Május elsejétől már összesen hét régi uniós tagországban vállalhatnak korlátozások nélkül munkát a magyar munkavállalók is. Mától ugyanis az Egyesült Királyság, Írország és Svédország után újabb négy tagország: Finnország, Portugália, Spanyolország és Görögország nyitotta meg munkaerőpiacát a közösséghez két éve csatlakozott közép-kelet-európai országok előtt.
Megváltoztatta az I. fokon eljáró bíróság döntését a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István büntető vezette büntető tanácsa abban az ügyben, amelyben egy kecskeméti férfit, K.J.-et hivatali befolyással üzérkedés miatt ítélek el.
Az eredetileg az Európai Unión belüli szabad verseny kibontakoztatása érdekében született, a felvásárlási ajánlatokat szabályozó ún. Felvásárlási Irányelv (Takeover Directive) sokak szerint azért nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mert a jogalkotó túl nagy mozgásteret engedett a tagállamoknak az implementációs módok meghatározására.
A nyelvhasználat az EU működésének talán legfontosabb kérdése: a szervezet mindennapjai szempontjából éppúgy, mint az európai állampolgárokkal való közvetlen kapcsolat miatt, hiszen az Unió jogszabályainak elfogadtatása csak úgy működhet igazán, ha azokat mindenki egyformán képes megérteni.
A tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei elfogadták a schengeni vízumdíjak 35-ről 60 euróra történő emelését. A magasabb díjakat 2007 januárjától alkalmazzák majd. A tagállamok a megnövelt bevételből szeretnék kiépíteni a biometrikus adatokat is feldolgozó beléptetőrendszert.
A 2004-ben csatlakozott tagállamok nyelveinek hivatalossá válásával az EU intézmények fordítási és tolmácsolási költségei 800 millió euróra emelkedtek.
Az ülés házigazdája az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely a hálózat létrejötte, 2004 óta alapító tagja a szervezetnek.
Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével tünteti ki Jacques Chirac, a Francia Köztársaság elnöke.
Az Európai Bizottság egységes európai büntetőtörvényt vezetne be a hamisítók ellen, amely az első büntetőjogi szankciókat tartalmazó irányelv lenne.
Az unióban a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások jelentősen elmaradnak az optimális szinttől, ezért az Európai Bizottság elképzelhetőnek tartja, hogy engedélyezzék ennek állami támogatását. Ennek kapcsán a holland liberális Sophia in ‘t Veld készített saját kezdeményezésű jelentést, amelyet csütörtökön fogadott el az EP.