Pintz György: Egységes hatályú európai szabadalom (EU szabadalom)

Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Ezek egyike az együttműködés végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik a nyelvi kérdésekkel foglalkozik.

A megerősített együttműködés keretében 25 ország – azaz a 2011-ben 27 tagú Európai Unió Olaszország és Spanyolország kivételével – létrehozza az egységes hatályú európai szabadalmat, továbbiakban röviden EU szabadalmat, amelyet a megerősített együttműködéshez csatlakozott országok vonatkozásában „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak.

A „hagyományos” európai szabadalom (Európai Szabadalmi Egyezmény, 1973.) megadásának meghirdetését követően egy hónapon belül lehet igényelni a csatlakozott országokra vonatkozó egységes hatályt. A „hagyományos” európai szabadalom megadásának meghirdetését követő 3 hónapon belül lehet kérni a többi államban az érvényesítést, így Olaszországban, Spanyolországban, illetve a nem EU tagállamokban, például Norvégiában, Svájcban, Törökországban. Az érvényesítés azzal jár, hogy a Londoni Egyezményhez nem csatlakozott országok vonatkozásában teljes fordítást, míg a csatlakozott országok esetében az Egyezményben előírt terjedelmű fordítást kell az illetékes nemzeti szabadalmi hivatalhoz benyújtani.

A megerősített együttműködéshez, azaz az EU szabadalomhoz kapcsolódó nyelvi rendelet szerint nincs szükség további fordításra a hatályosuláshoz. A hagyományos európai szabadalmi leírás nyelve angol, német vagy francia lehet. A szabadalmi igénypontok azonban mindhárom nyelvre le vannak fordítva az európai szabadalom megadásakor. Az igényponti nyelvek közül a leírás nyelve tekinthető hivatalosnak.

A fordításokat tekintve egy többéves átmeneti időszak is várható, amely időszakban minden szabadalmi iratnak kell lennie egy angol és egy „nem angol” verziójának. A nem angol verzió német és francia bejelentéseknél értelemszerűen német vagy francia nyelvű, angol nyelvű bejelentésnél pedig bármilyen EU nyelv szóba jöhet; ez várhatóan az elsőbbségi példány nyelve lesz. Emellett az Európai Szabadalmi Hivatal a Google-lal együttműködve a szabadalmi iratok gépi fordításainak elérését is lehetővé teszi. A fordítási technológia a meglévő fordítások „betanulására” épül, ezért a gyakori nyelvek esetén a gépi fordítás hamarabb fogja elérni az elfogadható minőséget. A magyar nyelv e szempontból hátrányban van, ráadásul a magyar nyelv nem sorolható a germán vagy új latin nyelvek közé, ezért nehezen jósolható meg, mikorra lesz a gépi fordítás magyar vonatkozásban is jól használható minőségű. Jogvita esetén az eljáró bíróság nyelve szerinti teljes fordítást is be kell nyújtani.

Az egységes EU szabadalom fenntartási díját az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell megfizetni, a harmadik évtől, minden évben előre. A díj az évek múlásával emelkedik. Az esedékesség a bejelentési nap évfordulója hónapjának utolsó napja. Már egy nap késedelem esetén 50 % pótdíjat kell fizetni 6 hónapig, miután – nemfizetés esetén – megszűnik az oltalom. A fenntartási díjak 50 %-a az Európai Szabadalmi Hivatalnál marad, a maradék 50 %-ot a tagállamok hivatali között osztják szét, illetve ebből a forrásból nyújtanak kedvezményt azoknak, akik kénytelenek bejelentésüket az angol, német, francia nyelv egyikére lefordítani.

Az egységes EU szabadalom létrehozásával egyidejűleg a tagállamok – nemzetközi szerződés keretében – létre kívánják hozni az egységes bírói fórumrendszert is. A nemzetközi szerződéshez azok az uniós országok csatlakozhatnak, amelyek elfogadják az uniós jog elsőbbségét. E szerződésnek ki kell küszöbölnie azokat a hiányosságokat, amelyeket az Európai Bíróság akkor hozott fel, amikor a korábbi egységes jogérvényesítési törekvéseket összeegyeztethetetlennek tartotta az EU alapszerződéssel.

A megerősített együttműködés előreláthatólag 2014. január 1-én lép életbe, és a már bejelentett, de még meg nem adott európai szabadalmi bejelentésekre is érvényes lesz.