer miatt.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a kötelező bevándorlási kvóta megsemmisítését.
A menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet május 10-én tárgyalta az Európai Unió Bírósága. Szakértők szerint az ügyben ősszel vagy legkésőbb télen várható ítélet.
