Új KRESZ 2026 – A gyengébbek védelmében – Mi változott és hogyan? – Társadalmi egyeztetésen a jogszabály-tervezet!

Elkészült az új KRESZ, melynek átfogó reformja évtizedek óta napirenden van a magyar jogalkotásban. A közúti közlekedésben részt vevők magatartási szabályairól szóló kormányrendelet tervezetét, melynek megalkotásában szakmai szervezetek és szakértők is részt vettek,  január 20-dikán tette közzé a Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Az új szabályozással a modern közlekedés kihívásaira válaszol a törvényalkotó. – Cikkünk a legfőbb változásokat és újdonságokat foglalja össze. 

“A hatályos KRESZ immár ötvenéves. Az elmúlt fél évszázadban nagyot változott a világ. Megnőtt az úthálózat, a városi közlekedés zsúfoltabbá és összetettebbé vált. Hatalmas technológiai fejlődés ment végbe a járműiparban, többszörösére emelkedett a járművek száma, és új közlekedési eszközök jelentek meg. De ötven év alatt sokat változtunk mi, közlekedők is” – indokolja az átfogó módosítást Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Az új KRESZ

• középpontjában a biztonságos közlekedés áll – alapelvévé válik a gyengébb közlekedő védelme az erőssebbel szemben: azaz minden közlekedőnek figyelnie kell a nála sérülékenyebb megóvására;
• az élethez igazítja a szabályokat – integrálja azokat a jó megoldásokat, amelyeket a mindennapi élet alakított ki;
• halad a korral – szabályozza az új közlekedési eszközöket, keretek közé rendezi az elektromos rollerek közlekedését, megújítja a kerékpáros közlekedés szabályait, védi a környezetet és segíti a városi közlekedés fejlődését;
• szerkezetében, nyelvezetében és fogalmaiban is megújul – egyszerűbb, egyértelműbb és érthetőbb.

Ezt ígéri a jogalkotó. A másfél év alatt kidolgozott tervezetet múlt kedden társadalmi egyeztetésre bocsátotta – így az teljes terjedelmében megismerhető és bárki által véleményezhető ITT! 

Új fogalmak és definíciók

Olyan új fogalmak kerültek a szövegezésbe, mint a mikromobilitási eszköz, a cipzármódszer vagy a trolikamion, de néhány egyérteműnek tűnő, azonban korábban hivatalosan nem használt fogalmat is definiálnak.

Új járműmeghatározások a járművek típusai között:

• Mikromobilitási eszköz az a jármű, amely az azt irányító személyt kizárólag állva képes szállítani és legalább egy kereke van – ide nem értve a motoros rollert.
• Járműnek minősülő kerekesszék a legalább három kerékkel rendelkező, legfeljebb egy személy közlekedésére alkalmas, sík úton 10 km/óránál nagyobb sebességre képes gépi meghajtású kerekesszék. Az ennél lassabban közlekedni képes meghajtott kerekesszék gyalogosnak minősül!
• A segédmotoros kerékpárok elnevezése a közérthetőség érdekében robogóra változik, melyek közül megkülönböztetünk kétkerekű és háromkerekű robogót.
• A mezőgazdasági vontató megnevezése traktorra módosul, illetve a KRESZ megengedi a lánctalpas traktorok közlekedését is.
• A lassú jármű fogalma is konkrétabb lett, ide tartoznak a legfeljebb 25 km/h sebességgel haladni képes traktorok és munkagépek, illetve a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművek, például a városnéző kisvonatok.
• Munkagépnek minősül a jövőben minden olyan önjáró közúti jármű, amelyet nem utasok vagy rakományok szállítására, hanem munkavégzésre készítettek. (Korábban a tehergépkocsi volt az a gyűjtőkategória, mely magába foglalta azokat a járműveket, amelyek nem minősültek egyik járműkategóriába tartozónak sem.)
• Bővül a négykerekű motorkerékpárok kategóriája. Az új szabályok megkülönböztetik a könnyű quadokat (a jogszabályban kvad) és mopedautókat, amelyek legfeljebb 45 km/h-s sebességgel képesek haladni azoktól, amelyek ennél gyorsabban is tudnak közlekedni.
• Újdonság a trolikamion fogalom, amely nincs ugyan definiálva, azonban a jogszabály említi, tehergépkocsinak minősül. A jogalkotó ezen jármű alatt valószínűleg a Nyugat-Európában tesztüzem alatt álló felsővezetékkel rendelkező úton közlekedő teherautókat érti, amelyek áramszedővel jutnak a meghajtásukhoz szükséges energiához.
• A trolibuszt az új KRESZ már csak troliként említi. Az új szabályok szerint a troli felsővezetéki és önjáró üzemre is képes.

A járműkategóriákon túl számos korábban csak közszájon forgó fogalmat definiál az új KRESZ – ezek például az alábbiak:

• A legfontosabb újdonság a „gyengébbek” kifejezés – az angol Vulnerable Road Users (veszélyeztetett úthasználók) fogalom megfelelőjeként. Az fogalom azon úthasználókat jelenti, akinek a testi épségét nem védi karosszéria, vagyis a gyalogostól a rolleresen át a motorosig mindenkit. “A gyengébbek fokozott védelme” az új KRESZ-ben kiemelt fontosságú – egy teljes fejezetet szentel e szabálynak a jogalkotó.
• Szintén újdonság a “fokozott figyelmet igénylő közlekedők” fogalom is – mely magába foglalja a a gyermekeket, a vakokat és gyengénlátókat, a kerekesszéket használókat, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem, vagy csak korlátozottan tudják felmérni az aktuális közlekedési helyzetet, valamint betartani a KRESZ szabályait.
• Megjelent a sportkerékpáros kategóriája is, speciális szabályokkal, mivel az átlagos kerékpárosnál jóval nagyobb sebességgel képesek haladni és technikailag jóval gyakorlottabbak is az alkalmi kerékpárosoknál. Sportkerékpárosoknak táblákkal adhatóak engedmények, így például behajthatnak olyan utakra, ahol kerékpárosoknak tilos a közlekedés. Sportkerékpárosnak csak az minősül, aki a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) magyarországi tagszervezete által kiállított, érvényes sportolói versenyzői engedéllyel rendelkezik.
• A postai kézbesítőt is nevesíti az új KRESZ – ide kizárólag a Magyar Posta által végzett szolgáltatást végző személyek tartoznak, az egyéb futárcégek nem. A kerékpárral, illetve kétkerekű motorkerékpárral közlekedő postai kézbesítő – a kézbesítés ideje alatt – a gyalogoslétesítményeken is közlekedhet fokozott óvatossággal, de legfeljebb 10 km/óra sebességgel.
• Az új szabályok definiálják a zavarás és akadályozás fogalmakat. A zavarás – a tervezet szerint – a közlekedés valamelyik résztvevőjének olyan magatartása, amely más közlekedőnek indokolatlanul elvonja a figyelmét, ezáltal megnehezíti a haladását, vagy kikényszeríti a sebességének csökkentését vagy az irányának megváltoztatását, az akadályozás pedig olyan magatartás, amely más közlekedőnek indokolatlanul megnehezíti a haladását, vagy kikényszeríti a sebességének hirtelen és nagymértékű csökkentését vagy az irányának hirtelen megváltoztatását vagy kikényszeríti a megállását.
• Szerepel a kulturált közlekedés fogalma is a tervezetben, ezt az együttműködésre törekvő, udvarias, környezettudatos közlekedési magatartásformaként definiálja.
• A szemkontaktus is bekerült a szabályok közé – a megjelölt esetekben két közlekedő összetekintését várja el a jogalkotó, annak biztosítására, hogy az elsőbbségi szabályokat betartani és ezeket elfogadni szándékoznak.
• Az utascsere is új fogalom, az utasok járbűbe, illetve járműből való ki- és beszállását jelenti, melynek alkalmával jellemzően a megállásnál jóval enyhébb szabályok irányadók – meg lehet állni például autóbuszöbölben, taxiállomáson vagy kerékpársávon is, azonban legfeljebb egy percre.

A forgalmi műveletek címszó alatt is számos új definíciót találunk – például: 

• A szabályozás-tervezet az előzés mellett új fogalomként megkülönbözteti a mellette elhaladást és a kikerülést. A mellette elhaladás azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy jármű a középső vagy külső sávban halad el egy belső sávban lassabban közlekedő jármű mellett. A kikerülés pedig az álló vagy a a forgalmi sáv jobb szélére húzódva lassan haladó jármű, gyalogos vagy egyéb akadály melletti elhaladást jelenti.
• A hátramenet végzése az új jogszabályban tolatásként szerepel.
• Újdonság a megállás, a parkolás, illetve a tárolás fogalmai. A megállás-fogalom jelentősen egyszerűsödik – a közúti forgalomból való tervezett kilépést jelent. A parkolás a jármű tervezett egyhelyben maradása megállás után, a tárolásnak pedig a jármű érvényes hatósági engedély és hatósági jelzés nélküli vagy 10 napnál hosszabb idejű tervezett helyben maradása.

Új fogalmak a közlekedési körülmények között:

• Fő újdonság, hogy a szabályozás a láthatóság és a beláthatóság korlátozottsága fogalmakat használja a korlátozott látási viszonyok helyett. A láthatóság korlátozottsága automatikusan megvalósul szürkülettől szürkületig, azaz éjszaka, valamint minden olyan körülmény – különösen köd, eső, felhősödés, hóesés, porfelhő, füst –, amely a látási viszonyok romlásához, a látható útszakasz hosszának csökkenéséhez vezet. Láthatóság korlátozottsága esetén a gyalogosnak lakott területen kívül láthatósági ruházatot kell viselnie a láthatóság, ha nem a járdán vagy a gyalogúton közlekedik. A beláthatóság korlátozottsága akkor valósul meg, ha az út egy részét valamilyen akadály, például egy fa vagy egy épület eltakarja, így az azon történő események nem észlelhetőek előre, a megálláshoz nem elegendő a belátható útszakasz hossza.
• Újdonság a cipzármódszer is, amelyhez külön tábla is készül majd. A cipzárelvvel szabályozott besoroláskor a megszűnő és a megmaradó sávból a járművek felváltva haladnak tovább, így csökkentve a torlódásokat. Amennyiben a sáv megszűnése előtt jelzőtábla jelzi, a cipzármódszert kötelező lesz alkalmazni!
• A tervezetben megjelenik a műszaki rendellenesség és műszaki hiba fogalma. A rendellenesség a jármű olyan meghibásodása, amely a közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti; míg a hiba önmagában vagy forgalmi tényezőkkel együtt veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát.

Új utakkal kapcsolatos fogalmak:

• A tervezet újdonságként rögzíti az emelt sebességű főút, amely olyan, lakott területen kívül főútvonalnak kijelölt osztott pályás út, amely irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkezik, és amelyen az általános sebességszabályozástól eltérő, annál magasabb, legalább 100 km/óra megengedett legnagyobb sebességgel lehet közlekedni. Ilyen főút a gyakorlatban például a négy sávos 8-as vagy 83-as út.
• Újdonság a széles sáv fogalma, olyan forgalmi sáv vagy forgalmi sávnak ki nem jelölt úttestrész, amelyben a járművek kis sebességű haladása – és a járművezetők előzékeny magatartása – esetén két járműoszlop is kialakulhat.
• Szintén fontos újdonság a vegyes sávrész fogalmának bevezetése. A vegyes sávrész az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelület, amelyet elsősorban a kerékpárosok és bizonyos esetekben a gyalogosok használhatnak. A vegyes használatú sávrészt a tervezet szerint nem fogják külön útburkolati jellel jelölni. A fogalom megalkotásának célja, hogy egyértelművé tegyék azt, ami a gyakorlatban eddig is működött.
• Megjelent a tervezetben a mentőfolyosó fogalma is. Ez az úttesten a járművek félrehúzódásával kialakított szabad úttestrész, amelynek célja a megkülönböztető jelzést használó jármű gyors előrehaladásának biztosítása.
• Bekerült a jogszabályba az eddig kizárólag KRESZ könyvekben használt zárt és nyílt villamospálya fogalma is. Nyílt villamospálya az útburkolatba épített villamospálya, a zárt villamospálya pedig, amely fizikai kialakításánál fogva nem alkalmas gumikerekes járművek közlekedésére.
• A gyalogos-átkelőhely az új KRESZ-ben a zebra nevet kapta.

Gyalogosok elsőbbsége zebra hiányában is

Először is fontos kiemelni, hogy az új KRESZ tervezete pontosítja a gyalogos fogalmát. Gyalogos az, aki az úton gyalogosan vagy járműnek nem minősülő eszközzel közlekedik, továbbá a gyalogosnak minősülő eszköz. Gyalogosnak számít tehát a gördeszkás, a görkorcsolyás, a lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is.

Fontos újítás továbbá, hogy a gyalogosoknak a jövőben áthaladási szándékát a zebra felé irányuló mozgásával vagy kézjelzéssel kell jeleznie, keresve a szemkontaktust az úttesten  – hozzá legközelebbi forgalmi sávban – közlekedő jármű vezetőjével.

Az új KRESZ alapján egyes helyeken zebra hiányában is elsőbbséget élveznek a gyalogosok.

Így előnye van az áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben (ha a gyalogosok meghatározott haladási helyének vonalában közlekedik, és az úttesten közlekedő járműveket nem akadályozza)

• az egyenrangú útkereszteződés valamennyi úttestjén, valamint 
• a jelzőtáblával szabályozott útkereszteződés esetén (kivéve a főútvonal és a védett útvonal úttestjének a keresztezését) a főútvonalról vagy védett útról letérő, valamint az alárendelt utakon közlekedő járművekkel szemben.

Fenti esetekben a járművezetőnek az áthaladó gyalogosokat az  úttest keresztezésében – előzékeny magatartással – segítenie kell.

A gyalogosnak tilos váratlanul – az áthaladási szándékának jelzése nélkül – az úttestre lépnie.

Tilos lesz a gyalogosnak mobilozni és zenét hallgatni

A gyalogosnak az úttesten, a villamospályán és a vasúti pályán történő áthaladása során, valamint az úttesten való közlekedése során tilos

• technikai eszközt olyan módon használnia, vagy egyéb olyan tevékenységet folytatnia, hogy az a biztonságos közlekedéstől elvonja a figyelmét és
• fülhallgatót, fejhallgatót vagy egyéb, a közlekedés hanghatásainak észlelését korlátozó eszközt viselnie.

Emelkednek a sebességhatárok

Az autópályákon, a személyautók, motorok, illetve a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó teherautók továbbra is 130 km/h-s maximális sebességgel haladhatnak, ebben nincs változás. Ugyanakkor bekerült a tervezetbe egy fontos változás: ezentúl már autópályán is lehetőség van olyan közlekedési táblákat alkalmazni, ami megengedett maximális sebességet felfelé bővíti.

Erre ezideig csak autóúton és főúton volt lehetőség.

Szintén fontos változás, hogy 90 km/h-ra emelték az egyéb járművekre vagy járműszerelvényekre (kamionokra és más nehéz teherautókra) vonatkozó megengedett legnagyobb sebességet.

A megemelt sebességhatár autópályán, autóúton és főúton érvényes, lakott területen továbbra is 50 km/órával haladhatnak ezek a járművek.

Ahol a sebességkorlátozó jelzőtábla 90 km/óra megengedett legnagyobb sebességnél többet jelez, ott autóbusszal legfeljebb 100 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

Ahol a sebességkorlátozó jelzőtábla 50 km/óra megengedett legnagyobb sebességnél többet jelez, ott traktorral, valamint traktorból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel legfeljebb – 40 km/óra helyett most már – 60 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

Segédmotoros kerékpárral (kismotor, robogó, moped) eddig 40 km/h-val lehetett haladni, most az új szabályok 45 km/h-ra emelték a megengedett maximális sebességet. Fontos kiemelni, hogy később se valószínű, hogy ennél magasabb lehet ez az érték, hiszen az Európai Unióban ez a maximum vonatkozik a segédmotorokra.

Biztonságos oldaltávolság

A tervezet külön szakaszban szabályozza a biztonságos oldaltávolság fogalmát. E szerint a járművezetőnek minden olyan esetben, amikor jármű mellett halad el – ideértve az előzést, a mellette elhaladást, a kikerülést és a szemből elhaladást is –, minden más járműtől biztonságos oldaltávolságot kell tartania, figyelembe véve a műveletben érintett közlekedési résztvevők jellegzetességeit is. Amennyiben gyalogos, kerékpár, különleges kerékpár, kétkerekű robogó, mikromobilitási eszköz, járműnek minősülő kerekesszék, kis és nagy teljesítményű motoros roller, robogó vagy kétkerekű motorkerékpár mellett halad el 50 km/órát meg nem haladó sebességnél legalább egy métert, 50 km/órát meghaladó sebességnél legalább másfél métert oldaltávolságot kell tartani.

Suli- és Oviövezetek, speciális szabályokkal

Az új KRESZ kiemelt figyelmet fordít a gyermekek védelmére, így az az óvodák és iskolák környezetében úgynevezett Suli- és Oviövezeteket hoznak létre.

• A Suliövezetek területén tanítási napokon a – kiegészítő táblán jelzett – reggeli és délutáni időszakban legfeljebb 30 km/óra sebességgel és a gyermekekre való tekintettel csak fokozott óvatossággal, illetve napközben is csak fokozott óvatossággal szabad közlekedni.
• Az óvoda bejárata előtti útszakaszon kialakított Oviövezet területén munkanapokon 7.00 és 18.00 óra közötti időszakban csak fokozott óvatossággal szabad közlekedni.

E-rollerek – Új mobilitási eszközök és kategóriák kerülnek be a KRESZ-be, konkretizált szabályokkal

A tervezet részletesen foglalkozik az új mobilitási eszközökkel és gyengébb járművek fogalmával – így például a mikromobilitási eszközök és a motoros rollerek (e-rollerek) és kategóriáik pontos jogi meghatározásával, a járműkategóriák európai uniós besorolás szerinti szétválasztásával.

A normaszöveg-tervezet a járművek teljesítménye, tömege és sebessége alapján különíti el a könnyű és nagyobb teljesítményű rollereket.

• A tervezet szerint kis teljesítményű motoros rollernek minősülnek azok az eszközök, amelyek teljesítménye 1000 wattnál kisebb, vagy tömege 35 kilogrammnál kisebb, továbbá sík úton, önerőből 25 km/h sebességnél nem gyorsabbak, legalább kétkerekűek, egy tengelyen kormányozottak, és az azt vezető egy személyt kizárólag állva képesek szállítani.
• Ezzel szemben nagy teljesítményű motoros rollerek azok a járművek, amelyek teljesítménye meghaladja az 1000 wattot, vagy 35 kilogrammnál nehezebbek, illetve önerőből 25 km/h-nál gyorsabban haladnak.

Bár a tervezet nem tartalmazza a használat pontos szabályait, a definíciók jogi keretet adnak ahhoz, hogy a későbbi szabályozás – például sebességkorlát, korhatár vagy sisakhasználati kötelezettség – egységesen és átláthatóan legyen megfogalmazható.

Az általános sebességszabályozástól eltérő megengedett legnagyobb sebesség

• a kis teljesítményű motoros rollerre: 20 km/óra;
• a nagy teljesítményű motoros rollerre: 45 km/óra;

Kis teljesítményű motoros rollerrel a kerékpáros közlekedésre vonatkozó szabályok szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell közlekedni, az alábbi eltérésekkel:

• kis teljesítményű motoros rollert vezető személy szervezetében – a járműközlekedés általános szabályainak megfelelően – nem lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
• kis teljesítményű motoros rollerrel csak tizenkettedik életévét betöltött személy közlekedhet.
• a kis teljesítményű motoros rollerrel közlekedőnek kerékpáros-fejvédőt vagy motorkerékpáros-bukósisakot kell viselnie.

Nagy teljesítményű motoros rollerrel a kétkerekű robogóval történő közlekedésre vonatkozó szabályok szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell közlekedni. A tervezet kiemeli, hogy nagy teljesítményű motoros rollerrel

• nagy teljesítményű motoros rollerrel nem szabad a járdán közlekedni;
• nagy teljesítményű motoros rollerrel csak tizennegyedik életévét betöltött személy közlekedhet;
• nagy teljesítményű motoros rollerrel közlekedőnek motorkerékpáros-bukósisakot kell viselnie.

Kis teljesítményű és nagy teljesítményű motoros rollerrel egyaránt tilos

• több roller esetén két vagy több oszlopban haladni, kivéve gyalogos- és kerékpárosövezetben, lakó-pihenő övezetben és kerékpárosutcában;
• személyt szállítani; valamint
• kerékpár-utánfutót vagy egyéb vontatmányt vontatni.

A tervezet tartalmazza továbbá, hogy láthatóság korlátozottsága esetén mind a két kategóriával csak kivilágított állapotban szabad a forgalomban részt venni.

Lakó-pihenő övezetben korlátozás nélkül szabad közlekedni e-rollerrel, de csak fokozott óvatossággal és legfeljebb 20 km/óra sebességgel.

Gyalogos- és kerékpáros-övezetben kizárólag kis teljesítményű rollerrel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni, és csak akkor, ha a kerékpárosforgalom számára külön közlekedési felület áll rendelkezésre.

Nemzeti emlékhelyre nem szabad behajtani mikromobilitási eszközzel, valamint kis és nagy teljesítményű motoros rollerrel sem.

Városközponti övezetben korlátozás nélkül szabad közlekedni e-rollerrel, de csak fokozott óvatossággal és betartva a sebességkorlátokat.

Jelentősen változnak a kerékpárral való közlekedés szabályai

A tervezet szerint kerékpárnak az a legfeljebb egy méter széles, maximum másfél méter tengelytávú jármű minősül, amelyet alapvetően emberi erő hajt, és amelynek motoros rásegítése legfeljebb 25 km/h sebességig működik.

Alkoholkorlátozás

A tervezet a kerékpáros közlekedésre vonatkozó részben újdonságként rögzíti, hogy a kerékpáros gépjármű-közlekedésre szolgáló úttesten nem közlekedhet, vagy ilyen úttestet nem keresztezhet akkor, ha a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó

• 0,8 gramm/liter, vagy ennél több véralkohol, vagy
• 0,4 milligramm/liter vagy ennél több levegőalkohol van.

A kerékpáros szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, amennyiben

• tizenkettedik életévét be nem töltött gyermekre felügyel a közlekedés során;
• utast szállít vagy
• sportkerékpáros.

Kerékpáros a járdán

A kerékpáros továbbra is elsődlegesen kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, illetve kerékpársávon kell közlekednie, ezek hiányában a buszsávon, a kerékpáros nyomvonalon vagy az útpadkán haladhat. Amennyiben a fenti lehetőségek egyike sem adott, akkor használhatja a vegyes sávrészt. Több kerékpárosnak mindig oszlopban kell haladnia.

Az új fogalmaknál már említett vegyes sávrészt elsősorban a kerékpárosok érdekében vezette be a jogszabályba a jogalkotó,  annak célja ugyanis, hogy legyen egy kiszámíthatóbb, védettebb közlekedési tér a kerékpárosok számára ott, ahol nincs külön kerékpáros infrastruktúra.

Amennyiben a kerékpáros közlekedés az úttesten tiltott, vagy az úttest a forgalom jellege vagy egyéb ok miatt nem alkalmas a biztonságos haladásra, a kerékpáros a járdát is használhatja, azzal, hogy a gyalogosforgalomhoz kell igazodnia, és legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhet, kiemelt figyelemmel a gyalogosokra.

Nem szabad a járdán kerékpárral közlekedni, ha azt az illetékes önkormányzat rendeletével megtiltotta, és ezt a tiltást a járdán jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölte.

A járdán közlekedő kerékpáros az új KRESZ szerint a kerékpáron ülve is áthaladhat a zebrán, azzal a kikötéssel, hogy a zebrán közlekedő gyalogosokat nem zavarhatja, és elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járművek részére, vagyis nincs automatikus elsőbbsége az autókkal szemben.

Előresorolhatnak a kerékpárosok

Forgalmi torlódás esetén, ha elegendő hely áll rendelkezésre, akkor kerékpárral az álló vagy lassabban haladó járművek jobb oldalán, fokozott óvatossággal és legfeljebb 20 km/óra sebességgel az útkereszteződésig előre szabad haladni.

Kerékpárral az előrehaladás során nem szabad akadályozni az irányjelzést alkalmazó járművet.

Kerékpárral egyirányú forgalmú útra a forgalommal szemben akkor szabad behajtani, ha azt jelzőtábla megengedi.

Speciális szabályok a sportkerékpárosokra

A sportkerékpáros olyan, irányonként egy forgalmi sávos, legfeljebb 90 km/óra megengedett legnagyobb sebességű úton is közlekedhet, ahova egyébként kerékpárral tilos behajtani, illetve olyan, irányonként egynél több forgalmi sávos úton is közlekedhet, ahol a „Kerékpárral behajtani tilos” jelzőtábla alatt „Kivéve sportkerékpárral” kiegészítő tábla van.

Kerékpáros bolyok

Az új KRESZ tervezete pontosítja a kerékpáros csoportok közlekedésére vonatkozó szabályokat is.

• Lakott területen belül alapvetően egyes oszlopban kell haladniuk, de alacsony forgalmú, elsőbbséget élvező szakaszokon megengedett a kettes oszlop is.
• Lakott területen kívül, megfelelő út- és forgalmi viszonyok esetén, meghatározott létszámú csoportok szintén haladhatnak egymás mellett, megfelelő követési távolság biztosításával.

Kötelező védőruházat motorosoknak

A tervezet alapján szigorodnak a védőfelszerelés viselésére vonatkozó előírások a motorosokkal szemben. A zárt utastérrel nem rendelkező motorkerékpáron lakott területen kívül a járművezetőnek és az utasnak a motorkerékpáros-bukósisakon túl most már motorkerékpáros-védőruházatot (zárt ruházatot, zárt lábbelit és motoros kesztyűt) is viselnie kell.