A baromfihúskiskereskedőkkel szemben szankciót lehet kiszabni, ha az általuk értékesített friss hús szalmonellával van szennyezve. A friss baromfihúsnak ugyanis a forgalmazás valamennyi szakaszában – beleértve a kiskereskedelmet is – meg kell felelnie a szalmonellával kapcsolatos mikrobiológiai kritériumnak – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C443/13. sz. ügyben hozott ítélet - Ute Reindl kontra Bezirkshauptmannschaft Innsbruck

U. Reindl egy osztrák élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó társaság (MPREIS Warenvertriebs GmbH) egyik fióktelepének vezetője. 2012ben egy élelmiszerellenőrző szervezet a fióktelepen mintát vett egy másik vállalkozás által termelt és kiszerelt vákuumcsomagolt pulykamellből (az MPREIS csak a forgalmazás szakaszában vett részt). A minta szalmonellával volt szennyezve, ezért az az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” volt az uniós jog [1] értelmében. Az osztrák hatóságok eljárást indítottak U. Reindl ellen az élelmiszerekre vonatkozó szabályok megsértése miatt, és bírságot szabtak ki vele szemben. Mivel U. Reindl vitatta a bírságot, az Unabhängiger Verwaltungssenat Tirol (Tirol tartomány független közigazgatási tanácsa, Ausztria) azt kívánja megtudni, hogy milyen kötelezettségei vannak az élelmiszeripari vállalkozóknak, ha csak a forgalmazás szakaszában végeznek tevékenységet.

A Bíróság ítéletében megállapítja, hogy az uniós jogban meghatározott friss baromfihúsoknak [2] a forgalmazás valamennyi szakaszában – beleértve a kiskereskedelmet is – meg kell felelniük a szalmonellával kapcsolatos mikrobiológiai kritériumnak. A Bíróság ebben a tekintetben rámutat, hogy a mikrobiológiai kritérium a „forgalomba hozott termékekre vonatkozik, eltarthatósági idejük alatt” [3]. A „forgalomba hozott termékek” fogalma az olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket (ahogyan a friss baromfihúsokat), az eladásuk, a forgalmazásuk vagy az átadásuk bármely más formája céljából tartanak készen, amely tehát magában foglalja a kiskereskedelmet is. Ezenkívül az élelmiszerjog egyik alapvető célját, azaz az emberi egészség magas szintű védelmét érintené hátrányosan azon előírás hiánya, hogy a friss baromfihúsnak a forgalmazás valamennyi szakaszában (beleértve a kiskereskedelmet is) meg kell felelnie a mikrobiológiai kritériumnak.

A Bíróság megállapítja továbbá, hogy az olyan élelmiszer-ipari vállalkozókkal szemben, akiknek a tevékenysége kizárólag a forgalmazás szakaszára terjed ki, bírságot lehet kiszabni, ha olyan élelmiszert hoznak forgalomba, amely nem felel meg a mikrobiológiai kritériumnak. Az uniós jogból ugyanis kitűnik, hogy a tagállamoknak meg kell határozniuk az élelmiszerjog megsértésére vonatkozó szankciókat, és e szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A Bíróság megállapítja, hogy az osztrák jogban bevezetett bírságokra vonatkozó szabályozás hozzájárulhat az élelmiszerjog egyik alapvető céljának (azaz az emberi egészség magas szintű védelmének) eléréséhez, mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meggyőződnie arról, hogy ez a szabályozás megfelel-e az arányosság kritériumának.


[1] Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer‐biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer‐biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‐i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

[2] Lényegében a csirkéről, a tojótyúkról és a pulykáról van szó (lásd a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17‐i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

[3] A 2011. október 27‐i 1086/2011/EU bizottsági rendelettel (HL L 281., 7. o.) módosított, az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15 i 2073/2005/EK bizottsági rendelet.