A köztudatba az „új drogtörvény” megnevezéssel került be a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény. Ez a törvény azonban valójában egy átfogó, hét törvény módosításáról rendelkező jogszabály, nem csak a Büntető törvénykönyvet érinti. Mivel évente körülbelül hét-nyolcezer büntetőeljárás indul kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények – elsősorban kábítószer birtoklása – miatt, sok embert érint majd ezeknek a szabályoknak a megváltozása. Igyekszem közérthetően összefoglalni a legfontosabb változásokat.
Mi változott a kábítószer birtoklásának alapvető szabályaiban?
Lényegesen súlyosabb büntetésre számíthatnak majd a fogyasztói típusú kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetői. Szigorodnak az „elterelés” feltételei, más anyagok minősülnek ezentúl kábítószernek. Megszűnik az „új pszichoaktív anyaggal visszaélés” tényállása, új tényállás lesz a „tudatmódosító anyaggal visszaélés”. A módosítás kiterjeszti a kereskedői típusú kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható elkobzás lehetőségét.
Számos nem kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény súlyosabban minősül majd, valamint néhány szabálysértés bűncselekménynek minősül majd, ha azt az elkövető kábítószer fogyasztásával összefüggésbe hozható módon követi el. A kiskorú személy kezelőorvosa ezentúl köteles lesz értesíteni a törvényes képviselőt, ha a kezelés során a kiskorú kábítószeres befolyásoltságáról szerez tudomást. Létrejött a „bűnmegelőzési célú felügyelet”, mostantól ha az ügyész úgy kívánja, rendszeresen mintavételre kötelezheti a gyanúsítottat annak érdekében, hogy a rendőrség ellenőrizhesse az esetleges kábítószer fogyasztását.
Tényleg csak az mehet majd elterelésre, aki feldobja a dílerét?
Számos információ kering azzal kapcsolatban, hogy a módosítást követően csak az mehet elterelésre, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a kábítószert. Azaz, akkor kerülheti el a drogfogyasztó a büntetést, ha feldobja a dílerét.
Ennél egy kicsit árnyaltabb a helyzet. Az elterelés új feltétele azt követeli meg a fogyasztótól, hogy a terhére rótt bűncselekmény elkövetésével összefüggő valamennyi releváns körülményt a saját legjobb ismereteinek megfelelő valóságtartalommal hozza a hatóság tudomására.
Tehát, csak akkor köteles megnevezni valakit, ha ismeri a számára kábítószert értékesítő személyt. Amennyiben a terhelt kizárólag az elterelés jogintézménye kínálta kedvezőbb elbírálás reményében mást szándékosan valótlanul nevez meg a bűncselekményben érintett személyként, a Btk. 268. §-ába ütköző hamis vád bűntettét követi el.
Mi minősül ezentúl kábítószernek?
Bővült azoknak az anyagoknak a köre, amit a Btk. értelmében kábítószernek kell tekinteni. Továbbra is kábítószernek minősülnek a korábban kábítószernek minősülő anyagok. A korábban új pszichoaktív anyagnak minősülő anyagok kábítószernek minősülnek majd.
A „tudatmódosító anyaggal visszaélés” tényállása, továbbá a Btk-ban meghatározott 9 további bűncselekmény vonatkozásában kábítószernek minősülnek a fentieken túlmenően a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is (csavarlazító, hígító, stb.).
Megszűnik az „új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés”
Ez a tényállás beleolvad a kábítószer birtoklása tényállásba. Ami korábban új pszichoaktív anyagnak minősült, a jövőben kábítószernek minősül majd. Az ilyen anyagokra elkövetett bűncselekmények kábítószerre elkövetett bűncselekményeknek minősülnek majd. A fogyasztói típusú magatartások kábítószer birtoklásának, a kereskedői típusú magatartások pedig kábítószer-kereskedelemnek.
Új büntetőjogi tényállás a „tudatmódosító szerrel visszaélés”
Ezt a bűncselekményt azokkal az anyagokkal kapcsolatban lehet elkövetni, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak, azonban objektív módon és általánosságban alkalmasak a tudatmódosító hatás előidézésére, de a kábítószer birtoklás és a kábítószer-kereskedelem alkalmazásában nem minősülnek kábítószernek. Ezek tehát a jogszabályi listákon még nem szereplő „designerdrogok” és a szipuzáshoz használt szerek (pl. a hígító, csavarlazító, egyéb oldószerek…)
Ezt a bűncselekményt az valósítja meg, aki abból a célból kínálja vagy adja át másnak ezeket az anyagokat, hogy a másik személy kóros élvezetéhez segítséget nyújtson. Az elkövető emiatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban minősül ez a bűncselekmény (3 évig terjedő szabadságvesztés), ha a bűncselekmény elkövetésével a kábítószer több, mint 10 személy részére válik hozzáférhetővé. Ha pedig az elkövető ezeket a kábítószerekkel kapcsolatos kereskedelmi típusú magatartásokat valósít meg (forgalomba hozatal, kereskedés), még súlyosabb büntetésre számíthat (1-5 évig terjedő szabadságvesztés).
Az elkobzás lehetőségének kiterjesztése ingatlanra, illetve gépjárműre
- El lehet kobozni azt az ingatlant, amelyet kábítószer termesztése vagy előállítása esetén a kábítószer tárolására, feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállítására használnak.
- Szintén el lehet kobozni azt a járművet, amelyet kábítószer-kereskedelem esetén a kábítószer szállításához, tárolásához használnak.
Hogyan módosulnak a büntetési tételek kábítószer birtoklása miatt?
Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a kábítószer birtoklása szinte valamennyi alap- és minősített esetének a büntetési tétele súlyosabb lett. Ennek mértékét talán az érzékelteti leginkább, hogy az alapeseti mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklás egyaránt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény lett. A büntetési tételek változását az alábbi táblázatban találja részletesen.
| Bűncselekmény típusa | Korábbi büntetés | Új büntetés |
| Alap eset | 1–5 év | 2–8 év |
| Üzletszerűség, bűnszövetség, hivatalos személyként | 2–8 év | 5–10 év |
| Jelentős mennyiség esetén | 5–10 év | 5–15 év |
| Különösen jelentős mennyiség esetén | 5–15 év | 5–20 év |
| Fiatalkorúakkal kapcsolatos elkövetés esetén, oktatási intézmény környezetében | 2–8 év | 5–10 év |
| Fiatalkorúakkal kapcsolatos elkövetés, üzletszerűség, bűnszövetség, hivatalos személyként vagy jelentős mennyiség esetén | 5–10 év | 5–20 év |
| Fiatalkorúakkal kapcsolatos elkövetés, különösen jelentős mennyiség esetén | 5–20 év | 5–20 év vagy életfogytig |
| Csekély mennyiség esetén | 3 évig | 1–5 év |
| Csekély mennyiség üzletszerű, hivatalos személyként esetén | 1–5 év | 2–8 év |
Új személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés: bűnmegelőzési célú felügyelet
A bűnmegelőzési célú felügyelet célja a gyanúsított további kábítószerhasználatának megelőzése, a gyanúsított szabadságának részleges korlátozásával. Az ügyészség rendeli el olyan gyanúsított esetén, aki kábítószer-kereskedelemmel vagy kábítószer birtoklással gyanúsítható, de akivel szemben nem rendeltek el bírói engedélyes szabadságkorlátozást. A felügyelet időtartama alapvetően három hónap, amely egyszer, újabb három hónappal meghosszabbítható. Ebben az időszakban a gyanúsított köteles időközönként a rendőrségen jelentkezni, illetve részt venni a kábítószer fogyasztást ellenőrző vizsgálatokon. A szabályok megsértése rendbírságot vonhat maga után, súlyos vagy ismételt szabályszegés esetén a gyanúsított akár őrizetbe is vehető. Bizonyos életkörülmény-változások esetén a szabályok ideiglenesen vagy tartósan módosíthatók, ezekre nincs külön jogorvoslat.
A dílert ki lehet tiltani onnan, ahol árult
A Btk. mostantól lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy amennyiben a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják kábítószer-kereskedelem miatt, kitiltás büntetést szabjon ki. A kábítószer kereskedőt akkor lehet kitiltani egy vagy több településről, vagy az ország meghatározott részéből, ha az ott tartózkodás a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás tartamának számítása a szabadságvesztés büntetés letöltése után kezdődik és legfeljebb öt évig tarthat.
A kiskorú kezelőorvosának értesíteni kell a szülőt, a gyermek kábítószer fogyasztását észleli
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 24. §-ának új (2) bekezdése a kezelőorvos kötelezettségévé teszi a törvényes képviselő értesítését abban az esetben, ha a kiskorú személy kezelése során ennek kábítószeres befolyásoltságáról szerez tudomást.
Van a terheltek számára kedvező változás is a módosítás következtében?
Igen. Ez a változás pedig ahhoz kapcsolódik, hogy önálló elkövetési magatartása lett a kábítószer birtoklásnak az ország területére történő behozatal céljából történő megrendelés. Egyre gyakoribb elkövetési mód ugyanis az, amikor különböző külföldi weboldalakról, online rendelés útján szerzik be a kábítószert. Korábban ez a magatartás nem tette lehetővé, hogy az elkövető részt vehessen az elterelésen és annak eredményessége esetén ne legyen büntethető. Megjegyzendő, hogy az ország területére történő behozatal esetén továbbra sincs lehetőség elterelésre.
Összegzés
Az „új drogtörvény” jelentősen módosítja a kábítószerrel kapcsolatos jogszabályokat Magyarországon. Lényeges változás, hogy szigorodnak a büntetési tételek: a birtoklás és kereskedelem alapvető eseteinél magasabb büntetések várhatók. Újdonság a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” bűncselekményének bevezetése, ami olyan anyagokra vonatkozik, melyek nem emberi fogyasztásra szántak, de alkalmasak tudatmódosító hatás elérésére (például hígító, csavarlazító). Az eddig „új pszichoaktív anyagnak” minősült szerek immár kábítószerként kezelendők. Az elterelés feltételei szigorodnak: a fogyasztók kötelesek minden releváns információt megosztani a hatóságokkal. Ingatlanok és járművek elkobzására is lehetőség nyílik bizonyos esetekben. A dílereket kitilthatják az ország meghatározott területeiről a büntetés letöltése után. A terheltek számára kedvező változás, hogy az online külföldi rendelést külön tényállásként szabályozzák, lehetővé téve ezekben az esetekben is az elterelést.