Európa 2030-ra energiájának 27%-át megújuló forrásokból fogja előállítani? - Intelligens szabályozás kell a klímacélok eléréséhez

2018.01. 4. Jogi Fórum / Roland Berger

Európa 2030-ra energiájának 27%-át megújuló energiaforrásokból fogja előállítani, - legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs- és befektetési hajlandóságát.

A decentralizált energia-felhasználás kialakítása fontos lépés ahhoz, hogy az Európai Unió elérje ambiciózus céljait. Előrejelzések szerint 2015 és 2025 között világszerte 400 megawatt per óráról 50 gigawatt per órára növekszik a decentralizált energiaraktár kapacitás, ez pedig tovább növeli a megújuló energiaforrások versenyképességét. Ennek egyik látható jele például az, hogy a napelem-modulok ára közel 80%-kal csökkent 2010 óta.

Ugyanakkor még mindig számos akadályt kell leküzdeni az energia-forradalomhoz vezető úton. Az egyik legfőbb gátló tényező, hogy a standardizált szabályozás az európai piac számára nem előnyös. Minden egyes EU-tagállam maga felelős a saját piacáért, amelynek köszönhetően az unióban uralkodó különböző politikai- és piaci törekvések folyamatosan akadályozzák egymást, veszélyeztetve ezzel a közös európai klímacélokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője elmondta: „Ha Európa döntéshozói nem törekednek az összehangolt energiapolitika megvalósítására, akkor az EU nem fogja elérni a saját maga által kitűzött klíma-célokat és a kontinens továbbra is függ majd a fosszilis üzemanyagokat beszállító nemzetektől.”

A döntéshozóknak intelligens szabályozást kell elrendelniük

A Roland Berger szakértői tizenhárom kritikus bizonytalansági tényezőt, tizenhat trendet, egy másodlagos elemet (urbanizációt), és négy lehetséges jövőképet vázoltak fel a tanulmányukban arról, hogyan alakulhat az európai energiaszektor jövője. A bizonytalansági tényezőket és a várható trendeket három kategóriába sorolták: ezek a politikai, a gazdasági és technológiai csoportok. Ezután az alábbi négy lehetséges jövőképet állapították meg az európai energia szektor esetében:

  • Zöld forradalom, amelyhez erős piaci fejlődésre és politikai elkötelezettségre van szükség,
  • Széttagolt forradalom, amely erős piaci fejlődést és alacsony politikai elkötelezettséget feltételez,
  • Piaci apátia, mely alacsony piaci fejlődést és erős politikai elkötelezettséget jelez előre,
  • Lassan mozgó piac, amely alacsony piaci fejlődési szintet és gyenge politikai elkötelezettséget predesztinál.

Nyilvánvaló, hogy minden esetben egy intelligens szabályozási rendszer kialakítására lesz szükség, mely egyben a piaci mechanizmusok megfelelő működésének legfontosabb előfeltétele is. „A szabályozási követelmények kényszeríteni fogják az európai országokat arra, hogy új és környezetbarát technológiákat alkalmazzanak az energia-előállítás során” – mondta Schannen Frigyes. „Cserébe több tőke áramlik majd az innovatív megoldásokhoz és a decentralizált energiarendszerekkel kapcsolatos kutatásokba és fejlesztésekbe.”

Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy teljesítményre képes energiaraktárak még állandó kompenzációra szorulnak a változó időjárás és a szezonális ingadozások miatt, különösen igaz ez a szélenergia és a napenergia esetében. A sikeres energia-forradalomhoz az ilyen technológiára épülő rendszerekbe szükséges befektetni.

Üzleti modell átalakulás az energiaszolgáltatók között

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a decentralizált energiarendszer, a piac vezető szereplőinek új üzleti modellt kell kialakítaniuk.  Olyan új üzleti területek tűnnek majd fel, mint az okos raktározás vagy a lakossági fogyasztók számára kiépülő digitális energia-tanácsadói rendszerek„A vállalatoknak körültekintően kell megtervezniük azokat a befektetéseiket, amelyek a fosszilis energiaforrásokra épülnek, hiszen idővel mindenkinek el kell hagynia ezt a forrást. Ugyanakkor a vállalatok vagyoni helyzetétől is függhet, hogy rákényszerülnek-e idővel a teljes ágazat elhagyására”. – figyelmeztetett Schannen.

A fosszilis üzemanyagoktól való elszakadás kapacitás felszabadulást is jelent, ezek lekötésére új technológiákat vezethetnek be, az újonnan kialakított üzleti modelleknek megfelelően. A vállalatok számára fontos lesz az is, hogy partneri együttműködést alakítsanak ki startupokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, biztosítva hozzáférésüket az új technológiákhoz. Összességében Schannen Frigyes arra figyelmeztet, hogy„azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak az energia-forradalom hozta változásokhoz, azt kockáztatják, hogy korábbi sikeres üzleti modeljük első sorban külső tényezők miatt veszteségessé válhat.”

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA