A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
Author: vbala (Veres Balázs )
Életpályamodell országgyűlési köztisztviselőknek – A januártól hatályos előmeneteli rendszer tükrözi a jogviszony presztízsét
Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament keddi döntése alapján. Négy fideszes képviselő, Gulyás Gergely, Hende Csaba, Répássy Róbert és Vas Imre javaslatát 176 kormánypárti, jobbikos, LMP-s és öt független igen szavazattal, ellenvoks nélkül fogadta el a Ház.
Változnak az illetékszabályok a lakások adásvételénél – Január 1-től hatályos az illetéktörvény és az adótörvények módosítása
Változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől. Az Országgyűlés 148 igen szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadta el fideszes képviselők – Balla György és Kucsák László – javaslatára az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények, illetve más kapcsolódó törvények módosítását.
Darák: A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt – A legfőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatót tartott
A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január elsejétől hatályba lép az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás – mondta Darák Péter elnök, a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten kedden.
Polgári perekkel kapcsolatos költségek előlegezése és viselése – Változások az új polgári perrendtartás hatályba lépésével
A perben a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni. Bizonyító félnek azt a személyt kell tekinteni, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentős tényeket a bíróság valósnak fogadja el.
Emberi test tiltott felhasználása, beteg emberek megtévesztése – A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben
A Fővárosi Törvényszék 2017. december 11-én elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben. A P. Imre és társai ellen indult büntetőügyben a bíróság a vádlottakat az emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette mellett többrendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.
Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon? – Adatvédelmi aggályok, kockázatok és a legfontosabb tudnivalók
A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és...
Miért hagy el a munkavállaló? – Az emberséges bánásmód a bérnél is fontosabb – Egy harmadik feles felmérés tanulságai
A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni. Az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője, Laár Péter szerint a munkavállalók megtartása inkább emberi tényezőkön...
A szabálysértési jog szankciórendszerének gyakorlati alkalmazása és annak nehézségei
Jóllehet szabálysértési törvényünk szankciórendszere igen nagy mozgásteret ad a jogalkalmazónak az adott elkövetővel szemben kiszabható leghatékonyabb joghátrány tekintetében, azonban a gyakorlatban számos olyan nehézség merül fel, mely gátat szabhat ezen joghátrányok hatékonyságának. A tanulmány e terület problematikáját elemzi a szabályozás néhány speciális rendelkezésén keresztül. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Az Isztambuli Egyezmény alapelvei
A tanulmány röviden áttekinti azokat a jogilag is értelmezhető elveket, amelyek mentén az Európa Tanács az Isztambuli Egyezményt megszövegezte, és azokat az irányelveket, amelyek alapján a részes államoktól annak végrehajtását várja el. A tanulmány igyekszik választ adni mindazon kérdésekre, amelyek jelenleg is foglalkoztatják a magyar közvéleményt az Egyezmény szemléletével és ratifikálásának elhúzódásával kapcsolatban. A Szerző...