Az ügyészség 2025-ben is eredményesen lépett fel a fogyasztók jogait sértő webáruházakkal szemben – több, mint 300 intézkedésben hívta fel az online kereskedőket az észlelt jogszabálysértések kiküszöbölésére. De melyek a legtipikusabb jjogsértések az online kereskedelemben?
Az online kereskedelem egyre szélesebb körűvé válása eredményeként a fogyasztók jelentős arányban kötik meg szerződéseiket a világhálón. Ezzel együtt az egyéni fogyasztói jogérvényesítési lehetőségek korlátozottabbá válnak, ezért a fogyasztóvédelem szerepe felértékelődik. A fogyasztói jogok érvényesülésére az ügyészség is kiemelt figyelmet fordít. Kellően differenciált eszközrendszere lehetőséget biztosít arra, hogy fogyasztóvédelmi szempontból a leghatékonyabb módon lépjen fel.
Az ügyészség a fogyasztóvédelmi tevékenysége körében rendszeresen vizsgálja a webáruházak által közzétett általános szerződési feltételeket és a honlapokon közzétett egyéb, fogyasztóknak szóló tájékoztatásokat.
Ennek eredményeként
az elmúlt évben az ügyész több, mint 300 intézkedésben hívta fel a webáruházakat az észlelt jogszabálysértések kiküszöbölésére.
A tapasztalok szerint a vállalkozások érdekeltek az ügyészi felhívások teljesítésében, így szinte kivétel nélkül, a megadott határidőn belül módosítják általános szerződési feltételeiket és megszüntetik a kifogásolt tájékoztatási hibákat vagy hiányosságokat.
A webáruházak tisztességtelen kikötései között gyakran szerepel pl. az, hogy a vállalkozó jogosult valamely paraméterében eltérő termékkel teljesíteni a fogyasztó beleegyezése nélkül. Ugyancsak gyakran fordul elő az, hogy a kikötések az árak megváltoztatására a szerződéskötést követően is lehetőséget adnak, vagy hogy a kereskedő a honlapon közzétett az áruismertetők hibájáért nem vállal felelősséget. Tipikusan tisztességtelen kikötés az is, hogy a vállalkozó megköveteli a csomag futártól való átvételkori ellenőrzését és erről jegyzőkönyv felvételét, ennek elmaradása esetén pedig reklamációt nem fogad el.
A honlapon közzétett tájékoztatások körében tipikus hibaként jelentkezik a fogyasztó elállási jogának gyakorlására vonatkozó tájékoztatás elégtelensége, vagy az, hogy az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Így például a vállalkozás a jogszabályban rendeltnél hosszabb visszafizetési határidőt alkalmaz, vagy előírja elállás esetén a csomagolás hiánytalan visszaküldését, illetve hogy a fogyasztót a visszaküldés díjának viselésén felül a vállalkozás egyéb költségi megfizetésére is kötelezi. Szintén tipikus hibaként jelentkezik, hogy a vállalkozás a fogyasztó panasztételi lehetőségeiről hiányos vagy hibás tájékoztatást ad.