Dr. Nagy László

2003. augusztus 6. Vikman László, Nürnberg

Dr. Nagy László a Nürnbergben (Németország) 4 éve mûködõ Nagy, Zäh & Partner német-magyar ügyvédi, adó- és üzleti tanácsadó iroda vezetõje. Egy újságcikk kapcsán vettük fel vele a kapcsolatot, amelyben a szakember azt nyilatkozta, hogy a német kis- és középvállalkozások ritkábban kényszerülnek peres úton rendezni üzleti vitáikat Magyarországon, mint a magyarok külföldön, akiknek pereskedéshez vezetõ szerzõdéskötési hibáiról listát lehetne írni. A leggyakoribb problémák pl.: a vállalkozások piackutatás nélkül ugranak fejest egy-egy üzletbe, megkötnek számukra jogilag hátrányos szerzõdéseket is, és tájékozatlanságuk miatt lemaradnak uniós támogatások lehetõségeirõl. Errõl a témáról, az uniós csatlakozásnak a kereskedelmi gyakorlatra és az ügyvédi, adótanácsadói munkára való hatásáról kérdeztük Nagy urat.

- A hivatkozott cikkben Ön egy egész listát említett. Mégis melyek azok a legfõbb típushibák amelyek kis körültekintéssel sok fejfájástól óvhatják meg a késõbbiekben a szerzõdõ feleket?

A német-magyar külkereskedelmi gyakorlatban megfigyelhetõ egyik alapvetõ hiba, hogy a magyar kereskedelmi partner nem érzékeli azt , hogy a német szerzõdõ fél saját általános szerzõdési feltételeit használja, amellyel a szerzõdés tartalmát egyoldalúan és a másik szerzõdõ fél számára hátrányosan határozza meg. Ennek bizonyára részben nyelvi okai vannak, olyankor ha a magyar szerzõdõ fél német nyelvtudása nem kielégítõ és erre tekintet nélkül - az esetek döntõ többségében ez a realitás - a tárgyalás, a szerzõdés és a kapcsolattartás nyelve a német.

Ilyenkor a magyar szerzõdõ fél a szerzõdéskötéskor gyakran nem is veszi észre, hogy a másik fél általános szerzõdési feltételeit a szerzõdés részévé tette. Nyelvi akadályokkal nem küzdõ magyar cégek is gyakorta figyelmen kívül hagyják a szerzõdés fenti módon kötelezõvé vált rendelkezéseit. Az általános szerzõdési feltételeknek a szerzõdéskötéskor azért van kiemelkedõ szerepe, mert a szerzõdés késõbbiekben estlegesen buktatót jelentõ jogi finomságai többnyire nem a szerzõdés fõ részében kerülnek szabályozásra, - ahol gyakorta alig áll egyéb, mint a szerzõdés tárgyát képezõ áru vagy szolgáltatás mennyisége és ára - hanem a az általános szerzõdési feltételekben.

Itt rejtõzködnek a másik fél számára estlegesen komoly hátrányokat eredményezõ azon szabályozási fordulatok, melyek csak a szerzõdéses viszonyban fellépõ problémák jelentkezésekor válnak érzékelhetõvé. Melyek idevonatkozóan a legtipikusabb szabályozási tartalmak? Például az elismert vagy jogerõsen megállapított kölcsönös követelések kivételével a szerzõdéses viszony egészére fennálló általános beszámítási tilalom ; vagy az adott jogviszony vonatkozásában a Bécsi Vételi Egyezmény hatályának kizárása, mely a magyar szerzõdõ fél számára azt eredményezi, hogy a magyar fél a jóval szigorúbb és számára ismeretlen német kereskedelmi jog hatály alá kerül; gyakori probléma a joghatóságra és illetékességre vonatkozó "rejtett kikötések", melyek jelentõsen megnehezíthetik a hátrányosan érintett partner jogérvényesítését.

Az elõbbiekben vázolt egyoldalú kikötésekkel szemben a magyar partner hathatósan fel tud lépni, ha rendelkezik saját általános szerzõdési feltételekkel, amelyeket a szerzõdés megkötésekor annak részévé tesz. Ehhez elég az, hogy a szerzõdéskötéskor utal létezésükre és a másik fél számára biztosítja megismerésük lehetõségét. Amennyiben az felek általános szerzõdési feltételeinek bizonyos pontjai egymásnak ellentmondanak, úgy a német kereskedelmi jog szerint még mindig fennáll az az elõny, hogy kölcsönösen kioltják egymást.

- A cikkben Ön említ egy az EU-ban elfogadottnak tartott általános szerzõdési feltételt. Hol hozzáférhetõ ez a dokumentum, nagy vonalakban mit tartalmaz, mennyire elterjedt a használata?

Az általános szerzõdési feltételeken természetesen nem egy EU-szerte egységes dokumentumot kell érteni, hiszen minden egyes szerzõdéstípusnak és még inkább minden szerzõdéses viszonynak megvannak a maga sajátosságai, így ezek egységes szabályozása nemcsak , hogy rendkívül célszerûtlen, de majdhogynem lehetetlen lenne. Az általános szerzõdési feltételek meghatározása és szabályozása a német és az európai magánjogban nagyon hasonló a magyar szabályozásához. Egy saját termékeit forgalmazó cég számára kedvezõ például, ha vannak olyan általános szerzõdési feltételei, melyek a vállalkozási jogviszony sajátosságait a cég számára legkedvezõbb módon szabályozzák egyfajta "mögöttes" szabályozásként, anélkül, hogy azt minden egyes szerzõdéskötéskor részletekbe menõen ki kellene dolgozni és meg kellene vitatni a másik féllel. Túlnyomóan beszerzéssel foglalkozó cégnek természetesen az adásvételi; szállítással foglalkozó cégnek a szállítási jogviszony sajátosságait rá nézve legoptimálisabban leképezõ és nagy aprólékossággal kidolgozott általános szerzõdési feltételként érdemes testre szabatnia magára.

- Milyen változásokat hoz, kellene hoznia majd az üzletvitelben, a szerzõdéskötésekben, tárgyalásokban az uniós csatlakozás a magyar cégek életébe?

Magyarország uniós taggá válása a belsõ piacokon csak a kb. 20 millió Euro éves forgalmat meghaladó nagyságú cégre vonatkozóan fog érezhetõen a konkurencia kiélezõdéshez vezetni. Magyarország taggá válásának fontos velejárója az ország egészét érintõ infrastruktúra-fejlesztési programok, melyekre kiírandó pályázatokon az Európai Közösség bármely tagállamából lehetõség van a részvételre, legyen szó akár középítkezésrõl akár pl. a közigazgatás számítástechnikai hálózatainak kiépítésérõl és fejlesztésérõl. Ezeken a területeken a hazai vállalkozók tõkegyengesége hátrányt jelenthet a más országból pályázókkal szemben. E hátrány lefaragható azonban a pl. csoportos pályázatokkal; mikoris a tenderek bizonyos részeinek elnyeréséhez külön erre e célra létrejövõ munkacsoportok pályáznak. Ez elterjedt uniós gyakorlat.

- Ezzel kapcsolatban milyennek látja a felkészültségi szintet, mennyire vált nyugatiassá a magyar üzleti kultúra az ezredfordulóra? Ha vannak, melyek a legfõbb hiányosságok?

A cégek unióbeli versenyképességüket csak tõkeviszonyaik javításával érhetik el. A saját tõke nagysága többnyire adott, ezért a vállalkozó figyelmének középpontjában többnyire a külsõ finanszírozású tõkeemelés lehetõsége, azaz a hitelképesség kell, hogy álljon. Jelenleg Magyarországon a legtöbb nyereséges kis és középvállalkozást - rövidtávú, adómegtakarítási okból - úgy vezetik, mintha nem lennének nyereségesek. Hosszabb távon ez a típusú cégvezetés oda vezet, hogy a cégek nem felelnek meg a nyilvános pályázatokon való részvétel, vagy uniós támogatási pénzeszközökbõl való részesülés feltételeinek, nem tudnak megfelelõ mennyiségû külsõ tõkéhez jutni és így nem tudnak - pl. a piaci viszonyok változására reagálandó - új üzletágakat aktiválni. A fejlõdés útja csak a szürke gazdaságból való kilépés és a cégek európaizálódása felé vezethet.

- Melyek azok a problémák, amelyekkel Ön szerint majd a külföldi piaci szereplõk szembesülnek majd a magyar színtérre lépéskor?

A külföldi befektetõk klasszikus problémája Magyarországon , hogy az üzleti kapcsolatok megbízhatósága még mindig erõsen függ attól, hogy milyen jók a befektetõ személyes kapcsolatai. Németországban, ill. a legtöbb uniós tagországban ezzel szemben objektívebb üzleti szellem és szokásrendszer uralkodik, azaz nem annyira az üzleti partner személye, hanem inkább a cél és az objektív körülmények állnak elõtérben.

- Kérem mondjon pár szót az Ön irodájáról, mennyire tekinthetõ különlegesnek, mik az erõsségei amelyek miatt érdemes Önöket választani?

Irodánk jelenleg 6 ügyvédet és két adótanácsadót foglalkoztat Nürnbergben és Münchenben. Teamünkben a német kollégák mellet magyar kolléganõk és - mint én magam is - magyarul is beszélõ, de német ügyvédi végzettséggel és bejegyzéssel bíró ügyvédek is dolgoznak. A magyar portfolió - melynek fõ tevékenységi területe magyar cégek németországi vonatkozású kereskedelmi jogi megbízásinak ellátása és itteni képviseleteik igazgatása - a nürnbergi ügyvédi irodából indulva egyre inkább Münchenben súlypontozódott, míg a nürnbergi iroda inkább a cég és kereskedelmi jog klasszikus területein mûködik tovább.

- Várható-e Ön szerint, hogy a jövõben több hasonló iroda is létesül mely speciálisan két ország vállalkozásainak nyújt jogi és adóügyekben tanácsokat?

Mivel irodánk tevékenysége alapvetõen Németország területére koncentrálódik így csak német- magyar jogi tanácsadói piac jövõbeni alakulásával kapcsolatban vannak sejtéseim. Ahhoz , hogy valaki Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson, csakúgy, mint Magyarországon, a helyi ügyvédi kamara tagjának kell lennie. Ennek feltétele a német jogi diploma és a megfelelõ jelölti idõ letöltése után megszerzett jogi szakvizsga megszerzése. Jelenleg magyar ügyvédek nem folytathatnak német jogra vonatkozó egyéni ügyvédi tevékenységet Németországban. Külföldi jogi tanácsadóként magyar ügyvédek is kamarai tagok lehetnek majd Németországban, akárcsak a német ügyvédek már jelenleg is Magyarországon, a kamarai taggá válás feltételeit azonban tudomásom szerint egy hároméves németországi gyakorlati idõ vagy az adott kamaránál abszolválandó szakmai vizsga lehet taggá válási feltétel. Nézetem szerint könnyen elképzelhetõ , hogy hosszú távon az ügyvédi tevékenység az országhatárokon átnyúlik, azoktól némileg függetlenedik majd.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
GAZDASÁGI JOG
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ