Szeptembertől az önkormányzati mellett az alapítványi általános iskola is tovább működhet Jászladányban, csupán az önkormányzatnak meg kell szüntetnie a két intézmény közötti fizikai elkülönítést – közölte a Dankó István, a település független polgármestere a Legfelsőbb Bíróság (LB) június végén felülvizsgálati eljárásban hozott jogerős ítélete kapcsán.
Elmondása szerint az LB az alapítványi iskola fenntartóját semmire sem kötelezte, és az önkormányzat és alapítvány között fennálló bérleti szerződést is változatlanul hagyta. A legfelsőbb bírói tanács arra sem kötelezte az önkormányzatot, hogy állítsa vissza a 2002 előtti, vagyis az alapítványi iskola létrehozását megelőző állapotot, így az intézmény további működtetésének akadálya nincs – tette hozzá.
Az LB június 29-i jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait. A felülvizsgálati eljárásban született részítélet felszólítja az iskola üzemeltetőjét, hogy hagyja abba a jogsértést. Az ítélet nyomán az ügyet ismételten első fokon tárgyalja majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. Az új eljárásban arról dönt a bíróság, hogy milyen formában kell megszüntetni a jelenlegi jogellenes állapotot, vagyis a két iskola diákjainak elkülönítését.
A felülvizsgálatot kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet ügyvédje az ítélet után elmondta: az új eljárásban kell előadniuk azt a tervet, amelyet pedagógus szakértőkkel készítenek el, és azt tartalmazza, hogy miként lehet megszüntetni lépésenként a jogellenes állapotot. Farkas Lilla akkor hozzátette: elvárják az alapítványi iskola üzemeltetőjétől, hogy még az új eljárás lezárulta előtt kinyissa a két intézmény közötti lezárt ajtót.
Dankó István kedden az MTI-nek azt mondta, az ítélet rendelkezéseit az írásbeli indoklás kézhez vétele után végrehajtják, azaz az önkormányzat értelmezése szerint a két iskolarész közötti fizikai elkülönítést meg kell szünteti. Ez a gyakorlatban egy eddig zárt ajtó kinyitása lesz, amelyen a diákok átjárhatnak azzal a feltétellel, hogy nem zavarhatják a tanítás rendjét.
A jászladányi iskolaügy bírósági története öt éve kezdődött. A Szolnok megyei bíróság 2006 márciusában közigazgatási eljárás keretében azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az pedig 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés.
A 2009-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság polgári peres eljárásban hozott ítélete szerint nincs iskolai szegregáció Jászladányban, ahol egy önkormányzati általános iskola mellett egy alapítvány által fenntartott intézményben is tanulhatnak a gyerekek.
A bírói indoklás arról szólt, hogy a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.
A felperesek – Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet – ezután a debreceni táblabírósághoz fordultak, és az jogerőre emelte az az első fokú ítéletet.
A jászladányi alapítványi iskolát kezdettől támadják, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermekeik – mivel az előírt tandíjat nem tudja megfizetni, így nem juthat be az intézménybe – hátrányos helyzetbe kerültek a többiekkel szemben. A tandíj jelenleg egy tanévben havi négyezer forint.
