Versenyjog blog


Hogyan maradhat hatékony eszköz a kötelezettségvállalás fogyasztóvédelmi ügyekben?

CMS Budapest - 2021. február 25.

Szerző: dr. Kutai Gábor

A hazai versenytörvény (Tpvt.) 2021. január 1-jétől hatályos módosításai csak kis mértékben változtattak a kötelezettségvállalásokra vonatkozó rendelkezésekben, azonban a GVH gyakorlatában az elmúlt pár évben jelentős változások figyelhetőek meg a kötelezettségvállalások elfogadásával kapcsolatban fogyasztóvédelmi ügyekben.

Tendenciák a GVH gyakorlatában – fogyasztóvédelmi ügyek

A GVH elmúlt tíz éves gyakorlatát áttekintve elmondható, hogy a fogyasztóvédelmi ügyindítások száma csökkendő tendenciát mutat. Míg 2010 és 2016 között a GVH nagyjából 50-60 fogyasztóvédelmi ügyet indított és zárt le évente (2012-ben 51 ügyindítás és 55 ügyzárás, 2013-ban 62 ügyindítás és 61 ügyzárás, 2014-ben 66 ügyindítás és 69 ügyzárás), ez a szám az utóbbi évekre a felére csökkent (2018-ban 21 ügyindítás és 28 ügyzárás, 2019-ben 24 ügyindítás és 22 ügyzárás, 2020-ban 21 ügyindítás és 29 ügyzárás). A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott bírságok tekintetében azonban ez a csökkenés nem figyelhető meg, hanem ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlottak le. A kiszabott bírságok összege drasztikusan megnőtt (ti. tízmilliós bírságösszegeket felváltották a milliárdos bírságösszegek; ld. a Vj/85-189/2016. számú Facebook vagy a Vj/17-110/2018. számú Booking.com döntéseket).

A Tpvt. alapján az eljárás alá vont vállalkozásoknak lehetőségük van kötelezettségvállalási nyilatkozatot tenni, amely eredményeként a GVH bírság kiszabása (és jogsértés megállapítása) helyett bizonyos esetekben elfogadhatja a vállalkozások olyan vállalásait, amelyek kompenzálni tudják a fogyasztóknak okozott hátrányt, vagy más módon közvetlenül szolgálják a közérdeket. A vállalkozások több esetben is tettek kötelezettségvállalási nyilatkozatot, sőt a vállalkozások által benyújtott és a GVH által elfogadott kötelezettségvállalások esetében a fogyasztóvédelmi ügyek számában látható mértékű csökkenés nem figyelhető meg. A fogyasztóvédelmi ügyekben elfogadott kötelezettségvállalások száma évről évre körülbelül azonos szinten mozog (évente átlagban 2-5 kötelezettségvállalást fogadott el a GVH). Százalékos arányban ez nagyjából azt jelenti, hogy a 2010-es évek elején a lezárt fogyasztóvédelmi ügyek megközelítőleg 3-6%-a végződött kötelezettségvállalással, míg az utóbbi évekre ez az arányszám 14-20%-ra nőtt (2018-ban 18%-a, 2019-ben 14%-a, 2020-ban 20%-a lezárt fogyasztóvédelmi eljárásoknak).

Milyen kötelezettségvállalásokat fogad(ott) el a GVH?

Általánosságban megjegyzendő, hogy egy kötelezettségvállalás tartalmának minden esetben az adott ügy egyedi jellemzőihez kell igazodnia, azonban általános tendenciák és irányok megfigyelhetőek a GVH gyakorlatában.

A fogyasztóvédelmi ügyekben a kötelezettségvállalások legelterjedtebb (és egyben „legkézenfekvőbb”) formája a vizsgált kereskedelmi kommunikáció vagy gyakorlat oly módon történő megváltoztatása, hogy az összhangba kerüljön a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (Fttv.) előírt, valamint a GVH gyakorlatában megfogalmazott elvárásokkal. A kereskedelmi kommunikáció megváltoztatására vonatkozó vállalás mellett szintén gyakori elemként tűnnek fel a fogyasztói tudatosságot növelő kampányok (ld. a Vj/84-49/2014. számú L’Oréal döntést), de adott esetben a megfelelési program bevezetése vagy éppen belső tréningek szervezése is része volt egy-egy kötelezettségvállalási csomagnak. Ezen vállalások megvalósítása és betartása miatt a GVH nem szabott ki bírságot a vállalkozásokkal szemben, a megvalósított vállalások pedig a fogyasztói jólétet is növelni tudták, hiszen a jogsértő kommunikációs elemek a továbbiakban nem kerültek alkalmazásra.

Az utóbbi években azonban tendenciaként figyelhető meg a GVH gyakorlatában, hogy a kereskedelmi kommunikáció megváltoztatására irányuló kötelezettségvállalások kiegészülnek közvetlenül a fogyasztókat elérő kompenzációs elemekkel. Ez a gyakorlatban általában közvetlen pénzügyi „megtérítést” eredményez a fogyasztóknak az állítólagos jogsértés ellentételezéseként (ld. a Vj/15-31/2018. számú Vodafone vagy a Vj/17-109/2017. számú WizzAir döntéseket). Noha azonosítható ellenpélda is a közelmúltból, ahol a GVH fogyasztói kompenzáció nélkül fogadott el egy komplex kötelezettségvállalás csomagot (ld. a Vj/41-44/2019. számú Szallas.hu döntést), az újabb gyakorlat szerint általában a közvetlen kompenzációs elem is részét képezi egy kötelezettségvállalásnak. Sőt a GVH gyakorlatában már látunk példát arra is, ahol még a kompenzációs elem megléte sem eredményezte a kötelezettségvállalás elfogadását, hanem az – ebben a formában – elutasításra került és a GVH csak bírságenyhítő tényezőként vette figyelembe azt oly módon, hogy a felajánlott kompenzáció összegének egy részével csökkentette a kiszabandó bírságot (ld. a Vj/24-74/2018. számú Magyar Telekom döntést).

Konklúzió

A GVH gyakorlatából látható tehát, hogy az eljárás alá vont vállalkozások is előszeretettel nyúlnak a kötelezettségvállalás intézményéhez fogyasztóvédelmi ügyekben a piaci gyakorlat és kommunikáció közös formálása érdekében, amely egyben a jogsértés megállapítás és bírságkiszabás elmaradását is eredményezi. Ezt a tendenciát az elmúlt időszakban drasztikusan megnövekedett fogyasztóvédelmi bírságösszegek is tovább erősíthetik és akár ösztönzőek lehetnek a vállalkozások számára a kötelezettségvállalási csomag kidolgozásához, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kötelezettségvállalásokkal szembeni elvárások is megváltoztak (megnövekedtek) az utóbbi időben.

Noha a 2010-es évek elején (az alacsonyabb fogyasztóvédelmi bírságok korában) azt láthattuk, hogy a GVH elfogadta a kereskedelmi kommunikáció megváltoztatásán, fogyasztói edukáción és megfelelési programon alapuló kötelezettségvállalási csomagot. Úgy tűnik, hogy az újabb gyakorlat szerint egy sikeres kötelezettségvállalás esetében minden bizonnyal felmerülhet majd a közvetlen fogyasztói kompenzációs elem szükségessége is az adott ügy egyedi jellemzőihez igazodva. A Tpvt. legújabb, 2021. január 1-jétől hatályos módosításai is illeszkednek a fentiekben leírt folyamatokba.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.