Tovább folytatódik a jogi huza-vona az ukrán elnök ellen a múlt héten indított bűnügyi eljárás ügyében. A legfelsőbb bíróság kedden ugyanis levette a napirendről a Leonyid Kucsma elleni eljárás semmissé nyilvánítására vonatkozó kérést és visszautalta az ügyet a feljebbviteli bíróságra azzal az indokkal, hogy a bíróság tegyen eleget a büntető törvénykönyv előírásának.
Jurij Vaszilenko, a kijevi feljebbviteli bíróság bírája ellenzéki képviselők beadványára a múlt héten indított bűnügyi eljárást Leonyid Kucsma ellen hivatali hatáskörrel való visszaélés és több bűncselekmény elkövetésének vádjával. A főügyészség az eljárás semmissé nyilvánítását kérte a legfelsőbb bíróságtól.
A keddi legfelsőbb bírósági döntésre azután került sor, hogy a beadvány egyik aláírója, Julija Timosenko jobboldali pártvezető, parlamenti képviselő a tárgyaláson két kéréssel fordult a testülethez. Kérte egyrészt, hogy a beadványt aláíró képviselők részt vehessenek az ügy tárgyalásán, másrészt viszont az aláírók nevében a tárgyalás elhalasztását kérte. A képviselők szerint ugyanis a főügyészségnek nem volt joga a semmítési kérelemhez, ehhez csak magának Leonyid Kucsmának – mint érintett félnek – van joga.
Julija Timosenko szerint a feljebbviteli bíróságnak tájékoztatnia kellett volna az érintett feleket a semmítési kérelem ügyrendbe vételéről, megismertetni őket a vonatkozó okmányokkal és a semmítési tárgyalás időpontjával. Ezeket a feljebbviteli bíróság mind nem tette meg. A legfelsőbb bíróság nem tárgyalhatja az ügyet, mivel megsértették a felek alkotmányos jogait – tette hozzá a képviselő asszony.
Az államfő lemondását és előrehozott elnökválasztásokat követelő ukrán ellenzék október 12-i kijevi nagygyűlésén “népbíróságon” “életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte” Leonyid Kucsmát, akit a büntető törvénykönyv mintegy harminc cikkének megsértésében “ítélt” bűnösnek. Az alkotmány értelmében az államfő mindaddig a törvény védelmét élvezi, amíg alkotmányos vádeljárással meg nem fosztják mandátumától. Az alkotmányos vádeljárás végrehajtásáról rendelkező törvények azonban hiányoznak az ukrán jogrendből, az eljárás kezdeményezésének napirendre tűzését pedig a parlament több alkalommal leszavazta. Maga az államfő többször hangsúlyozta: hivatali ideje lejártáig – 2004-ig – nem hajlandó lemondani.