Romániában a bírák és ügyészek 48 év alatti nyugdíjkorhatárának 65 évre emeléséről fogadott el törvénymódosítást szerdán a képviselőház.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségi frakció által – a kormánykoalíció közös államelnökjelöltje, Crin Antonescu javaslatára – beterjesztett tervezet eredeti formájában olyan fokozatos emelést javasolt, amelynek értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára húsz év múlva érné el az általános 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Az ellenzéki bírálatok nyomán a képviselőház szerdán végül ezen rendelkezés nélkül – egyetlen ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett – szavazta meg a tervezetet, és a fokozatos korhatáremelés módozatának pontosítását a szenátusra bízta, amely döntő házként szavaz majd a módosításról.
A tervezet jelenlegi formája szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól egyből 65 évre emelkedne.
A törvénytervezet szerin
a tisztségüket legalább 25 éve betöltő bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja az utolsó négy évi bruttó bérük átlagának 80 százaléka lesz, de nem haladhatja meg a – pótlékok és ki nem vett szabadságért járó bónusz nélküli – alapbér nettó összegét.
A képviselőház által szerdán elfogadott törvénymódosítás végső formájáról a kétkamarás román parlament szenátusa hivatott dönteni.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a tervezet beterjesztésekor rámutatott: “Azért van szükség a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak módosítására, hogy megszüntessék a nyugdíjasok közötti megkülönböztetést a járulékfizetés és a nyugdíjkorhatár tekintetében.”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a tervezet beterjesztésekor úgy nyilatkozott: “Románia 263–264 millió eurós uniós helyreállítási forrástól eshet el, ha nem rendezi a külön nyugdíjak kérdését.” Kelemen Hunor szerint a koalíció tervezete a méltányosság elvén alapul.
“Ha egy tanító, tanár vagy sebész 65 éves koráig dolgozhat, egy bíró ezt miért nem teheti meg? Milyen pluszstresszt kell elviselnie egy idegsebészhez vagy egy tanárhoz képest? A bírák azt mondják, hogy túlterheltek. Mindenki túlterhelt – a tanár is, akinek Románia jövőjéről, a gyermekeinkről kell gondoskodnia és a sebész is, aki agyat műt vagy felnyitja a mellkast” – érvelt az RFI rádiónak nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Romániában a bírák és ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.
Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (1000 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.
Romániában a parlament politikai csatározásainak egyik visszatérő témája a nyugdíjreform. A nyilatkozatok szintjén valamennyi politikai párt egyetért azzal, hogy minden társadalmi rétegnek a befizetett nyugdíjjárulékkal arányos öregkori járandóságban kell részesülnie, a “kiváltságosok luxusnyugdíjait” pedig különadóval kell terhelni.
Mivel azonban szerzett jogról van szó, a látszólagos politikai összhang ellenére a román törvényhozóknak még egyszer sem sikerült olyan törvényt hozniuk saját és más “speciális” társadalmi rétegek (köztük a bírák és ügyészek) külön nyugdíjának lefaragásáról, amely kiállta volna az alkotmányossági kontrollt.
