Egy jól felépített edzőtermi edzés során égnek a kalóriák, erősödnek az izmok, beindul az anyagcsere és csökken a vércukorszint. Számos élettani előnye van a konditeremben végzett testmunkának, így ez alapvetően minden egészséges embernek ajánlott mozgásforma. Nemcsak a testünk fárad el kellemesen az edzés végére, hanem letisztulnak a gondolataink, felfrissül az elménk – egy kiadós pihenés után pedig újult erővel vághatunk bele a mindennapokba. (X)
Ugyanakkor semmilyen sporttevékenységet sem szabad felelőtlenül végezni, érdemes inkább tudatosan, például havi edzéstervet követve megtervezni az egyes alkalmak gyakoriságát és intenzitását. A túledzettség ugyanúgy vezethet sérüléshez, mint a bemelegítés hiánya vagy az izmok és az ízületek túlerőltetése. Egy konditeremben ráadásul komoly veszélyek leselkedhetnek a figyelmetlenekre, az erős gépek és a nehéz súlyok helytelen használata szintén okozhat sérüléseket. De mi a helyzet akkor, ha valamilyen rajtunk kívül álló okból következik be a baleset? Mikor terhelheti felelősség a konditerem üzemeltetőjét? Nézzük is a részleteket!
Milyen jogszabályok vonatkoznak az edzőtermi felelősségre?
Egy konditermi baleset kompenzációja alapvetően a kártérítés lehet, így a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása elengedhetetlen a felelősség vizsgálata során. Az edzőtermek működését számos további törvény és ágazati jogszabály is érintheti. Ahol viszont kondigépeket üzemeltetnek, ott megkerülhetetlen az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet előírásainak ismerete.
Az üzemeltető kötelességei
A jogszabály „szórakozási célú sporteszköz” gyűjtőfogalom alá sorol valamennyi sporteszközt, amelynek célja a különböző mozgás- és térélmények kipróbálása, gyakorlása. Az üzemeltető pedig az, aki az ilyen sporteszközökkel szórakoztatási céllal tevékenységet folytat és annak folyamatos helyszíni felügyeletét és rendszeres ellenőrzését biztosítja, illetve az, aki ilyen céllal az eszközöket bérbe adja.
Az üzemeltető feladata biztosítani az operatív üzem biztonságát és ellenőrizni a gépek biztonságos használatra alkalmas állapotát. Külön kategóriákat képeznek az I., II. és III. veszélyességi osztályba sorolt berendezések. A kondigépek a III. veszélyességi osztályba tartoznak, amennyiben azokon 1 méternél magasabbra nem lehet felmászni vagy felugrani.
Az üzemeltető felelőssége továbbá gondoskodni a berendezés megfelelő állapotáról és a szerkezet mindenkori felállításának szakszerűségéről, az üzemeltetési kockázatok elemzését pedig legalább évenként köteles elvégezni. Az első használatbavétel előtt pedig műszaki vizsgálat céljából be kell mutatnia a kondigépeket az országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által feljogosított szervezetnek.
A tevékenység megkezdéséhez hatályos megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezni, a műszaki vizsgálatot pedig háromévenként meg kell ismételni. Emellet az üzemeltetőnek a sporteszköz valamennyi üzembe helyezése, illetve használata előtt meg kell győződnie arról, hogy annak állapota, valamint érintésvédelme megfelel a biztonsági követelményeknek.
A felhasználók felelősségének szabályai
A kormányrendelet nem taglalja hosszasan a vendégek felelősségét. A 14. § mindösszesen annyit mond, hogy a felhasználó biztosítja a sporteszköz felhasználási feltételeinek megtartását. A gyakorlat úgy néz ki, hogy a legtöbb konditerem üzemeltetője előre tisztázza a felelősség kérdését a házirendben vagy valamely hasonló dokumentumban. Mindenki a saját felelősségére edz vagy használja a fitneszterem gépeit, ezzel a kizárva az üzemeltetői felelősséget az olyan helyzetekben, amikor az edzői utasítások vagy az edzéstervek be nem tartása, esetleg valamilyen élettani vagy szervi probléma vezet egészségkárosodáshoz.
A gépek helytelen használatból eredő balesetekért egyértelműen a vendég felel – az esetek döntő többségében ez áll a sérülések hátterében. Ha pedig az üzemeltető a jogszabályokban előírtakat betartotta és nem terheli valamilyen szemmel látható mulasztás a géppark állapota kapcsán, akkor kétes helyzetekben viszonylag nehezen megállapítható a felelőssége. Szakértő feladata lehet annak megállapítása, hogy terheli-e bármilyen mulasztás az üzembertartót egy esetleges balesetért, vagy a legnagyobb körültekintéssel eljárva sem tehetett semmit annak bekövetkezte ellen.
Mit tehetünk a sérülések elkerüléséért?
Egy komolyabb kondigép használatát nemcsak erővel kell bírni, hanem a folyamatos koncentrációt is fontos fenntartani a gyakorlatok helyes elvégzése érdekében – ez pedig a lehető legjobb fizikai és szellemi állapotot feltételezi. Ehhez pedig elengedhetetlen egészségesnek és kipihentnek lennünk, de a helyes táplálkozásra is oda kell figyelnünk. Egyes alapanyagok, például a chiamag, a zabpehely, a zsírszegény pulyka- és csirkemell erővel és fehérjékkel látnak el minket, de érdemes az olyan táplálékkiegészítőket is az étrendbe illeszteni, mint a proteinpor vagy az izotóniás italporok.
Az említett chiamag, valamint a banán magnéziumtartalmukkal hozzájárulnak a fáradtság csökkentéséhez, a zabpehely elősegítheti az izmok regenerálódását, a kalciumban gazdag aszalt füge pedig támogatja a normál izomműködést. Az izotóniás italokkal hatékonyan pótolhatjuk az edzés hatására fellépő folyadékveszteséget, az elektrolitokat, a szénhidrátokat, a vitaminokat és az ásványi anyagokat. A proteinpor pedig – a natúr csirkeszelet mellett – nem hiányozhat senki étrendjéből, aki az állóképessége mellett az izomtömegét is hatékonyan növelné a konditermi edzések alkalmával.